A szivattyú úszókapcsoló titkai: Működés, alkalmazás és amire figyelni kell

Érdekel, hogyan tartja szárazon a pincédet a szivattyú? A titok a kis úszókapcsolóban rejlik! Ez az egyszerű szerkezet érzékeli a vízszintet, és automatikusan be- vagy kikapcsolja a szivattyút. Megmutatjuk, hogyan működik, hol használják, és mire kell odafigyelned, hogy megbízhatóan végezze a dolgát. Tarts velünk, fedezzük fel az úszókapcsolók világát!

BFKH.hu
21 Min Read

A vízelvezetés hatékonysága nagymértékben függ a megfelelő eszközök alkalmazásától. Ebben a rendszerben kulcsszerepet játszik a szivattyú úszókapcsoló, mely automatikusan szabályozza a szivattyú működését a vízszint függvényében. Gondoljunk csak bele, mennyi kellemetlenséget okozhat egy elárasztott pince vagy egy nem megfelelően működő szennyvízátemelő!

Az úszókapcsoló lényegében egy érzékelő, mely a vízszint emelkedésére vagy csökkenésére reagál. Amikor a vízszint eléri a beállított szintet, az úszókapcsoló aktiválja a szivattyút, így megkezdődik a víz eltávolítása. Amikor a vízszint a kritikus szint alá csökken, a kapcsoló kikapcsolja a szivattyút, ezzel megelőzve a felesleges energiafogyasztást és a szivattyú károsodását.

A szivattyú úszókapcsoló tehát nem csupán egy kényelmi funkció, hanem a vízelvezető rendszerek hatékony és megbízható működésének alapvető eleme.

Különösen fontos ez olyan helyeken, ahol a vízszint ingadozása gyakori, mint például esős időszakokban, magas talajvízszint esetén, vagy ipari területeken, ahol a szennyvíz elvezetése folyamatos feladatot jelent. A megfelelően kiválasztott és karbantartott úszókapcsolóval jelentősen csökkenthetjük a vízkárok kockázatát és optimalizálhatjuk a szivattyúk élettartamát.

A következőkben részletesen megvizsgáljuk az úszókapcsolók működési elvét, különböző típusait, valamint a legfontosabb szempontokat a kiválasztásuk során.

Az úszókapcsoló alapelve: Hogyan működik egy úszókapcsoló?

Az úszókapcsoló egy egyszerű, de nagyszerű eszköz, melynek működése a felhajtóerőn alapszik. Képzeljünk el egy zárt, üreges testet (az úszót), ami a vízfelszínen lebeg. Ez az úszó van összekötve egy kapcsolómechanizmussal.

Amikor a vízszint emelkedik, az úszó is felemelkedik. Ez a mozgás egy kar vagy más mechanikus kapcsolat révén átadódik a kapcsolónak. A kapcsoló lényegében egy elektromos áramkört zár vagy nyit meg.

A lényeg tehát, hogy az úszó fizikai helyzete (magassága) határozza meg, hogy a kapcsoló be- vagy kikapcsolt állapotban van-e.

Két fő típusa létezik: az egyik alulról, a másik felülről kapcsol. Az alulról kapcsoló úszókapcsoló akkor kapcsol be (zárja az áramkört), amikor a vízszint emelkedik és az úszó elér egy bizonyos magasságot. A felülről kapcsoló pedig éppen fordítva működik: akkor kapcsol ki (nyitja az áramkört), amikor a vízszint emelkedik.

A kapcsoló maga lehet egy egyszerű billenőkapcsoló, egy mikrokapcsoló, vagy akár egy higanykapcsoló is (bár ez utóbbi környezetvédelmi okokból egyre ritkább). A kapcsoló általában két vagy három vezetékkel rendelkezik, melyek a szivattyú vezérlő áramkörébe vannak bekötve.

Fontos megjegyezni, hogy az úszókapcsoló nem a víz áramlásának érzékelésére szolgál, hanem kizárólag a vízszint alapján működik. Ezért is kritikus a megfelelő elhelyezése, hogy pontosan azt a vízszintet érzékelje, ami a szivattyú működésének elindításához vagy leállításához szükséges.

Az úszókapcsoló típusai: Belső és külső úszókapcsolók, gömb úszókapcsolók

Az úszókapcsolók széles választéka áll rendelkezésre, melyek közül a szivattyúhoz leginkább megfelelőt a felhasználási terület és a szivattyú típusa határozza meg. Alapvetően megkülönböztetünk belső és külső úszókapcsolókat, valamint egy speciálisabb típust, a gömb úszókapcsolót.

A belső úszókapcsolók általában a szivattyú testébe vannak beépítve. Ez a megoldás kompakt és védett, hiszen az úszókapcsoló mechanikája a szivattyú burkolatán belül helyezkedik el. Előnyük a helytakarékosság és a kisebb sérülésveszély. Hátrányuk, hogy meghibásodás esetén a szivattyú javítása bonyolultabb lehet, mivel a kapcsolóhoz nehezebb hozzáférni. Ezen kívül, a kapcsolási magasság általában fix, nem állítható.

