5 gyakori hiba, amit elkövethetsz az állásinterjún

Az állásinterjúk sokak számára stresszes helyzetek, ahol könnyen elkövethetünk hibákat, amelyek befolyásolhatják a végső döntést. Fontos felismerni ezeket a buktatókat, hogy felkészülten és magabiztosan vehessünk részt a kiválasztási folyamatban.

Az egyik leggyakoribb hiba a felkészületlenség. Sokan alábecsülik a cég és a pozíció alapos feltérképezésének fontosságát. Anélkül, hogy tisztában lennénk a vállalat profiljával, értékeivel és a pozíció pontos elvárásaival, nehéz lesz meggyőzően válaszolni a kérdésekre.

Egy másik gyakori probléma a negatív hozzáállás. A korábbi munkahelyekről vagy kollégákról való panaszkodás, vagy a pesszimista hozzáállás azonnal lerontja a rólunk kialakult képet. Az interjúztatók pozitív és megoldásorientált munkatársakat keresnek.

A harmadik hiba a testbeszéd figyelmen kívül hagyása. A görnyedt testtartás, a szemkontaktus hiánya vagy a feszült kézmozdulatok mind azt sugallják, hogy nem vagyunk magabiztosak vagy érdeklődőek. A tudatos testbeszéd sokat javíthat az összképen.

A negyedik gyakori hiba a túlzott szerénység vagy a túlzott önbizalom. Mindkét véglet kerülendő. Fontos, hogy reálisan értékeljük a képességeinket és eredményeinket, és magabiztosan, de nem arrogánsan mutassuk be őket.

Az állásinterjú nem csupán egy kérdezz-felelek, hanem egy lehetőség arra, hogy megmutassuk, miért mi vagyunk a legalkalmasabbak a pozícióra. A siker kulcsa a felkészültség, a pozitív hozzáállás és a professzionális viselkedés.

Végül, az ötödik hiba a rossz kérdések feltevése. A kérdésekkel mutathatjuk meg a cég iránti érdeklődésünket és a pozícióval kapcsolatos komolyságunkat. A „Mivel foglalkozik a cég?” típusú kérdések kerülendők, helyette inkább a pozícióval kapcsolatos részletekre, a csapat összetételére vagy a fejlődési lehetőségekre kérdezzünk rá.

1. A felkészülés hiánya: A kutatás elhanyagolása

Az állásinterjú egy kiemelkedően fontos lépés a karrieredben. Azonban sokan elbuknak ezen a ponton, mert alábecsülik a felkészülés jelentőségét. Az első és talán leggyakoribb hiba, amit elkövethetsz, az a kutatás elhanyagolása. Ez nem csupán annyit jelent, hogy megnézed a cég nevét és a weboldaluk címét.

Sokkal mélyebbre kell ásnod! Gondolj bele: a munkáltató azt várja, hogy tisztában legyél a cég profiljával, értékeivel, legfontosabb termékeivel vagy szolgáltatásaival, piaci helyzetével és jövőbeli terveivel. Ha ezekkel az információkkal nem rendelkezel, az azt sugallja, hogy nem vagy igazán érdeklődő a pozíció iránt, és nem vagy hajlandó időt és energiát befektetni a felkészülésbe.

Mit is jelent pontosan a „kutatás”? Több mindent is:

• A cég weboldalának alapos átböngészése: Ne csak a főoldalt nézd meg! Olvasd el a „Rólunk” szekciót, a sajtóközleményeket, a blogot, és nézd meg a termék- vagy szolgáltatáskínálatot.
• A közösségi média felületek áttekintése: Nézd meg a cég Facebook, LinkedIn, Instagram vagy Twitter oldalát. Ezeken a felületeken gyakran találsz olyan információkat, amelyek a weboldalon nincsenek fent, például a cég kultúrájáról, a munkavállalói hangulatról.
• Hírek és cikkek keresése a cégről: Google a cég nevét, és nézd meg, milyen hírek jelentek meg róluk az utóbbi időben. Ez segíthet megérteni a cég piaci helyzetét, sikereit és kihívásait.
• A pozíció leírásának alapos elemzése: Értsd meg a pozíció elvárásait, felelősségeit és a szükséges készségeket. Gondold át, hogy a te tapasztalataid és képességeid hogyan illeszkednek ezekhez az elvárásokhoz.
• A munkatársak LinkedIn profiljainak megtekintése: Nézd meg, kik dolgoznak a cégnél, milyen pozíciókban, és milyen a szakmai hátterük. Ez segíthet megérteni a cég szervezeti felépítését és a munkakörnyezetet.

