Az inulin egy természetes, vízben oldódó rost, mely számos növényben megtalálható, például a cikóriagyökérben, a hagymában, a fokhagymában, a spárgában és a banánban. Bár nem emésztjük meg a vékonybélben, ez a tulajdonsága teszi igazán értékessé az egészségünk szempontjából.
Az inulin ugyanis prebiotikumként funkcionál. Ez azt jelenti, hogy táplálékot nyújt a vastagbélben élő jótékony baktériumoknak, segítve azok szaporodását és aktivitását. Ez a folyamat kulcsfontosságú a bélflóra egyensúlyának fenntartásában, ami pedig számos egészségügyi előnnyel jár.
Az inulin tehát nem csupán egy rost, hanem egy rejtett egészségforrás, mely a bélflórán keresztül fejti ki jótékony hatásait, támogatva az emésztést és az immunrendszert.
Gyakran használják élelmiszeripari adalékanyagként is, mivel képes javítani az ételek textúráját és ízét, miközben csökkenti a cukor- és zsírtartalmat. Így az inulin nem csak az egészségünket támogatja, hanem hozzájárulhat a tudatosabb táplálkozáshoz is.
Fontos megjegyezni, hogy az inulin fogyasztását fokozatosan kell bevezetni az étrendbe, mivel nagyobb mennyiségben puffadást vagy hasi diszkomfortot okozhat. Mindazonáltal, mértékkel fogyasztva jelentős előnyökkel járhat az emésztőrendszer egészségére nézve.
Mi az az inulin és honnan származik?
Az inulin egy természetes, oldható rost, ami a fruktánok csoportjába tartozik. Ez azt jelenti, hogy fruktóz molekulák láncolatából áll, és a szervezetünk nem képes megemészteni. Emiatt az inulin változatlan formában jut el a vastagbélbe, ahol a bélflóra számára táplálékul szolgál.
Az inulin számos növényben megtalálható, mint például a cikória gyökerében, a csicsókában, a hagymában, a fokhagymában, a póréhagymában, a banánban és a búzában. A cikória gyökere az egyik leggyakoribb forrása az ipari előállításnak, mivel magas inulin tartalommal rendelkezik, és könnyen feldolgozható.
Fontos megjegyezni, hogy az inulin nem csak egy egyszerű rost. Prebiotikus hatású, ami azt jelenti, hogy támogatja a jótékony baktériumok szaporodását a bélrendszerben. Ezáltal hozzájárul a bélflóra egyensúlyának fenntartásához, és számos egészségügyi előnnyel jár.
Az inulin tehát egy növényi eredetű, emészthetetlen rost, amely prebiotikus hatással rendelkezik, és a bélflóra táplálékául szolgál.
A kereskedelmi forgalomban kapható inulin általában fehér por formájában van jelen, és íze enyhén édes. Emiatt nem csak rostforrásként, hanem édesítőszerként is használható, különösen cukorbetegek számára előnyös lehet. Textúrája miatt emellett zsírok helyettesítésére is alkalmazzák egyes élelmiszerekben.
Az inulin kémiai szerkezete és tulajdonságai
Az inulin egy természetes poliszacharid, mely számos növényben megtalálható, különösen a cikóriában, articsókában és hagymában. Kémiai szerkezete fruktóz molekulákból áll, melyek β-(2→1) glikozidos kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz. Ez a kötési mód teszi az inulint emészthetetlenné az emberi szervezet számára, mivel az emésztőenzimek nem képesek lebontani ezt a specifikus kötést.
Az inulin molekuláris tömege változó, függően a fruktóz egységek számától, ami általában 2 és 60 között mozog. Minél hosszabb a fruktánlánc, annál alacsonyabb az oldhatósága vízben. Az inulin egy prebiotikum, ami azt jelenti, hogy táplálékul szolgál a vastagbélben élő jótékony baktériumok számára, elősegítve azok szaporodását és aktivitását.
Az inulin nem édes, vagy csak enyhén édes ízű, és alacsony kalóriatartalmú. Fizikai tulajdonságai közé tartozik, hogy vízben oldva gélszerű állagot képez, ami befolyásolja az élelmiszerek textúráját és érzékszervi tulajdonságait. Az inulin képes vízmegkötésre is, ami növeli az élelmiszerek térfogatát és teltségérzetet biztosít.
