Az LCD (Liquid Crystal Display) kijelzők önmagukban nem bocsátanak ki fényt. Szükségük van egy háttérvilágításra, ami megvilágítja a folyadékkristályokat, így jön létre a látható kép. Ennek a háttérvilágításnak az energiaellátását biztosítja az LCD inverter. Gondoljunk rá úgy, mint egy kis erőműre a kijelzőn belül.
A régebbi LCD monitorok és laptopok általában CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) csövekkel rendelkeztek a háttérvilágításhoz. Ezek a csövek hasonlóan működnek, mint a hagyományos fénycsövek, de sokkal kisebb méretűek és nagyobb feszültséget igényelnek a működéshez. Az inverter feladata, hogy a készülék által biztosított alacsonyabb egyenfeszültséget (pl. 12V) nagyon magas váltófeszültséggé alakítsa át, ami a CCFL csövek beindításához és működtetéséhez szükséges. Ez a feszültség akár több száz, sőt, ezer volt is lehet!
Az LCD inverter tehát alapvetően egy DC-AC konverter, amely a bemenő egyenfeszültséget a CCFL csövek működéséhez szükséges magas váltófeszültséggé alakítja át.
A modern kijelzők többségében már LED háttérvilágítást használnak, ami energiatakarékosabb és tartósabb megoldás. Bár a LED-ek alacsonyabb feszültségen működnek, az inverter szerepe itt sem szűnik meg teljesen. A LED háttérvilágítás vezérléséhez is szükség van egy áramkörre, ami szabályozza a LED-ek fényerejét, és biztosítja a megfelelő feszültséget.
Hibás inverter esetén gyakran tapasztalható, hogy a kijelző sötét marad, vagy csak nagyon halványan látható a kép, pedig a készülék egyébként működik. Ez annak a jele, hogy a háttérvilágítás nem kap elegendő energiát.
Mi az az LCD és hogyan működik?
Az LCD, azaz folyadékkristályos kijelző, egy olyan technológia, amely széles körben elterjedt a modern elektronikai eszközökben, a laptopoktól kezdve a televíziókon át egészen a mobiltelefonokig. De hogyan is működik ez a technológia, és mi köze mindennek az inverterhez? Nos, az LCD kijelző maga nem bocsát ki fényt. Ehelyett a folyadékkristályok segítségével manipulálja a fényt, hogy képet alkosson.
A folyadékkristályok speciális anyagok, amelyek egyrészt folyadékként viselkednek, másrészt kristályos szerkezetet mutatnak. Ezek a kristályok elektromos tér hatására rendeződnek, ami befolyásolja a rajtuk áthaladó fény polarizációját. Az LCD kijelzőkben a folyadékkristályokat két polarizációs szűrő közé helyezik. Az egyik szűrő csak a függőlegesen polarizált fényt engedi át, a másik pedig a vízszintesen polarizáltat. Ha a folyadékkristályok nincsenek elektromos tér hatása alatt, akkor elforgatják a fényt úgy, hogy az át tudjon jutni a második szűrőn is. Ha viszont elektromos teret alkalmazunk, a kristályok nem forgatják el a fényt, így az nem jut át a második szűrőn, és az adott pont sötétnek látszik.
És itt jön a képbe az inverter. Mivel az LCD kijelzők nem bocsátanak ki fényt, szükség van egy háttérvilágításra. Régebbi LCD kijelzőkben, különösen a laptopokban, ezt a háttérvilágítást általában CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) csövek biztosították. Ezek a csövek működéséhez magas feszültségre van szükség.
Az LCD inverter feladata, hogy az alacsony feszültségű egyenáramot (DC), amelyet az akkumulátor vagy a tápegység biztosít, magas feszültségű váltóárammá (AC) alakítsa, amely szükséges a CCFL csövek működtetéséhez.
Manapság a legtöbb kijelző már LED (Light Emitting Diode) háttérvilágítást használ, ami energiahatékonyabb és tartósabb megoldás. A LED háttérvilágítás működtetéséhez nincs szükség olyan magas feszültségre, mint a CCFL csövekhez, így az inverter szerepe is megváltozott, vagy teljesen megszűnt. Az újabb kijelzőkben a LED meghajtók látják el a háttérvilágítás vezérlését.