Miért olyan fontos ez a kutatás?

1. Megmutatod, hogy komolyan érdeklődsz a pozíció iránt: A munkáltató látja, hogy időt és energiát fektettél a felkészülésbe, ami azt sugallja, hogy valóban szeretnél náluk dolgozni.
2. Magabiztosabb leszel az interjún: A felkészültség magabiztosságot ad, ami segít jobban teljesíteni az interjún.
3. Képes leszel releváns kérdéseket feltenni: A kutatás során felmerülhetnek kérdések, amelyekre az interjú során választ kaphatsz. Ez azt mutatja, hogy gondolkodsz a pozíción, és érdekel a cég.
4. Jobban megérted a cég kultúráját és értékeit: Ez segít eldönteni, hogy a cég illeszkedik-e a te elvárásaidhoz és értékrendedhez.
5. Könnyebben tudsz válaszolni a kérdésekre: A felkészültség segít abban, hogy releváns és informatív válaszokat adj a kérdésekre, amelyek meggyőzik a munkáltatót arról, hogy te vagy a legalkalmasabb jelölt.

A legfontosabb, hogy az interjú során bizonyítsd, hogy nem csak a munkára vágysz, hanem érted és értékeled a céget, ahová jelentkezel.

Például, ha egy marketing pozícióra jelentkezel egy szoftverfejlesztő cégnél, akkor nem elég tudnod, hogy szoftvereket fejlesztenek. Tudnod kell, hogy milyen szoftvereket fejlesztenek, kik a versenytársaik, milyen marketing stratégiát alkalmaznak jelenleg, és milyen kihívásokkal néznek szembe a piacon. Ha ezeket az információkat tudod, akkor sokkal relevánsabb kérdéseket tudsz feltenni, és meggyőzőbben tudsz válaszolni a kérdésekre.

Ne feledd, a felkészülés nem csak az interjú előtt fontos, hanem az interjú után is. Kövesd nyomon a céget a közösségi médiában, és küldj egy köszönőlevelet az interjú után. Ez is azt mutatja, hogy komolyan gondolod a dolgot, és emlékezetessé tesz a munkáltató számára.

Tehát, a kutatás elhanyagolása az egyik legnagyobb hiba, amit elkövethetsz az állásinterjún. Ne tedd! Szánj időt és energiát a felkészülésre, és mutasd meg a munkáltatónak, hogy te vagy a legalkalmasabb jelölt a pozícióra.

2. A negatív megnyilvánulások: A korábbi munkahely kritizálása

Az állásinterjú során az egyik legkárosabb dolog, amit tehetünk, az a korábbi munkahelyünk, főnökünk, vagy kollégáink negatív színben való feltüntetése. Akármilyen rossz tapasztalataink is voltak, sosem szabad panaszkodnunk vagy kritizálnunk a múltbeli munkahelyünket. Ez a viselkedés ugyanis számos negatív következménnyel járhat, és komolyan ronthatja az esélyeinket a pozíció megszerzésére.

Miért olyan káros a korábbi munkahely kritizálása? Az egyik fő ok az, hogy ez a viselkedés problémás személyiség benyomását kelti. A HR-es vagy a leendő főnök azt gondolhatja, hogy Ön egy elégedetlen, nehezen kezelhető ember, aki hajlamos a panaszra és a hibáztatásra. Senki sem szeretne egy ilyen kollégát a csapatába.

A kritizálás emellett lojalitásproblémákat is felvet. Ha valaki képes a korábbi munkahelyét hátba támadni, akkor felmerül a kérdés, hogy vajon az új munkahelyével kapcsolatban is hasonlóan fog-e viselkedni a jövőben. A potenciális munkáltató joggal feltételezheti, hogy ha valami nem tetszik Önnek, akkor ahelyett, hogy megbeszélné a problémát, inkább a háta mögött fogja kritizálni a céget és a kollégákat.