Az inulin kémiai szerkezetének kulcsfontosságú eleme a β-(2→1) fruktóz kötés, ami meghatározza emészthetetlenségét és prebiotikus hatását.
Az inulin különböző típusai léteznek, melyek fruktóz egységeinek száma és lánchossza eltérő. Ez a különbség befolyásolja az oldhatóságát, prebiotikus hatását és az élelmiszeripari felhasználhatóságát. Például a rövidebb láncú inulinok jobban oldódnak, míg a hosszabb láncúak hatékonyabban befolyásolják az élelmiszerek textúráját.
Az inulin hatása a bélflórára: Prebiotikus hatásmechanizmus
Az inulin bélflórára gyakorolt hatása a prebiotikus hatásmechanizmuson keresztül érvényesül. Ez azt jelenti, hogy az inulin, mint emészthetetlen rost, táplálékul szolgál a bélben élő jótékony baktériumok számára. Az emésztőrendszerünk nem képes lebontani az inulint, ezért változatlan formában jut el a vastagbélig. Itt a Bifidobacterium és Lactobacillus törzsekhez tartozó baktériumok előszeretettel fogyasztják, és erjesztik azt. Ez a folyamat rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat), például butirátot, acetátot és propionátot termel.
A rövid szénláncú zsírsavak rendkívül fontosak a bél egészsége szempontjából. A butirát például a vastagbél sejtjeinek fő energiaforrása, és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. Az acetát és a propionát pedig a májba kerülve befolyásolják a glükóz- és koleszterin anyagcserét.
Az inulin prebiotikus hatása révén elősegíti a jótékony baktériumok szaporodását a vastagbélben, ezáltal javítva a bélflóra egyensúlyát és támogatva az immunrendszert.
A jótékony baktériumok szaporodása elnyomja a káros baktériumok növekedését, ami csökkenti a fertőzések kockázatát és javítja az emésztési problémákat, például a székrekedést és a hasmenést. Az inulin emellett növelheti a kalcium és a magnézium felszívódását is, ami hozzájárul a csontok egészségéhez.
Fontos megjegyezni, hogy az inulin fogyasztása kezdetben puffadást és gázképződést okozhat egyeseknél, különösen nagyobb mennyiségben. Ezért ajánlott fokozatosan bevezetni az étrendbe, hogy a bélflóra alkalmazkodni tudjon a változáshoz. A napi ajánlott inulin bevitel általában 5-10 gramm.
Az inulin és a probiotikumok szinergiája: A bélflóra egyensúlyának optimalizálása
Az inulin nagyszerűsége abban rejlik, hogy nem csak önmagában hasznos, hanem szinergikusan működik a probiotikumokkal is. A probiotikumok élő mikroorganizmusok, amelyek jótékony hatással vannak a bélflórára, míg az inulin prebiotikumként szolgál, azaz táplálékot biztosít ezeknek a jótékony baktériumoknak.
Ez a kettős hatás kulcsfontosságú a bélflóra egyensúlyának optimalizálásához. A probiotikumok bejutnak a bélrendszerbe, de ahhoz, hogy ott megtelepedjenek és szaporodjanak, megfelelő táplálékra van szükségük. Itt lép be az inulin, amely válogatottan táplálja a hasznos baktériumokat, mint például a Bifidobaktériumokat és a Laktobacilusokat. Ezáltal elősegíti a számuk növekedését és aktivitásukat.
Az inulin és a probiotikumok együttes alkalmazása, a szinbiotikumok használata, hatékonyabb lehet, mint a probiotikumok önmagukban. Ez azért van, mert az inulin biztosítja a probiotikumok számára a túléléshez és szaporodáshoz szükséges tápanyagokat a bélrendszerben.
Ennek a szinergiának köszönhetően javulhat az emésztés, csökkenhet a puffadás és a kellemetlen hasi panaszok. A megerősödött bélflóra pedig hatékonyabban képes felvenni a tápanyagokat és védekezni a káros baktériumok ellen. Az immunrendszerünk is profitál ebből a jótékony hatásból, hiszen a bélflóra fontos szerepet játszik az immunvédekezésben.