A háttérvilágítás szerepe az LCD kijelzőkben
Az LCD (Liquid Crystal Display) kijelzők nem bocsátanak ki saját fényt. Ehelyett egy háttérvilágítási rendszerre támaszkodnak, amely megvilágítja a folyadékkristályokat, lehetővé téve, hogy lássuk a képet. Ez a háttérvilágítás nélkül az LCD kijelző egyszerűen egy sötét, átlátszatlan panel lenne.
A háttérvilágítás elengedhetetlen a képminőség szempontjából. A fényerő, a kontraszt és a színpontosság mind függnek a háttérvilágítás minőségétől és egyenletességétől. Egy gyenge vagy egyenetlen háttérvilágítás halvány, mosott vagy foltos képet eredményezhet. A megfelelő háttérvilágítás biztosítja a tiszta, éles és élénk képet.
A korai LCD kijelzők leggyakrabban CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) csöveket használtak háttérvilágításként. Ezek a csövek a neoncsövekre hasonlítanak, és magas feszültséget igényelnek a működéshez. Az LCD inverter feladata, hogy ezt a magas feszültséget előállítsa az alacsony feszültségű egyenáramból, amit a készülék (például laptop vagy monitor) tápegysége biztosít. Az inverter tulajdonképpen egy DC-AC átalakító, ami a szükséges feszültséget generálja a CCFL csövek számára.
Napjainkban a LED (Light Emitting Diode) háttérvilágítás váltotta fel a CCFL-t. A LED-ek energiatakarékosabbak, hosszabb élettartamúak és kisebbek, mint a CCFL csövek. Ráadásul a LED háttérvilágítás lehetővé teszi a kijelzők vékonyabbá tételét is. A LED háttérvilágítás esetében az inverter szerepe némileg megváltozott, bár továbbra is fontos szerepet játszik a megfelelő feszültség és áram biztosításában a LED-ek számára.
A háttérvilágítás az LCD kijelzők lelke; ez teszi láthatóvá és élvezhetővé a képet. Nélküle csak egy üres, sötét felület lenne.
A háttérvilágítás meghibásodása esetén a kijelző sötét marad, vagy nagyon halványan világít. Ez gyakran az LCD inverter hibájára utal, különösen a CCFL háttérvilágítású kijelzőknél. A LED háttérvilágítás esetében a probléma lehet a LED-ekkel, a LED meghajtó áramkörrel vagy magával az inverterrel.
A CCFL háttérvilágítás technológiája
A CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp), vagyis hidegkatódos fénycső a régi LCD kijelzők háttérvilágításának egyik legelterjedtebb technológiája volt. Működési elve hasonlít a hagyományos fénycsövekéhez, de annál sokkal kisebb méretű és alacsonyabb feszültségen működik.
A CCFL csövek vékony üvegcsövek, melyek belsejében nemesgáz (általában argon) és egy kevés higanygőz található. A cső két végén elektródák helyezkednek el. Amikor magas feszültséget kapcsolunk az elektródákra, a gáz ionizálódik, és plazma keletkezik. Ez a plazma gerjeszti a higanygőzt, mely ultraibolya fényt bocsát ki. Az üvegcső belső felületét bevonó fényvisszaverő foszfor réteg az ultraibolya fényt látható fénnyé alakítja át.
Az LCD panelek önmagukban nem bocsátanak ki fényt, ezért van szükség háttérvilágításra. A CCFL csöveket az LCD panel mögé helyezik, hogy egyenletesen megvilágítsák azt. A csövek által kibocsátott fény áthalad a folyadékkristályokon, melyek a feszültség hatására elforgatják a fény polarizációját, így szabályozva a képpontok fényerejét.
A CCFL háttérvilágítás egyik legnagyobb kihívása a magas feszültség, amire a csövek működéséhez szükség van. Ezt az LCD inverter biztosítja, mely a tápegység által szolgáltatott alacsony feszültségű egyenáramot (általában 12V) alakítja át a CCFL csövek működtetéséhez szükséges több száz vagy akár több ezer voltos váltóárammá. Az inverter egy komplex elektronikai áramkör, mely transzformátorokat, oszcillátorokat és vezérlő áramköröket tartalmaz.
A CCFL technológiának számos előnye volt, például a jó fényerő és a hosszú élettartam. Azonban hátrányai is voltak, mint például a magas energiafogyasztás, a méret és a higanytartalom, ami környezetvédelmi szempontból problémás. Ezen felül, a CCFL csövek egyenletes megvilágításának biztosítása is kihívást jelentett a nagyobb méretű kijelzők esetén.
