A dízelmotorok napjainkban is kiemelkedő szerepet töltenek be a közlekedésben, az iparban és a mezőgazdaságban. Elterjedtségüket elsősorban a magasabb hatásfokuknak és a kedvezőbb üzemanyag-fogyasztásuknak köszönhetik, különösen nagy terhelés mellett. Számos jármű, mint például teherautók, buszok, vonatok és munkagépek, dízelmotorral működik, mivel ezek a motorok képesek nagyobb nyomatékot leadni alacsonyabb fordulatszámon, ami elengedhetetlen a nehéz terhek mozgatásához.
A mezőgazdaságban a traktorok és kombájnok szinte kizárólag dízelmotorral üzemelnek, biztosítva a megbízható és erőteljes teljesítményt a szántóföldeken. Az építőiparban a munkagépek, mint a kotrógépek és a dózerek, szintén a dízelmotorok robusztusságára és hatékonyságára támaszkodnak. Sőt, még a hajózásban is széles körben alkalmazzák őket, a teherhajóktól kezdve a kompokig.
A dízelmotorok elterjedtségének kulcsa a magas termikus hatásfokukban és a nyomatékleadásukban rejlik, melyek a legtöbb ipari és közlekedési alkalmazás számára elengedhetetlenek.
Bár az utóbbi időben a környezetvédelmi aggályok miatt a dízelmotorok megítélése változóban van, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően a modern dízelmotorok már jóval tisztábbak és hatékonyabbak, mint korábbi változataik. Ezek a fejlesztések magukban foglalják a fejlett befecskendezési rendszereket, a részecskeszűrőket és a katalizátorokat, amelyek jelentősen csökkentik a károsanyag-kibocsátást. A dízelmotorok, a környezetvédelmi előírások betartása mellett, továbbra is fontos szerepet fognak játszani a gazdaság számos területén.
A dízelmotor működésének alapelvei: a négyütemű ciklus
A dízelmotor működésének alapja a négyütemű ciklus, mely négy egymást követő ütemből áll: szívás, sűrítés, expanzió (vagy munkaütem), és kipufogás. Mindegyik ütem során a dugattyú a hengerben mozog fel és le, a forgattyús mechanizmus pedig ezt a lineáris mozgást forgó mozgássá alakítja.
Szívás ütem: A dugattyú lefelé mozog, miközben a szívószelep nyitva van. Ezzel vákuum keletkezik a hengerben, és beszívásra kerül a tiszta levegő. Fontos különbség a benzinmotorhoz képest, hogy itt nem üzemanyag-levegő keverék kerül a hengerbe.
Sűrítés ütem: A szívószelep bezáródik, és a dugattyú felfelé mozog, összenyomva a hengerben lévő levegőt. Ez a sűrítés rendkívül magas hőmérsékletet eredményez (akár 700-900 °C-ot is elérhet), ami kulcsfontosságú a dízelmotor öngyulladásos működéséhez.
A dízelmotor legfontosabb jellemzője, hogy az üzemanyag nem gyújtógyertyával gyullad meg, hanem a sűrítés során felhevített levegőbe befecskendezett üzemanyag öngyulladásával.
Expanzió (munkaütem): Amikor a dugattyú a felső holtponton van, az üzemanyagot (dízelolajat) befecskendezik a forró levegőbe egy porlasztó segítségével. Az üzemanyag azonnal meggyullad, a robbanás pedig hatalmas erőt fejt ki a dugattyúra, ami lefelé tolja azt. Ez az erő forgatja a főtengelyt, ami a járművet hajtja.
Kipufogás ütem: A dugattyú felfelé mozog, miközben a kipufogószelep nyitva van. Ezzel a dugattyú kitolja az égéstermékeket a hengerből a kipufogórendszerbe. A ciklus ezután újra kezdődik a szívás ütemmel.
A dízelmotor hatékonyságának titka a magas sűrítési arányban rejlik (általában 14:1 és 25:1 között van), ami magasabb termodinamikai hatásfokot eredményez a benzinmotorokhoz képest. Ez a magasabb hatásfok pedig alacsonyabb üzemanyag-fogyasztást jelent.