Ne feledjük azt sem, hogy a kritika gyakran visszájára sül el. Amikor a korábbi főnökünket vagy kollégáinkat hibáztatjuk, valójában saját magunkat is rossz színben tüntetjük fel. Ahelyett, hogy megoldásokat keresnénk a problémákra, inkább kifogásokat gyártunk, és másokat hibáztatunk. Ez pedig azt sugallja, hogy nem vagyunk képesek a felelősséget vállalni a saját tetteinkért és a saját karrierünkért.

Ahelyett, hogy a negatívumokra fókuszálnánk, inkább a tanulságokra koncentráljunk.

Mit tehetünk tehát ahelyett, hogy kritizálnánk? Ahelyett, hogy a negatívumokra összpontosítanánk, próbáljunk meg pozitív dolgokat kiemelni a korábbi munkahelyünkről. Beszélhetünk a tanulságokról, a megszerzett tapasztalatokról, vagy a pozitív kapcsolatokról, amiket ott építettünk ki. Ha feltétlenül muszáj beszélnünk a nehézségekről, akkor tegyük ezt diplomatikusan és tárgyilagosan. Például ahelyett, hogy azt mondanánk, hogy a főnökünk „egy zsarnok” volt, mondhatjuk azt, hogy „a vezetési stílusunk nem volt összeegyeztethető”.

Fontos megjegyezni, hogy a hallgatás arany. Ha nem kérdeznek rá a korábbi munkahelyünkre, akkor ne hozzuk fel a témát. Ha pedig mégis rákérdeznek, akkor válaszoljunk röviden és tömören, kerülve a részletes kritikákat és panaszokat.

Végül, ne felejtsük el, hogy az állásinterjú egy lehetőség arra, hogy a legjobb oldalunkat mutassuk. A pozitív, konstruktív hozzáállás sokkal vonzóbbá tesz bennünket a potenciális munkáltató számára, mint a panaszkodás és a kritizálás.

3. A testbeszéd árulkodó jelei: Zárt testtartás és szemkontaktus kerülése

A testbeszéd talán az egyik leginkább alulbecsült eleme egy állásinterjúnak. Sok jelölt a válaszokra koncentrál, elfelejtve, hogy a nonverbális kommunikációjuk éppolyan sokat elárul róluk, mint a kimondott szavak. A zárt testtartás és a szemkontaktus kerülése pedig két olyan árulkodó jel, ami azonnal negatív benyomást kelthet.

Mit is jelent a zárt testtartás? Gondoljunk a karok keresztbe fonására a mellkason. Ez a védekező, távolságtartó viselkedés jele. Az interjúztató könnyen azt hiheti, hogy nem vagyunk nyitottak az új információkra, vagy éppen nem érdekli minket a pozíció. Hasonlóképpen, a görnyedt testtartás, a vállak leengedése a bizonytalanság, az önbizalom hiányának jelei lehetnek.

Ezzel szemben a nyitott testtartás – egyenes hát, laza karok az oldalon, enyhe előre dőlés a beszélgetés során – a magabiztosságot, az érdeklődést és a nyitottságot sugallja. Próbáljunk meg figyelni erre, és tudatosan korrigálni a testtartásunkat az interjú során.

A szemkontaktus pedig a másik kritikus pont. A szemkontaktus hiánya, a padlóra, a falra vagy a mennyezetre való nézelődés az idegesség, a bizonytalanság, sőt, akár a hazugság jele is lehet. Az interjúztató joggal feltételezheti, hogy valamit takargatunk, vagy egyszerűen nem vagyunk őszinték.

A megfelelő szemkontaktus nem azt jelenti, hogy folyamatosan bámuljuk az interjúztatót. A lényeg a természetesség. Tartsunk szemkontaktust a beszélgetés nagy részében, de néha pillantsunk el, hogy a dolog ne tűnjön erőltetettnek.

A megfelelő szemkontaktus azt sugallja, hogy figyelünk a beszélőre, érdeklődünk a mondanivalója iránt, és magabiztosak vagyunk a válaszainkban. Az optimális az, ha a beszélgetés kb. 60-70%-ában tartjuk a szemkontaktust.

Mit tehetünk, hogy javítsunk ezen a területen?