A CCFL háttérvilágítás elengedhetetlen eleme az LCD kijelzők életre keltésének, hiszen a magas feszültségű váltóárammal gerjesztett fénycsövek biztosítják a látható fényt, amely áthaladva a folyadékkristályokon, a képet alkotja.
Az LCD inverter meghibásodása gyakori probléma volt a CCFL háttérvilágítással rendelkező készülékeknél, ami sötét képernyőt vagy villogó fényt eredményezett. Az inverter javítása vagy cseréje gyakran gazdaságosabb megoldás volt, mint egy új kijelző vásárlása.
Bár a LED háttérvilágítás mára szinte teljesen leváltotta a CCFL technológiát, a CCFL még mindig megtalálható régebbi készülékekben, és a működési elvének megértése segít a régebbi LCD kijelzők hibaelhárításában és karbantartásában.
Az LCD inverter: A CCFL tápegysége
Az LCD inverter, gyakran nevezik egyszerűen csak inverternek, kulcsfontosságú alkatrésze a régebbi LCD kijelzőknek, amelyek CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) háttérvilágítást használnak. Funkciója, hogy az alacsony feszültségű egyenáramot (DC), amelyet a tápegység biztosít, magas feszültségű váltóárammá (AC) alakítsa, ami szükséges a CCFL csövek működtetéséhez.
A CCFL csövek ugyanis nem tudnak közvetlenül egyenáramról működni. Szükségük van egy magas feszültségre (több száz, esetenként ezer voltra), hogy ionizálják a csőben lévő gázt, ami aztán ultraibolya fényt bocsát ki. Ezt a fényt egy foszfor réteg alakítja át látható fénnyé, ami megvilágítja az LCD panelt.
Az inverter működése több lépésből áll:
- DC-DC konverzió: Az inverter először a bemenő egyenáramot egy magasabb feszültségű egyenárammá alakítja.
- Oszcilláció: Egy oszcillátor áramkör létrehoz egy váltakozó áramú jelet.
- Transzformáció: A váltakozó áramú jelet egy transzformátor tovább emeli a CCFL cső működéséhez szükséges magas feszültségre.
- Visszacsatolás és szabályozás: Az inverter folyamatosan figyeli a kimeneti feszültséget és áramot, és szabályozza a működését, hogy stabil és megfelelő megvilágítást biztosítson.
A lényeg tehát, hogy az LCD inverter valójában egy tápegység a CCFL háttérvilágításhoz, amely a kijelző fényének életre keltéséhez nélkülözhetetlen.
Fontos megjegyezni, hogy a modern LCD kijelzők többsége már LED (Light Emitting Diode) háttérvilágítást használ, így az inverterre nincs szükség. A LED-ek alacsonyabb feszültségen és egyenáramról működnek, ezért közvetlenül a tápegységről üzemeltethetők.
Az inverter hibája gyakori probléma volt a régebbi LCD monitoroknál és laptopoknál. A hibás inverter tünetei lehetnek a sötét képernyő, a villogó kép, vagy a vékony, rózsaszín csík a kijelzőn.
Az inverter felépítése: Alapvető alkatrészek és funkcióik
Az LCD inverter – az LCD kijelzők háttérvilágításának lelke – nem más, mint egy apró, de annál fontosabb áramkör. Feladata, hogy a laptop vagy monitor alacsony feszültségű egyenáramát (DC) magas feszültségű váltóárammá (AC) alakítsa át. Erre azért van szükség, mert a CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp), azaz a hidegkatódos fénycső, ami a legtöbb LCD kijelzőben a fényt adja, csak magas feszültséggel működik.
Nézzük meg, milyen alkatrészek építik fel ezt a kis energiaközpontot:
- DC bemeneti csatlakozó: Ezen keresztül kapja az inverter az energiát a laptop akkumulátorától vagy a számítógép tápegységétől. A feszültség általában 12V vagy 19V.
- DC-DC konverter: Ez az áramkör felelős a bejövő egyenáram feszültségének növeléséért. Gyakran PWM (Pulse Width Modulation) technikát használ a hatékonyság növelésére.
- Oszcillátor: Az oszcillátor hozza létre a váltóáramú jelet. A frekvencia általában 20 kHz és 80 kHz között van.