A dízelmotor alkatrészei és azok funkciói
A dízelmotor működése összetett, de néhány kulcsfontosságú alkatrész felelős a hatékony energiaátalakításért. Lássuk, melyek ezek és mi a feladatuk:
- Hengerfej: A hengerfej zárja le a hengert, és tartalmazza a szelepeket (szívó- és kipufogószelepek), valamint a porlasztócsúcsot (vagy injektort). A szelepek szabályozzák a levegő bejutását és az égéstermékek távozását.
- Hengerblokk: A motor alapja, melyben a hengerek helyezkednek el. A hengerblokk biztosítja a motor szerkezeti szilárdságát és hűtőcsatornákat tartalmaz a hőelvezetéshez.
- Dugattyú: A dugattyú a hengerben fel-le mozog, összenyomva a levegőt és átvéve az égés során keletkező energiát. A dugattyúgyűrűk biztosítják a tömítést a hengerfal és a dugattyú között.
- Hajtókar: A hajtókar köti össze a dugattyút a főtengellyel, átalakítva a dugattyú lineáris mozgását forgó mozgássá.
- Főtengely: A főtengely veszi át a hajtókar által közvetített forgó mozgást, és adja le a motorteljesítményt. A főtengely kiegyensúlyozása kulcsfontosságú a sima motorjárás érdekében.
- Porlasztócsúcs (Injektor): A porlasztócsúcs, vagy injektor, finomra porlasztja a gázolajat a hengerbe, a megfelelő időben és nyomáson. A modern dízelmotorokban elektronikus vezérlésű injektorok találhatók, melyek precízebb adagolást tesznek lehetővé.
- Adagolószivattyú: Régebbi dízelmotorokban az adagolószivattyú felelt a gázolaj megfelelő mennyiségű és időzítésű adagolásáért a porlasztócsúcsokhoz. A common rail rendszerek elterjedésével ez a szerep átalakult.
- Turbófeltöltő: A turbófeltöltő a kipufogógázok energiáját felhasználva sűríti a beszívott levegőt, növelve a motor teljesítményét és hatékonyságát.
A dízelmotor hatékony működésének kulcsa a precíz üzemanyag-adagolás és a magas kompresszió, melyhez elengedhetetlen a fent említett alkatrészek hibátlan működése.
Fontos megemlíteni a vezérműtengelyt is, mely a szelepek nyitását és zárását vezérli, szinkronban a dugattyú mozgásával. A vezérműtengely meghajtása általában fogasszíjjal vagy lánccal történik a főtengelyről.
A dízel üzemanyag tulajdonságai és minőségi követelményei
A dízel üzemanyag, más néven gázolaj, kulcsfontosságú a dízelmotorok hatékony működéséhez. Tulajdonságai közvetlenül befolyásolják a motor teljesítményét, károsanyag-kibocsátását és élettartamát. A legfontosabb jellemzők közé tartozik a cetánszám, amely az üzemanyag gyulladási hajlandóságát jelzi. Magasabb cetánszám gyorsabb és egyenletesebb égést eredményez, csökkentve a motorzajt és a károsanyag-kibocsátást. A szabványok általában minimum 51-es cetánszámot írnak elő.
A viszkozitás egy másik lényeges paraméter, amely befolyásolja az üzemanyag szivattyúzhatóságát és porlasztását. Túl magas viszkozitás nehezíti a hidegindítást, míg túl alacsony viszkozitás kopáshoz vezethet. A kén- és víztartalom is szigorúan szabályozott, mivel ezek korróziót okozhatnak és növelhetik a károsanyag-kibocsátást.
Az üzemanyag tisztasága is kritikus fontosságú. A szennyeződések, mint például a víz és a szilárd részecskék, eltömíthetik az üzemanyagrendszert, károsíthatják a befecskendezőket és csökkenthetik a motor teljesítményét. Ezért fontos a megfelelő szűrés és a tiszta üzemanyag tárolása.
A dízel üzemanyag minőségének biztosítása elengedhetetlen a dízelmotor optimális működéséhez, a környezetvédelmi előírások betartásához és a motor élettartamának meghosszabbításához.
Éghajlati szempontok is befolyásolják a dízel üzemanyag minőségi követelményeit. Hideg időben a gázolaj paraffinkiválás miatt zavarossá válhat és eldugíthatja az üzemanyagrendszert. Ezért téli gázolajhoz adalékokat adnak, amelyek csökkentik a dermedéspontot és biztosítják a motor megbízható működését alacsony hőmérsékleten is. A dermedéspont az a hőmérséklet, amely alatt az üzemanyag már nem folyik szabadon.