• Gyakoroljunk tükör előtt: figyeljük meg a testtartásunkat és a szemkontaktusunkat.
• Kérjünk visszajelzést barátoktól, családtagoktól.
• Képzeljük el, hogy egy barátunkkal beszélgetünk, hogy oldjuk a feszültséget.
• Emlékezzünk arra, hogy a magabiztosság belülről fakad. Hozzunk magunkkal egy pozitív hozzáállást az interjúra.

Ne feledjük: a testbeszédünk a szavainkkal együtt alkot egy egységet. Ha tudatosan figyelünk rá, és igyekszünk a nyitott, magabiztos testtartást és a megfelelő szemkontaktust alkalmazni, sokkal jobb benyomást kelthetünk az interjún, és növelhetjük az esélyeinket a sikerre.

4. A túlzott magabiztosság: A szerénység hiánya és a túlzó állítások

A túlzott magabiztosság az állásinterjún egy olyan hiba, ami legalább annyira káros lehet, mint a teljes önbizalomhiány. Persze, fontos magabiztosnak tűnni, de a határ a magabiztosság és az arrogancia között néha nagyon vékony. Sokan átesnek a ló túloldalára, ami könnyen tönkreteheti az esélyeiket.

A szerénység hiánya az egyik leggyakoribb jele a túlzott magabiztosságnak. Ez abban mutatkozhat meg, hogy folyamatosan a saját sikereidet hangsúlyozod, szinte dicsekedsz velük, anélkül, hogy elismernéd mások szerepét a sikereidben. Például, ha egy csapatmunkában értél el eredményt, ne csak azt emeld ki, hogy te mit tettél, hanem azt is, hogy a csapat egésze hogyan járult hozzá a sikerhez. Fontos megmutatni, hogy képes vagy a közös munkára, és nem csak a saját dicsőségedre hajtasz.

A túlzó állítások is gyakran a túlzott magabiztosságból fakadnak. Ilyenkor hajlamosak vagyunk olyan képességeket vagy tapasztalatokat tulajdonítani magunknak, amelyekkel valójában nem rendelkezünk, vagy legalábbis nem olyan mértékben, ahogy azt állítjuk. Például azt mondani, hogy „szakértő vagyok a marketingben”, miközben csak egy alapfokú tanfolyamot végeztél, nem csak etikátlan, de könnyen le is bukhatsz vele, ha az interjúztató mélyebben beleássa magát a témába. A túlzások helyett inkább fókuszálj arra, amiben tényleg jó vagy, és azt is konkrét példákkal támaszd alá.

A legfontosabb, hogy reális képet fess magadról, és ne próbálj meg többet mutatni, mint ami vagy. Az interjúztatók nem várják el, hogy tökéletes legyél, de elvárják, hogy őszinte legyél.

Íme néhány példa arra, hogyan kerülheted el a túlzott magabiztosság csapdáját:

• Készülj fel alaposan az interjúra. Ha tisztában vagy a saját erősségeiddel és gyengeségeiddel, könnyebben tudsz reális képet festeni magadról.
• Hallgass figyelmesen az interjúztató kérdéseire. Ne vágj a szavába, és válaszolj a kérdésekre őszintén és pontosan.
• Használj konkrét példákat a válaszaid alátámasztására. Ne csak azt mondd, hogy jó vagy valamiben, hanem mutasd is meg, hogyan bizonyítottad ezt a gyakorlatban.
• Ne félj elismerni, ha valamit nem tudsz. Senki sem tudhat mindent, és az őszinteség sokkal jobb benyomást kelt, mint a hazugság.
• Tartsd szem előtt a szerénységet. Ne dicsekedj, hanem inkább a tetteid beszéljenek helyetted.

Az állásinterjú nem egy verseny, hanem egy lehetőség arra, hogy bemutasd, ki vagy, és mit tudsz. Ha őszinte és szerény vagy, sokkal nagyobb esélyed van arra, hogy jó benyomást kelts, és megkapd az állást.

Gondolj bele: a túlzott magabiztosság nem csak az interjún ronthatja el a helyzetedet, hanem a későbbi munkakapcsolataidat is. Senki sem szeret olyan emberrel dolgozni, aki arrogáns és mindig a saját igazát akarja bizonygatni. A szerénység és az alázat sokkal fontosabb értékek a munkahelyen, mint a túlzott önbizalom.