- Transzformátor: A transzformátor emeli tovább a feszültséget, akár több száz vagy ezer voltra is. Ez a magas feszültség szükséges a CCFL cső beindításához és működtetéséhez. Fontos, hogy a transzformátor meghibásodása gyakori probléma.
- Visszacsatoló áramkör: Ez az áramkör figyeli a CCFL cső áramát és fényerejét, és visszajelzést ad a DC-DC konverternek és az oszcillátornak, hogy a fényerő állandó maradjon.
- Védelem: Az inverter tartalmaz különböző védelmi áramköröket, mint például túlfeszültség-, túláram- és rövidzárlat elleni védelmet, amelyek megakadályozzák az inverter és a kijelző károsodását.
- CCFL kimeneti csatlakozó: Ezen keresztül jut el a magas feszültség a CCFL csőhöz.
Az inverter legfontosabb feladata, hogy a bejövő alacsony feszültségű egyenáramot a CCFL cső számára szükséges magas feszültségű váltóárammá alakítsa át.
A hibaelhárítás során fontos megvizsgálni az összes alkatrészt, különös tekintettel a transzformátorra és a kondenzátorokra. Egy hibás kondenzátor például instabil működést vagy akár teljes leállást is okozhat.
Az inverter működési elve: Feszültségkonverzió és oszcilláció
Az LCD kijelzők nem bocsátanak ki saját fényt, hanem egy háttérvilágítást használnak a kép megjelenítéséhez. Régebbi LCD monitorok és laptopok esetén ez a háttérvilágítás általában CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp – hidegkatódos fénycső) technológián alapul. Ezek a fénycsövek magas feszültséget igényelnek a működéshez, ami jellemzően 600-800 V-tól akár több ezer voltig terjedhet, ráadásul váltóárammal (AC) működnek. A probléma az, hogy a laptopok akkumulátora vagy a számítógép tápegysége által szolgáltatott feszültség általában egy alacsonyabb, egyenáramú (DC) feszültség, például 12V vagy 19V. Itt jön képbe az LCD inverter.
Az LCD inverter feladata, hogy ezt az alacsony feszültségű egyenáramot a CCFL csövek számára megfelelő, magas feszültségű váltóárammá alakítsa át. Ez a folyamat két fő lépésből áll: feszültségkonverzióból és oszcillációból.
A feszültségkonverzió során egy DC-DC konverter, jellemzően egy step-up (feszültségemelő) konverter segítségével az alacsony bemeneti egyenfeszültség magasabb egyenfeszültséggé alakul át. Ez a konverter általában egy kapcsolóüzemű tápegység, amely induktorokat és kapcsolóelemeket (például MOSFET-eket) használ a feszültség növelésére. A kapcsolóelemek frekvenciája meghatározza a konverzió hatékonyságát és a kimeneti feszültség stabilitását.
A magas egyenfeszültség ezután az oszcillációs szakaszba kerül. Itt egy oszcillátor áramkör alakítja át az egyenfeszültséget váltakozó feszültséggé. Ez az oszcillátor általában egy rezonáns áramkör, amely egy tekercset (transzformátort) és egy kondenzátort tartalmaz. A rezonáns frekvencia beállítása kulcsfontosságú a hatékony energiaátvitelhez és a kívánt kimeneti frekvencia eléréséhez. A transzformátor nem csak az oszcillációban játszik szerepet, hanem a feszültség további emelésére is szolgál, elérve a CCFL cső működéséhez szükséges magas feszültséget.
Az inverter működésének lényege tehát, hogy egy alacsony feszültségű egyenáramú bemeneti feszültséget először magasabb egyenfeszültséggé alakít, majd ezt a magas egyenfeszültséget egy oszcillátor segítségével a CCFL cső számára megfelelő magas feszültségű váltóárammá transzformálja.
Az inverterek védelmi áramkörökkel is rendelkeznek, amelyek megakadályozzák a túlterhelést és a rövidzárlatot, ezáltal védve a CCFL csövet és az invertert magát. Ezek az áramkörök általában a kimeneti áramot és feszültséget figyelik, és szükség esetén lekapcsolják az invertert.
Bár az újabb LCD kijelzők LED háttérvilágítást használnak, amelyekhez nincs szükség ilyen magas feszültségre, az inverterek működési elve fontos ismeret a régebbi technológiák megértéséhez és javításához.