A dízelmotor befecskendezési rendszerei: hagyományos és common rail
A dízelmotorok hatékony működésének kulcsa a precíz üzemanyag-befecskendezés. Két elterjedt befecskendezési rendszer létezik: a hagyományos (soros adagoló) és a common rail. Mindkettő célja ugyanaz: a megfelelő pillanatban, a megfelelő mennyiségű üzemanyagot a hengerbe juttatni, de a megvalósítás módja jelentősen eltér.
A hagyományos befecskendezési rendszer, más néven soros adagoló, mechanikus elven működik. Minden hengerhez tartozik egy különálló dugattyú az adagolóban. A motor forgattyútengelye által meghajtott vezérműtengely mozgatja ezeket a dugattyúkat, amelyek nyomást fejtenek ki az üzemanyagra. A nyomás hatására az üzemanyag egy befecskendező fúvókán keresztül a hengerbe jut. Az adagolt üzemanyag mennyiségét a gázpedál állása befolyásolja, mely egy mechanikus kapcsolaton keresztül szabályozza az adagolóban lévő dugattyúk lökethosszát. Ez a rendszer robusztus és megbízható, de kevésbé precíz, mint a common rail.
Ezzel szemben a common rail rendszer egy sokkal modernebb, elektronikus vezérlésű megoldás. A „common rail” elnevezés arra utal, hogy van egy közös üzemanyag-elosztó cső (rail), amelyben az üzemanyag állandó, magas nyomáson (akár 2000 bar vagy még magasabb) van tárolva. Ezt a nyomást egy nagynyomású szivattyú tartja fent. A befecskendezés pillanatát és mennyiségét elektronikus vezérlőegység (ECU) szabályozza, amely a motor különböző szenzoraitól kapott adatok (pl. fordulatszám, terhelés, hőmérséklet) alapján optimalizálja a befecskendezést. A hengerekbe az üzemanyagot elektromosan vezérelt befecskendező fúvókák juttatják, amelyek pontosan adagolják az üzemanyagot a megfelelő időben.
A common rail rendszer legfontosabb előnye a hagyományoshoz képest a sokkal pontosabb üzemanyag-adagolás, ami jobb hatásfokot, alacsonyabb károsanyag-kibocsátást és csendesebb motorjárást eredményez.
A common rail rendszer lehetővé teszi a többszöri befecskendezést is. Ez azt jelenti, hogy egy égési ciklus alatt többször is üzemanyagot fecskendez be a hengerbe. Az előbefecskendezés például javítja az égés minőségét, csökkenti a zajt és a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátását. A fő befecskendezés biztosítja a szükséges teljesítményt, míg az utóbefecskendezés segíthet a részecskeszűrő regenerálásában.
Míg a hagyományos rendszerek korábban elterjedtek voltak, ma már a common rail a domináns technológia a dízelmotorok befecskendezésében, különösen a személygépkocsikban és a könnyű haszongépjárművekben. A teherautók és munkagépek terén is egyre inkább elterjed, köszönhetően a szigorodó környezetvédelmi előírásoknak.
A turbófeltöltés szerepe a dízelmotoroknál
A turbófeltöltés kulcsfontosságú szerepet játszik a modern dízelmotorok teljesítményének és hatékonyságának növelésében. Míg a hagyományos, szívómotoros dízelmotorok a légköri nyomáson szívják be a levegőt, a turbófeltöltő egy turbina segítségével sűríti a beszívott levegőt, mielőtt az a hengerekbe jutna. Ez jelentősen megnöveli a levegő mennyiségét, ami lehetővé teszi, hogy több üzemanyagot égessen el a motor, így nagyobb teljesítményt produkálva.
A turbófeltöltés alkalmazása nem csak a teljesítménynövelésben nyilvánul meg. A sűrített levegő javítja az égés hatékonyságát, ami csökkenti a károsanyag-kibocsátást is. A jobb égés kevesebb korom, nitrogén-oxid és egyéb szennyezőanyag keletkezését eredményezi. Emellett, a turbófeltöltött dízelmotorok általában jobb üzemanyag-fogyasztással rendelkeznek, mint a hasonló teljesítményű, szívómotoros változatok.