Tehát, ne ess abba a hibába, hogy túlzottan magabiztosnak próbálsz tűnni. Ehelyett koncentrálj arra, hogy reális, őszinte és szerény legyél. Hidd el, ez a hozzáállás sokkal kifizetődőbb lesz hosszú távon.

5. A kérdések elmulasztása: Az érdeklődés látszatának hiánya

Sok jelölt megfeledkezik arról, hogy az állásinterjú nem csupán egy egyirányú utca, ahol a cég kérdez, és a jelölt válaszol. Ez egy kölcsönös ismerkedési folyamat, ahol mindkét félnek lehetősége van feltárni, hogy a másik mennyire illik hozzá. Ezért hatalmas hiba az interjú végén nem kérdezni semmit.

Az interjú végén szinte mindig elhangzik a kérdés: „Van-e kérdése Önnek?”. Sokan ilyenkor azt felelik, hogy „Nincs, köszönöm, mindent elmondtak.” Ez a válasz az érdektelenség látszatát kelti, ami negatívan befolyásolhatja a döntést. A munkáltató azt gondolhatja, hogy nem vagy eléggé motivált, nem érdekel a pozíció, vagy nem vagy elég alapos ahhoz, hogy feltegyél releváns kérdéseket.

Miért fontos tehát kérdezni?

• Érdeklődést mutatsz: A kérdések megmutatják, hogy komolyan veszed a lehetőséget, és szeretnél többet megtudni a cégről és a pozícióról.
• Tájékozódsz: Lehetőséged van tisztázni a felmerülő kérdéseket, és mélyebben megérteni a munkakörnyezetet, a feladatokat és a céges kultúrát.
• Proaktív vagy: A jó kérdések azt sugallják, hogy gondolkodsz, elemzel, és nem csak passzívan várod az utasításokat.

A kérdések elmulasztása azt üzeni a munkáltatónak, hogy nem vagy igazán elkötelezett a pozíció iránt.

Milyen kérdéseket érdemes feltenni?

1. A pozícióval kapcsolatos kérdések: Milyen kihívások várhatók az első 3 hónapban? Hogyan fogják mérni a teljesítményemet?
2. A céggel kapcsolatos kérdések: Mi a cég legfontosabb prioritása a következő évben? Milyen lehetőségek vannak a szakmai fejlődésre a cégnél?
3. A csapattal kapcsolatos kérdések: Ki lesz a közvetlen felettesem? Milyen a csapat dinamikája?

Fontos, hogy a kérdéseid relevánsak és átgondoltak legyenek. Ne kérdezz olyat, ami már elhangzott az interjú során, vagy könnyen megtalálható a cég weboldalán. Inkább olyan kérdéseket tegyél fel, amelyek mélyebb betekintést engednek a munkakörbe és a cég működésébe. Készülj előre néhány kérdéssel, de ne félj spontán kérdéseket feltenni a beszélgetés során felmerülő gondolatok alapján.

A kérdések feltevése nem csak a te érdeked, hanem a munkáltatóé is. Segít nekik felmérni, hogy mennyire vagy alkalmas a pozícióra, és mennyire illeszkedsz a csapatba. Ne hagyd ki ezt a fontos lehetőséget, hogy megmutasd az érdeklődésedet és a motivációd.

6. A nem megfelelő öltözet: A megjelenés fontossága

A nem megfelelő öltözet talán az egyik leggyakoribb, és egyben legkönnyebben elkerülhető hiba egy állásinterjún. Az öltözéked ugyanis azonnali benyomást kelt rólad, még mielőtt megszólalnál. A megjelenésed kommunikál a potenciális munkáltatóddal: azt üzeni, hogy mennyire veszed komolyan a lehetőséget, mennyire tiszteled a céget és a pozíciót, valamint hogy mennyire illeszkedsz a vállalati kultúrába.

Sokan alábecsülik a jelentőségét, mondván, a tudás számít. Ez részben igaz, de a valóság az, hogy a HR-esek és a felvételiztetők szubjektív szűrőjén kell átjutnod. Egy szakadt farmer, egy gyűrött ing, vagy egy túlságosan kihívó ruha azonnal negatív színben tüntethet fel, még akkor is, ha a szakmai tudásod kiváló.