Az inulin és probiotikumok kombinációja különösen ajánlott lehet antibiotikumos kezelés után, amikor a bélflóra sérült. Ilyenkor a szinbiotikumok segíthetnek helyreállítani a bélflóra egyensúlyát és megelőzni a kellemetlen mellékhatásokat, mint például a hasmenést.
Fontos megjegyezni, hogy a megfelelő adagolás egyénenként változó lehet, ezért érdemes szakemberrel konzultálni a szinbiotikumok használatát illetően.
Az inulin hatása az emésztésre: Székrekedés és hasmenés kezelése
Az inulin, mint prebiotikum, jelentős hatással van az emésztőrendszerre, és segíthet mind a székrekedés, mind a hasmenés kezelésében. Működése azzal magyarázható, hogy táplálékul szolgál a vastagbélben élő jótékony baktériumok számára, mint például a bifidobaktériumok és a laktobacilusok. Ezek a baktériumok az inulin fermentálásával rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat) termelnek, amelyek számos pozitív hatással bírnak a bélrendszerre.
Székrekedés esetén az inulin segíthet a széklet lágyításában és a bélmozgások serkentésében. Az inulin vízmegkötő képessége növeli a széklet tömegét és nedvességtartalmát, ezáltal könnyebbé téve annak áthaladását a vastagbélen. Ezenkívül a jótékony baktériumok általi fermentáció során keletkező SCFA-k fokozzák a bélfal perisztaltikus mozgását, ami elősegíti a székletürítést.
Hasmenés esetén az inulin szintén hasznos lehet, bár a hatásmechanizmusa eltérő. Az inulin segíthet helyreállítani a bélflóra egyensúlyát, amelyet a hasmenés gyakran felborít. A jótékony baktériumok szaporodásának elősegítésével versenyhelyzetet teremt a káros baktériumokkal szemben, ezáltal csökkentve azok számát és a hasmenés tüneteit. Ezenkívül az SCFA-k, különösen a butirát, táplálják a bélfal sejtjeit (kolonocitákat), elősegítve azok regenerálódását és a bélfal integritásának helyreállítását, ami fontos a hasmenés leküzdésében.
Az inulin tehát kettős hatással bír az emésztésre: székrekedés esetén lágyítja a székletet és serkenti a bélmozgást, míg hasmenés esetén helyreállítja a bélflóra egyensúlyát és támogatja a bélfal regenerálódását.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az inulin fogyasztása kezdetben gázképződést és puffadást okozhat egyeseknél, különösen nagyobb mennyiségben. Ezért ajánlott fokozatosan növelni az inulin bevitelt, hogy a bélflóra alkalmazkodni tudjon a változáshoz. A napi ajánlott inulin bevitel általában 5-10 gramm között van, de ez egyénenként változhat.
Az inulin beillesztése az étrendbe egyszerű: megtalálható számos élelmiszerben, például cikóriában, articsókában, hagymában, fokhagymában és banánban. Emellett étrend-kiegészítő formájában is kapható por vagy kapszula formájában.
Az inulin szerepe a vércukorszint szabályozásában: Cukorbetegeknek ajánlott?
Az inulin, mint prebiotikum, potenciálisan pozitív hatással lehet a vércukorszint szabályozására, különösen a cukorbetegek számára. Ennek oka, hogy az inulin nem emésztődik meg a vékonybélben, hanem a vastagbélbe jutva táplálékot biztosít a jótékony bélbaktériumoknak. Ezek a baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat) termelnek, mint például a butirát, propionát és acetát. Ezek az SCFA-k befolyásolhatják a glükóz anyagcserét és az inzulinérzékenységet.
Számos tanulmány vizsgálta az inulin hatását a vércukorszintre. Egyes kutatások azt mutatják, hogy az inulin csökkentheti az éhgyomri vércukorszintet és az HbA1c-t (az átlagos vércukorszintet jelző marker) cukorbetegeknél. Ezenkívül az inulin javíthatja az inzulinérzékenységet, ami azt jelenti, hogy a szervezet hatékonyabban tudja felhasználni az inzulint a vércukorszint szabályozására.