Az inverter vezérlő áramköre: PWM és fényerő szabályozás
Az LCD inverter lelke a vezérlő áramkör, amely a háttérvilágítás fényerejének szabályozásáért és a stabil működésért felelős. Ennek a vezérlésnek a kulcseleme a PWM (Pulse Width Modulation), vagyis impulzusszélesség-moduláció.
A PWM lényege, hogy egy állandó frekvenciájú, de változó szélességű négyszögjelet generál. A jel magas szintű időtartama (a „kitöltési tényező”) határozza meg, hogy mennyi ideig kap feszültséget az inverter kapcsolóeleme (általában egy MOSFET tranzisztor). Minél hosszabb a magas szint, annál több energiát juttat az inverter a CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) csőhöz, és annál fényesebb lesz a kijelző.
A fényerő szabályozása tehát a PWM jel kitöltési tényezőjének változtatásával történik. Ha a felhasználó csökkenti a fényerőt, a vezérlő áramkör csökkenti a PWM jel magas szintű időtartamát, így kevesebb energiát kap a CCFL cső, és a kijelző sötétebb lesz. Ezzel szemben, a fényerő növelésekor a magas szintű időtartam nő, több energiát kap a cső, és a kijelző fényesebb lesz.
A PWM technika alkalmazása lehetővé teszi a folyamatos fényerő szabályozást anélkül, hogy a CCFL cső feszültségét vagy áramát közvetlenül kellene változtatni, ami jelentősen növeli az inverter hatékonyságát és élettartamát.
A vezérlő áramkör nem csak a fényerőt szabályozza, hanem védi is az invertert a túlfeszültségtől, a túlterheléstől és a rövidzárlattól. Érzékeli a CCFL cső áramát és feszültségét, és ha bármilyen rendellenességet észlel, azonnal lekapcsolja az invertert, megelőzve ezzel a károsodást.
Emellett a vezérlő áramkör felelős az inverter be- és kikapcsolásáért is, általában egy külön bemeneti jellel, amit a laptop alaplapja vagy a monitor vezérlőpanelje biztosít.
Gyakori inverter hibák és azok okai
Az LCD inverterek, bár viszonylag egyszerű áramkörök, gyakran meghibásodnak. A leggyakoribb problémák közé tartozik a teljes meghibásodás, amikor a kijelző egyáltalán nem világít, a halvány vagy vibráló háttérvilágítás, illetve a szakaszos működés, amikor a kép időnként eltűnik, majd újra megjelenik.
Ezeknek a hibáknak számos oka lehet. Az egyik leggyakoribb a kondenzátorok elöregedése. Az inverterben található elektrolit kondenzátorok idővel kiszáradhatnak, elveszítve kapacitásukat, ami instabil működést vagy teljes meghibásodást eredményez. A túlfeszültség, a magas hőmérséklet és a rossz minőségű alkatrészek felgyorsíthatják ezt a folyamatot.
Egy másik gyakori probléma a trafók meghibásodása. Az inverter trafója felelős a feszültség feltranszformálásáért a CCFL cső működtetéséhez szükséges szintre. A trafó tekercseinek zárlata vagy szakadása a háttérvilágítás leállásához vezethet.
A CCFL csövek elöregedése is okozhat inverter hibákat. Ahogy a csövek öregszenek, egyre több feszültséget igényelnek a működéshez. Ha az inverter nem képes biztosítani a megfelelő feszültséget, a háttérvilágítás halványabbá válhat, vagy egyáltalán nem fog működni.
Végül, a forrasztási hibák is gyakori okok lehetnek. Az inverter áramkörén található gyenge vagy repedt forrasztások megszakíthatják az áramkört, ami működési problémákat okoz.
A leggyakoribb okok közé tartozik a rossz minőségű alkatrészek használata, a túlzott hőterhelés és a nem megfelelő szellőzés, melyek mind hozzájárulnak az inverter idő előtti meghibásodásához.
A hibák diagnosztizálása szakértelmet igényel, de a fenti okok ismerete segíthet a probléma beazonosításában. A javítás gyakran alkatrészcserét, forrasztást vagy akár az egész inverter modul cseréjét is jelentheti.