A turbófeltöltők működési elve egyszerű: a motor által kibocsátott kipufogógázok meghajtják a turbina kerekét, ami egy tengelyen keresztül összeköttetésben áll a kompresszor kerékkel. A kompresszor kerék forgása sűríti a beszívott levegőt, majd a sűrített levegő a motorba kerül. Fontos megemlíteni az intercooler-t, ami a turbófeltöltő által felmelegített levegőt hűti le, mielőtt az a motorba jutna, tovább növelve a hatékonyságot.
A turbófeltöltés lehetővé teszi, hogy kisebb lökettérfogatú motorok is képesek legyenek nagyobb teljesítmény leadására, ami kulcsfontosságú a járművek súlyának és méretének csökkentésében, miközben a teljesítmény megmarad vagy javul.
A turbófeltöltők különböző típusai léteznek, amelyek különböző alkalmazásokhoz lettek optimalizálva. Vannak változó geometriájú turbófeltöltők (VGT), amelyek a turbina lapátjainak szögét állítva optimalizálják a turbófeltöltő működését a motor különböző fordulatszámain. Ez javítja a motor reakcióidejét és csökkenti a turbólyukat.
A dízelmotorok előnyei a benzinmotorokkal szemben
A dízelmotorok számos előnnyel rendelkeznek a benzinmotorokkal szemben, melyek elsősorban a működési elvükből és a felhasznált üzemanyag tulajdonságaiból adódnak. Az egyik legfontosabb előnyük a nagyobb hatásfok. Mivel a dízelmotorok magasabb kompressziós aránnyal működnek, a hőenergia hatékonyabban alakul át mechanikai energiává. Ez azt jelenti, hogy ugyanakkora munkavégzéshez kevesebb üzemanyagra van szükségük.
A dízelmotorok emellett nyomatékosabbak alacsony fordulatszámon. Ez különösen előnyös tehergépjárművekben, munkagépekben és egyéb olyan alkalmazásokban, ahol nagy vonóerőre van szükség induláskor vagy emelkedőn való haladáskor. A benzinmotorok jellemzően magasabb fordulatszámon adják le a maximális nyomatékukat, ami kevésbé hatékony a fent említett helyzetekben.
A dízelüzemanyag, vagyis a gázolaj, általában olcsóbb a benzinhez képest, bár ez a helyzet idővel változhat a piaci körülmények függvényében. Ezen felül, a gázolaj nagyobb energiasűrűséggel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanakkora mennyiségű gázolaj több energiát tartalmaz, mint a benzin. Ez tovább növeli a dízelmotorok hatékonyságát.
A dízelmotorok általában tartósabbak és megbízhatóbbak, mint a benzinmotorok. A robusztusabb konstrukciójuk és az alacsonyabb fordulatszámon történő működésük miatt kevésbé vannak kitéve a kopásnak és a meghibásodásnak. Ezáltal hosszabb élettartamot biztosítanak, és alacsonyabb karbantartási költségeket eredményeznek.
A dízelmotorok legfontosabb előnye a benzinmotorokkal szemben a kedvezőbb üzemanyag-fogyasztás és a nagyobb nyomaték, melyek a magasabb hatásfokból és a dízelüzemanyag tulajdonságaiból adódnak.
Végül, de nem utolsósorban, a dízelmotorok biztonságosabbak is lehetnek bizonyos szempontból. A gázolaj nehezebben gyullad meg, mint a benzin, ami csökkenti a tűzveszélyt baleset esetén.
A dízelmotorok hátrányai és kihívásai
A dízelmotorok, bár hatékonyak és erősek, számos hátránnyal és kihívással is szembesülnek. Az egyik legfőbb probléma a károsanyag-kibocsátás. A dízelmotorok működésük során nitrogén-oxidokat (NOx) és szálló porrészecskéket (PM) bocsátanak ki, amelyek jelentősen hozzájárulnak a levegőszennyezéshez és légzőszervi megbetegedésekhez.
A szigorodó környezetvédelmi előírások komoly kihívás elé állítják a gyártókat. A modern dízelmotorok ezért komplex kipufogógáz-kezelő rendszereket igényelnek, mint például a dízel részecskeszűrő (DPF) és a szelektív katalitikus redukció (SCR), amelyek növelik a motor költségét és karbantartási igényét.
Egy másik hátrány a dízelmotorok zaja és vibrációja, ami különösen alacsony fordulatszámon érezhető. Bár a modern technológiák sokat javítottak ezen, a benzines motorokhoz képest továbbra is zajosabbak.