Mire kell figyelni tehát? Először is, tájékozódj a cég öltözködési szabályairól. Ha nem találsz erre vonatkozó információt, akkor érdemes a biztonságra törekedni. Egy klasszikus, visszafogott öltözet általában jó választás. Férfiaknak ez jelenthet egy öltönyt (nem feltétlenül a legdrágábbat), egy inget és egy nyakkendőt (ha a pozíció ezt megköveteli), vagy egy elegánsabb nadrágot és inget. Nőknek egy kosztüm, egy elegáns nadrág vagy szoknya blúzzal, vagy egy visszafogott ruha lehet a megfelelő. Kerüld a túl rövid szoknyákat, a mély dekoltázst, és a feltűnő ékszereket.

Fontos, hogy az öltözéked tiszta és vasalt legyen. Egy koszos cipő vagy egy gyűrött ing azonnal azt sugallja, hogy nem vagy igényes magadra, ami a munkád minőségére is kihatással lehet a megítélés szerint. Figyelj a részletekre is: a körmeid legyenek ápoltak, a hajad rendezett, és a sminked visszafogott.

Az öltözéked legyen a pozíció és a cégkultúra tükre. Ne öltözz túl, de ne is alul. A cél, hogy professzionális és megbízható képet mutass magadról.

Ne feledd, az első benyomás meghatározó lehet. A megfelelő öltözet önbizalmat adhat, és segíthet abban, hogy a lehető legjobb formádat hozd az interjún. Ne hagyd, hogy a megjelenésed elrontsa a lehetőségeidet!

7. A „mondvacsinált” válaszok: A hitelesség elvesztése

Az állásinterjún a „mondvacsinált” válaszok adása az egyik leggyakoribb hiba, ami a hitelesség elvesztéséhez vezethet. Ahelyett, hogy valódi tapasztalatokat és őszinte gondolatokat osztanánk meg, sokan sablonos, begyakorolt válaszokat adnak, amik álságosnak tűnhetnek a HR-es szemében. Ez különösen akkor probléma, ha a válaszok nem tükrözik a valóságot, vagy nem illeszkednek a kérdésre.

Miért is probléma ez? Mert az interjúztatók nagyrészt a nonverbális jelekből és a válaszok őszinteségéből próbálnak következtetni a jelölt személyiségére és alkalmasságára. Egy „mondvacsinált” válasz éppen ezt a folyamatot akadályozza, hiszen nem ad valós képet a jelöltről. Ráadásul, ha a válasz nem egyezik meg a korábbi önéletrajzi adatokkal vagy a referenciákkal, az komoly bizalmi problémákat vethet fel.

Hogyan kerülhetjük el ezt a hibát?

• Készüljünk fel alaposan! Gondoljuk át a legvalószínűbb kérdéseket, és próbáljunk meg valós példákkal alátámasztott válaszokat adni.
• Legyünk őszinték! Nem kell tökéletesnek mutatnunk magunkat. Ha valamiben nem vagyunk jártasak, azt nyugodtan bevallhatjuk, de említsük meg, hogy szívesen fejlődnénk az adott területen.
• Ne használjunk sablonokat! Ahelyett, hogy internetről letöltött válaszokat memorizálnánk, próbáljunk meg a saját szavainkkal fogalmazni.

Gyakori hiba, hogy a „gyengeségeim” kérdésre a jelöltek valamilyen álcázott erősséget mondanak. Például: „Túl maximalista vagyok.” Ez a válasz nem őszinte, és nem ad valós képet a jelölt gyengeségeiről.

A hitelesség az állásinterjú egyik legfontosabb eleme. A „mondvacsinált” válaszok pedig éppen ezt a hitelességet ássák alá.

Ehelyett próbáljunk meg valós gyengeségeket megfogalmazni, és említsük meg, hogy hogyan dolgozunk ezeken a területeken a fejlődés érdekében. Például: „Néha nehezen delegálok feladatokat, de tudatosan próbálok ezen javítani.”

Összefoglalva: a „mondvacsinált” válaszok helyett törekedjünk az őszinteségre és a valódi tapasztalatok megosztására. Ezáltal sokkal hitelesebb képet festhetünk magunkról, és növelhetjük az esélyeinket a sikeres állásinterjúra.