Hibaelhárítási tippek és trükkök: Inverter diagnosztika
Az LCD inverter meghibásodása gyakori probléma, ami sötét vagy halvány kijelzőt eredményez. A diagnosztika során az első lépés a vizuális ellenőrzés. Nézd meg, nincsenek-e égésnyomok, duzzadt kondenzátorok vagy sérült alkatrészek az inverter paneljén. Ezek mind árulkodó jelek lehetnek.
Ezután jöhet a feszültségmérés. Egy multiméterrel ellenőrizd az inverter bemeneti feszültségét. Győződj meg róla, hogy a megfelelő feszültség érkezik az inverterre. Ha nincs feszültség, a probléma valószínűleg nem az inverterben van, hanem a tápegységben vagy a hozzá vezető kábelekben. A bemeneti feszültség hiánya a leggyakoribb ok, amiért az inverter nem működik.
Amennyiben a bemeneti feszültség rendben van, mérd meg a kimeneti feszültséget is. Ez a lépés körültekintést igényel, mivel az inverter magas feszültséget generál a CCFL csövek meghajtásához. Légy óvatos és használj megfelelő védőfelszerelést! Ha a kimeneten nincs feszültség, az inverter valószínűleg hibás.
Gyakran segít az is, ha megvizsgáljuk a CCFL csöveket magukat. Ha egy cső hibás, az egész háttérvilágítás leállhat. Ezt úgy ellenőrizheted a legegyszerűbben, hogy egy másik, biztosan működő CCFL csővel helyettesíted a gyanúsat. Ha a kijelző ekkor felvillan, akkor a CCFL cső volt a ludas.
A legfontosabb: mielőtt bármilyen javításba kezdenél, győződj meg arról, hogy a készülék ki van kapcsolva és le van húzva a hálózatról! A magas feszültség életveszélyes lehet!
Végül, ne feledkezz meg a biztosítékokról sem. Az inverter paneljén általában található egy vagy több biztosíték. Ellenőrizd, hogy ezek épek-e. Ha kiégtek, cseréld ki őket azonos értékűre. Ha a biztosíték azonnal újra kiég, az rövidzárlatra utal, ami komolyabb problémát jelezhet.
Az LED háttérvilágítás megjelenése és hatása az inverterekre
A LED háttérvilágítás megjelenése forradalmasította az LCD kijelzők világát, és ezzel együtt jelentősen átalakította az inverterek szerepét is. Korábban, a CCFL (Cold Cathode Fluorescent Lamp) háttérvilágítást használó LCD-knél az inverter volt a kulcsfontosságú alkatrész. Feladata az alacsony feszültségű egyenáram átalakítása magas feszültségű váltóárammá, ami a CCFL csövek működéséhez elengedhetetlen volt. Az inverterek bonyolult áramkörök voltak, tartalmaztak transzformátorokat, oszcillátorokat és egyéb alkatrészeket, amelyek a kívánt feszültséget és frekvenciát biztosították.
A LED háttérvilágítás elterjedésével azonban az inverterek iránti igény nagymértékben csökkent. A LED-ek ugyanis alacsony feszültségen, egyenárammal működnek, így nincs szükség a magas feszültségű váltóáram előállítására. Ehelyett egy egyszerűbb DC-DC konverter váltotta fel az invertereket, amely az akkumulátorról vagy a tápegységről érkező egyenáramot a LED-ek számára megfelelő feszültségre alakítja át.
Ez a változás számos előnnyel járt. A LED háttérvilágítással rendelkező kijelzők vékonyabbak, könnyebbek és energiahatékonyabbak lettek. Emellett a LED-ek élettartama is jelentősen hosszabb, mint a CCFL csöveké, ami csökkenti a karbantartási igényt és a javítási költségeket. A DC-DC konverterek egyszerűbb felépítése pedig lehetővé tette a kisebb méretű és megbízhatóbb áramkörök tervezését.
A LED háttérvilágítás megjelenésével az inverterek szerepe gyakorlatilag megszűnt a legtöbb LCD kijelzőben, átadva a helyét a DC-DC konvertereknek, ami jelentős mértékben javította a kijelzők hatékonyságát és élettartamát.
Bár az „inverter” elnevezés néha még ma is előfordul a LED háttérvilágítással rendelkező kijelzőkkel kapcsolatban, valójában helytelen. Ezekben az eszközökben már nem található hagyományos értelemben vett inverter. A DC-DC konverterek sokkal egyszerűbb és hatékonyabb megoldást kínálnak a LED-ek tápellátására.