A dízelmotorok komplexitása és a magasabb alkatrészárak miatt a javításuk és karbantartásuk általában drágább, mint a benzines motoroké.
Végül, a dízel üzemanyag ára is befolyásolhatja a dízelmotorok versenyképességét. Az üzemanyag áringadozásai, valamint a biodízel térnyerése további bizonytalansági tényezőket jelentenek a dízeltechnológia jövőjében.
A dízelmotorok károsanyag-kibocsátása és csökkentési technológiái
A dízelmotorok működésükből adódóan a benzinmotorokhoz képest eltérő összetételű és mennyiségű káros anyagot bocsátanak ki. Fő problémát a nitrogén-oxidok (NOx), a szálló por (PM), a szén-monoxid (CO) és a szénhidrogének (HC) jelentik. A NOx-ek a magas égési hőmérséklet miatt keletkeznek, míg a PM a tökéletlen égés eredménye, különösen alacsonyabb minőségű üzemanyag használata esetén.
Az elmúlt évtizedekben a környezetvédelmi előírások szigorodásával párhuzamosan számos technológia került kifejlesztésre a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásának csökkentésére. Ezek a technológiák két fő csoportba sorolhatók: az égés optimalizálása és az utókezelő rendszerek.
Az égés optimalizálása magában foglalja a befecskendezési rendszer finomhangolását, a turbófeltöltés hatékonyabbá tételét, és a kipufogógáz-visszavezetést (EGR). Az EGR lényege, hogy a kipufogógáz egy részét visszavezetik a szívócsőbe, csökkentve ezzel az égési hőmérsékletet és a NOx-képződést. A modern dízelmotorok már többszörös befecskendezési ciklust alkalmaznak, ami pontosabban szabályozza az égést és csökkenti a károsanyag-kibocsátást.
Az utókezelő rendszerek a kipufogógázban lévő káros anyagokat alakítják át kevésbé ártalmas vegyületekké. A legelterjedtebb utókezelő rendszerek a következők:
- Dízel oxidációs katalizátor (DOC): A CO-t és a HC-ket oxidálja, ezzel csökkentve a kibocsátásukat.
- Dízel részecskeszűrő (DPF): Megfogja a szálló port, majd időnként regenerálja magát, elégetve a felgyülemlett részecskéket.
- Szelektív katalitikus redukció (SCR): Az NOx-eket ammónia (általában AdBlue formájában) segítségével ártalmatlan nitrogénné és vízzé alakítja.
A modern dízelmotorok szinte kivétel nélkül kombinálják az égés optimalizálását és az utókezelő rendszereket a legszigorúbb károsanyag-kibocsátási normák teljesítése érdekében.
A jövőben a dízelmotorok károsanyag-kibocsátásának további csökkentése érdekében a kutatások a bioüzemanyagok, a szintetikus üzemanyagok és a hibrid technológiák irányába mutatnak. Ezek az innovációk lehetővé tehetik a dízelmotorok fenntarthatóbb használatát.
A dízelmotorok alkalmazási területei: közlekedés (személyautók, teherautók, buszok)
A dízelmotorok széles körben elterjedtek a közlekedésben, elsősorban a személyautókban, teherautókban és buszokban. Ennek oka elsősorban a dízelmotorok kiemelkedő hatékonysága és nyomatéka.
A személyautókban a dízelmotorok a fogyasztásuk miatt népszerűek, különösen a hosszabb távú utazások során. Bár a benzines motorok is fejlődtek, a dízelmotorok még mindig gyakran gazdaságosabbak, különösen nagy futásteljesítmény esetén. A modern dízelmotorok már részecskeszűrővel és egyéb károsanyag-kibocsátást csökkentő technológiákkal vannak felszerelve, így a környezetvédelmi szempontok is egyre inkább figyelembe vehetők.
A teherautók esetében a dízelmotorok szinte kizárólagosak. Ennek oka a nagy nyomaték, amely elengedhetetlen a nehéz terhek szállításához. A dízelmotorok robusztus felépítése és megbízhatósága szintén fontos tényező. A teherautók esetében a fogyasztás másodlagos szempont, a megbízhatóság és a teljesítmény viszont kulcsfontosságú.