Azonban fontos megjegyezni, hogy az inulin hatása a vércukorszintre egyénenként eltérő lehet, és függ az adagtól, az inulin típusától, valamint az egyén bélflórájának összetételétől. Néhány ember tapasztalhat puffadást, gázképződést vagy hasi diszkomfortot az inulin fogyasztása után, különösen nagy dózisokban.
Az inulin alkalmazása cukorbetegek számára megfontolandó lehet a vércukorszint kiegészítő szabályozására, de nem helyettesíti az orvosi kezelést és az egészséges életmódot. Mindenképpen konzultáljon orvosával vagy dietetikussal, mielőtt inulint kezdene szedni, különösen, ha cukorbetegségben szenved.
Az inulin alacsony glikémiás indexű, ami azt jelenti, hogy nem okoz hirtelen vércukorszint-emelkedést. Emiatt a cukorbetegek számára előnyös lehet az inulinnal dúsított ételek fogyasztása, de figyelni kell a teljes szénhidráttartalomra.
Végül, fontos hangsúlyozni, hogy további kutatásokra van szükség az inulin vércukorszint-szabályozó hatásainak teljes körű megértéséhez és a cukorbetegek számára történő optimális alkalmazásának meghatározásához.
Az inulin hatása a koleszterinszintre és a szív- és érrendszeri egészségre
Az inulin jelentős hatással lehet a koleszterinszintre, ami közvetlenül befolyásolja a szív- és érrendszeri egészséget. Kutatások kimutatták, hogy az inulin rendszeres fogyasztása csökkentheti a vérben található teljes koleszterin és LDL (rossz) koleszterin szintjét.
Az inulin prebiotikus rostként működik, ami azt jelenti, hogy táplálja a bélben élő jótékony baktériumokat. Ezek a baktériumok, amikor inulint fermentálnak, rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat) termelnek, mint például a butirát, propionát és acetát. Az SCFA-k számos pozitív hatással bírnak, többek között befolyásolják a máj koleszterintermelését.
Az inulin csökkentheti a koleszterinszintet azáltal, hogy gátolja a koleszterin felszívódását a bélben, és fokozza annak kiválasztását a szervezetből.
Ezenkívül az inulin hozzájárulhat a trigliceridszint csökkentéséhez is, ami szintén fontos a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A magas trigliceridszint növelheti a szívbetegségek kockázatát.
Fontos megjegyezni, hogy az inulin hatása a koleszterinszintre egyénenként változó lehet, és függhet a diétától, az életmódtól és más egészségügyi tényezőktől. Mindazonáltal a kutatások alapján az inulin értékes kiegészítője lehet egy szívbarát étrendnek.
Az inulin beillesztése az étrendbe viszonylag egyszerű. Megtalálható számos élelmiszerben, mint például a cikória gyökerében, a hagymában, a fokhagymában, a banánban és a spárgában. Emellett por formájában is kapható, amely könnyen hozzáadható italokhoz vagy ételekhez.
Mindig konzultáljon orvosával vagy dietetikusával, mielőtt bármilyen jelentős változtatást eszközölne az étrendjében, különösen, ha már szív- és érrendszeri betegségben szenved, vagy gyógyszereket szed.
Az inulin és a kalcium felszívódás: Csontritkulás megelőzése és kezelése
Az inulin nem csak a bélrendszer egészségére van jótékony hatással, hanem a kalcium felszívódását is segíti, ami kulcsfontosságú a csontritkulás megelőzésében és kezelésében. A prebiotikumként működő inulin serkenti a jótékony bélbaktériumok szaporodását, melyek savakat termelnek, így javítják a kalcium oldhatóságát és felszívódását.
Ez különösen fontos a gyermekek és serdülők számára a csonttömeg növeléséhez, valamint az idősebb korosztály számára, ahol a kalcium felszívódása természetesen csökken. Az inulin rendszeres fogyasztása növelheti a csontsűrűséget és csökkentheti a csontritkulás kockázatát.
Tanulmányok kimutatták, hogy az inulinnal kiegészített étrend jelentősen javíthatja a kalcium felszívódását, különösen a serdülő lányoknál, ami kritikus időszak a csontok fejlődése szempontjából.