A buszok esetében a dízelmotorok szintén gyakoriak, bár egyre nagyobb teret nyernek az alternatív hajtásláncok, például a hibrid és elektromos megoldások. A dízelmotorok itt is a gazdaságosságuk és megbízhatóságuk miatt előnyösek, különösen a városi közlekedésben, ahol a gyakori megállások és elindulások a benzines motorokat jobban igénybe veszik.
A dízelmotorok a közlekedésben betöltött szerepüket elsősorban a nagy nyomatékuknak és a kedvező fogyasztásuknak köszönhetik, ami különösen fontos a teherautók és buszok esetében.
Összességében a dízelmotorok a közlekedés számos területén továbbra is fontos szerepet játszanak, annak ellenére, hogy a környezetvédelmi szempontok miatt egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az alternatív hajtásláncok.
A dízelmotorok alkalmazási területei: mezőgazdaság és építőipar
A dízelmotorok robusztussága és megbízhatósága nélkülözhetetlenné teszi őket a mezőgazdaságban és az építőiparban. Ezeken a területeken a nagy teljesítmény és a tartós működés elengedhetetlen, amihez a dízelmotor ideális választás.
A mezőgazdaságban a traktorok, aratógépek és egyéb nehézgépek szinte kizárólag dízelmotorral működnek. Ezek a motorok képesek a hosszú órákon át tartó, nagy terhelés melletti munkára, legyen szó szántásról, vetésről vagy betakarításról. A dízelmotorok alacsony fordulatszámon leadott magas nyomatéka különösen fontos a nehéz talajmunkákhoz.
Az építőiparban a munkagépek, mint például a markolók, dózerek és betonkeverők, szintén dízelmotorra támaszkodnak. A dízelmotorok erőteljes teljesítménye lehetővé teszi a nagy mennyiségű anyag mozgatását és a nehéz körülmények közötti munkavégzést. A dízeles generátorok pedig áramot biztosítanak a távoli építkezéseken, ahol nincs kiépített elektromos hálózat.
A dízelmotorok a mezőgazdaságban és az építőiparban betöltött kritikus szerepüket a nagy teljesítményüknek, tartósságuknak és megbízhatóságuknak köszönhetik, amelyek elengedhetetlenek a hatékony és eredményes munkavégzéshez.
A dízelmotorok üzemanyag-hatékonysága is fontos szempont ezeken a területeken, mivel a gépek üzemeltetési költségeinek jelentős részét az üzemanyag teszi ki. Bár a dízelmotorok környezeti hatásai vitatottak, a modern fejlesztések – mint például a részecskeszűrők és a korszerű üzemanyag-befecskendezési rendszerek – jelentősen csökkentik a károsanyag-kibocsátást.
A dízelmotorok alkalmazási területei: hajózás és vasút
A dízelmotorok a hajózásban és vasúti közlekedésben is kiemelkedő szerepet töltenek be. A hajózásban a nagy teljesítményű dízelmotorok a teherhajók, tartályhajók és konténerszállítók meghajtásának alapját képezik. Ezek a motorok képesek hosszú időn keresztül folyamatosan üzemelni, minimális karbantartással. A dízelmotorok robosztussága és megbízhatósága elengedhetetlen a tengeri szállítás során, ahol a meghibásodás komoly következményekkel járhat.
A vasúti közlekedésben a dízelmozdonyok évtizedek óta a tehervonatok és személyszállító vonatok húzóerejét jelentik. Bár az elektromos vonatok terjednek, a dízelmozdonyok még mindig fontos szerepet játszanak ott, ahol nincs kiépített felsővezeték-hálózat. A dízelmotorok nagy nyomatéka lehetővé teszi a nehéz vonatok hatékony vontatását, különösen emelkedőkön és kanyarokban.
A dízelmotorok a hajózásban és vasúti közlekedésben való elterjedésének legfőbb oka a magas hatásfok, a megbízhatóság és a relatíve alacsony üzemeltetési költségek.
Fontos megjegyezni, hogy a dízelmotorok környezeti terhelése is jelentős, ezért a fejlesztések a károsanyag-kibocsátás csökkentésére irányulnak, például fejlettebb üzemanyag-befecskendezési rendszerekkel és kipufogógáz-tisztító technológiákkal. A jövőben várható a dízel-elektromos hibrid megoldások elterjedése is, melyek tovább javíthatják a hatásfokot és csökkenthetik a környezeti terhelést.