A kalcium felszívódásának javítása mellett az inulin közvetetten is hozzájárulhat a csontritkulás megelőzéséhez. Azáltal, hogy támogatja a bélflóra egyensúlyát, segíthet a szervezetnek jobban hasznosítani a tápanyagokat, beleértve azokat is, amelyek a csontok egészségéhez szükségesek, mint például a D-vitamin és a K-vitamin.
Fontos azonban megjegyezni, hogy az inulin önmagában nem csodaszer. A csontritkulás megelőzése és kezelése komplex folyamat, amely magában foglalja a megfelelő kalcium- és D-vitamin bevitelt, a rendszeres testmozgást és az egészséges életmódot. Az inulin ebben a folyamatban egy értékes kiegészítő lehet.
Az inulin hatása a testsúlykontrollra és az elhízásra
Az inulin jelentős szerepet játszhat a testsúlykontrollban és az elhízás megelőzésében. Ennek több oka is van. Először is, az inulin egy vízben oldódó rost, ami azt jelenti, hogy a gyomorban megduzzad, teltségérzetet okozva. Ez csökkentheti az étvágyat és ezáltal a kalóriabevitelt.
Másodszor, az inulin prebiotikumként működik, táplálva a bélben élő jótékony baktériumokat. A bélflóra egyensúlya kulcsfontosságú a megfelelő emésztéshez és az anyagcseréhez. A jótékony baktériumok elszaporodása javíthatja a zsírégetést és csökkentheti a zsírraktározást.
Az inulin befolyásolja a hormonokat, például a GLP-1-et (glukagon-like peptide-1), amelyek szerepet játszanak az étvágy szabályozásában és a vércukorszint stabilizálásában, ezáltal közvetve segítve a testsúlycsökkentést.
Harmadszor, az inulin alacsony kalóriatartalmú, és nem emésztődik meg a vékonybélben. Ez azt jelenti, hogy a szervezet kevesebb kalóriát szív fel belőle, mint más szénhidrátokból.
Fontos megjegyezni, hogy az inulin önmagában nem csodaszer a fogyáshoz. A hatékony testsúlykontrollhoz kiegyensúlyozott étrendre és rendszeres testmozgásra van szükség. Az inulin azonban értékes kiegészítője lehet egy ilyen életmódnak, elősegítve a teltségérzetet, javítva a bélflórát és befolyásolva az étvágyat szabályozó hormonokat.
Az inulin szerepe a rák megelőzésében
Az inulin prebiotikus hatása révén potenciálisan szerepet játszhat a rák megelőzésében. A bélflóra egyensúlyának javítása kulcsfontosságú a vastagbélrák kockázatának csökkentésében, mivel az inulin elősegíti a jótékony baktériumok, például a bifidobaktériumok szaporodását.
Ezek a baktériumok rövid szénláncú zsírsavakat (SCFA-kat) termelnek, mint például a butirát, amely fontos energiaforrás a vastagbél sejtjei számára, és gyulladáscsökkentő hatással is rendelkezik. A butirát elősegítheti az egészséges sejtek növekedését, és gátolhatja a rákos sejtek szaporodását.
Az inulin fogyasztása növelheti a bélben a butirát termelését, ami elméletileg csökkentheti a vastagbélrák kialakulásának kockázatát. Azonban fontos megjegyezni, hogy a kutatások ezen a területen még nem teljesek, és további vizsgálatok szükségesek a pontos mechanizmusok és a klinikai hatékonyság megértéséhez.
Az inulin hozzájárulhat a vastagbélrák megelőzéséhez a bélflóra jótékony baktériumainak táplálásával és a gyulladáscsökkentő butirát termelésének elősegítésével.
Ezenkívül az inulin javíthatja az immunrendszer működését, ami szintén fontos a rák elleni védekezésben. Az egészséges bélflóra támogatása erősítheti az immunválaszt, és segíthet a szervezetnek a rákos sejtek felismerésében és elpusztításában.
Az inulin lehetséges mellékhatásai és ellenjavallatai
Bár az inulin általában biztonságosnak tekinthető, fontos tisztában lenni a lehetséges mellékhatásokkal. A leggyakoribb panaszok közé tartozik a puffadás, gázképződés, hasi diszkomfort és hasmenés. Ezek a tünetek általában akkor jelentkeznek, ha valaki hirtelen nagy mennyiségű inulint fogyaszt.
Az egyéni tolerancia eltérő lehet, ezért javasolt kis adaggal kezdeni (például napi 2-3 gramm) és fokozatosan emelni az adagot, hogy a szervezet hozzászokjon. Azon személyeknek, akik irritábilis bél szindrómában (IBS) szenvednek, különösen óvatosnak kell lenniük, mivel az inulin felerősítheti a tüneteket.
Az inulin fogyasztása nem javasolt azoknak, akik fruktóz intoleranciában szenvednek, mivel az inulin fruktóz polimer.
Ritkábban allergiás reakciók is előfordulhatnak. Amennyiben bőrkiütés, viszketés, légzési nehézség vagy egyéb allergiás tünetek jelentkeznek, azonnal abba kell hagyni az inulin fogyasztását és orvoshoz kell fordulni.
Bizonyos gyógyszerekkel kölcsönhatásba léphet, ezért gyógyszerszedés esetén, különösen, ha vércukorszint-szabályozó gyógyszert szed, konzultáljon orvosával az inulin szedése előtt. Fontos megjegyezni, hogy az inulin befolyásolhatja a tápanyagok felszívódását is, ezért a kiegyensúlyozott étrendre továbbra is figyelni kell.
Inulin források az étrendben: Természetes források és kiegészítők
Az inulin bevitele az étrendbe többféleképpen lehetséges. Természetes forrásai közé tartoznak egyes zöldségek és gyümölcsök. Kiemelkedő inulinforrások a cikória gyökere, a fokhagyma, a póréhagyma, a articsóka és a banán. Ezek rendszeres fogyasztása hozzájárulhat a napi inulinszükséglet fedezéséhez.
Alternatívaként elérhetők inulin tartalmú étrend-kiegészítők is, melyek por, kapszula vagy tabletta formájában kaphatók. Ezek különösen akkor lehetnek hasznosak, ha valaki nem fogyaszt elegendő inulinban gazdag élelmiszert, vagy specifikus egészségügyi célból, például a bélflóra támogatására szeretné növelni a bevitelét. Fontos azonban, hogy a kiegészítők használata előtt mindig konzultáljunk orvosunkkal vagy dietetikusunkkal!
Az étrendbe való beépítéskor fokozatosan növeljük az inulin mennyiségét, hogy elkerüljük az esetleges emésztési problémákat, mint például a puffadást vagy a hasi diszkomfort érzést.
Az inulin hozzáadható turmixokhoz, joghurthoz, müzlihez, vagy akár süteményekhez is. A kiegészítők adagolása a termék leírásában található, azonban fontos, hogy tartsuk be az ajánlott napi mennyiséget.
Az inulin felhasználása az élelmiszeriparban: Textúrajavítás és tápértéknövelés
Az inulin az élelmiszeriparban rendkívül sokoldalúan használható, elsősorban a textúra javítása és a tápérték növelése céljából. Mivel egy természetes, növényi eredetű rost, kiválóan alkalmas arra, hogy az élelmiszerek rosttartalmát anélkül növelje, hogy jelentősen befolyásolná azok ízét vagy állagát.
Számos termékben alkalmazzák, például joghurtokban, péksüteményekben és italokban. A joghurtok esetében az inulin krémesebb állagot kölcsönöz a terméknek, miközben csökkenti a hozzáadott cukor mennyiségét. A péksüteményeknél segíthet a zsírtartalom csökkentésében, anélkül, hogy a termék szárazabbá válna. Italokban pedig stabilizátorként funkcionálhat, megakadályozva az összetevők szétválását.
Az inulin egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy prebiotikumként viselkedik, ami azt jelenti, hogy táplálékot nyújt a bélflóránkban élő jótékony baktériumok számára, ezáltal hozzájárulva az emésztőrendszer egészségéhez.
Ezen felül, az inulin alacsony kalóriatartalmú, így ideális választás lehet azok számára, akik figyelnek a kalóriabevitelükre. Az élelmiszergyártók gyakran használják cukorhelyettesítőként is, bár édessége nem olyan intenzív, mint a cukoré, de kombinálva más édesítőszerekkel, kiváló eredményeket lehet elérni. Az inulin felhasználásával tehát nem csak a termékek textúrája javul, hanem azok tápértéke is jelentősen növekszik.