A külső úszókapcsolók a szivattyúhoz kábel segítségével kapcsolódnak, és a vízszint emelkedésével vagy csökkenésével úsznak fel vagy le. Ezeket a kapcsolókat könnyebb cserélni meghibásodás esetén, és gyakran állítható a kapcsolási magasságuk, ami nagyobb rugalmasságot biztosít a felhasználónak. A külső úszókapcsolók alkalmazása szélesebb körű, hiszen különböző méretű és formájú tartályokhoz is illeszkednek. Fontos azonban ügyelni a kábel védelmére, hogy elkerüljük a sérüléseket és a rövidzárlatot.

A külső úszókapcsolók beállításánál kiemelt figyelmet kell fordítani a kábel hosszára és rögzítésére, mert a túl hosszú kábel beakadhat, a túl rövid pedig korlátozhatja az úszókapcsoló mozgását, így a szivattyú nem fog megfelelően működni.

A gömb úszókapcsolók egy speciálisabb típust képviselnek. Ezek az úszókapcsolók gömb alakúak, és a vízszint változásakor a gömb elfordul, ami aktiválja a kapcsolót. Ezek a kapcsolók rendkívül megbízhatóak és tartósak, különösen szennyezett vízben való használatra alkalmasak, mivel a gömb alakja megakadályozza a szennyeződések lerakódását. Gyakran használják őket szennyvízszivattyúkhoz és ipari alkalmazásokhoz.

A megfelelő úszókapcsoló kiválasztása tehát kulcsfontosságú a szivattyú hatékony és megbízható működéséhez. Figyelembe kell venni a felhasználási területet, a szivattyú típusát, a víz tisztaságát és a szükséges rugalmasságot a kapcsolási magasság beállításában.

Az úszókapcsoló alkatrészei: A kapcsoló mechanizmusa, az úszótest anyaga és a kábel specifikációi

Az úszókapcsolók megbízhatósága és hosszú élettartama nagymértékben függ az alkatrészeik minőségétől és a megfelelő specifikációktól. Lássuk, milyen elemekből épül fel egy ilyen eszköz!

A kapcsoló mechanizmusa az úszókapcsoló „szíve”. Általában egy billenő kapcsolóról van szó, melyet az úszótest helyzetének változása aktivál. Fontos, hogy a kapcsoló vízálló legyen, és bírja a gyakori kapcsolási ciklusokat. A jó minőségű kapcsolók ezüst vagy arany érintkezőkkel rendelkeznek a jobb vezetőképesség és a korrózió elleni védelem érdekében.

Az úszótest anyaga kulcsfontosságú a tartósság szempontjából. Leggyakrabban használt anyagok a polipropilén (PP) és a polietilén (PE), melyek ellenállnak a legtöbb vegyi anyagnak és a víznek. A polipropilén különösen népszerű, mert könnyű, erős és jól feldolgozható. Figyelni kell arra, hogy az úszótest UV-álló legyen, ha kültéri használatra szánjuk, mert a napfény károsíthatja az anyagot.

A kábel specifikációi szintén kritikusak. A kábelnek bírnia kell a víz alatti használatot, a mechanikai igénybevételt és a vegyi hatásokat. A kábel szigetelése általában PVC-ből vagy gumiból készül. Fontos, hogy a kábel megfelelő keresztmetszettel rendelkezzen az áramellátáshoz, és hogy a kábelcsatlakozás vízálló legyen. Gyakran használnak neoprén kábelt, mert ez különösen ellenálló a víznek, olajoknak és a hőmérséklet-változásoknak.

A legfontosabb szempont a kábel kiválasztásakor a felhasználási terület. Például szennyvízhez speciális, vegyszerálló kábelre van szükség.

A kábel hossza is fontos tényező. A túl rövid kábel korlátozhatja az úszókapcsoló mozgásterét, míg a túl hosszú kábel akadályt jelenthet. A megfelelő kábelhossz a felhasználási helytől és a szivattyú elhelyezkedésétől függ.

Az úszókapcsoló beépítése: Lépésről lépésre útmutató a helyes telepítéshez

Az úszókapcsoló beépítése nem ördöngösség, de néhány lépést pontosan követni kell a megbízható működés érdekében. A helytelen telepítés hibás működéshez, a szivattyú idő előtti tönkremeneteléhez, vagy akár áradáshoz is vezethet.

1. Előkészületek: Mielőtt bármibe is belekezdenénk, győződjünk meg arról, hogy a szivattyú áramtalanítva van! Szerezzük be a szükséges eszközöket: csavarhúzó, fogó, vízszigetelő szalag, kábelkötegelők és a használati utasítás. Olvassuk el alaposan az úszókapcsoló és a szivattyú kézikönyvét. A kézikönyvek tartalmazzák a specifikus beépítési útmutatót, ami eltérhet a típusoktól függően.

2. Az úszókapcsoló helyének meghatározása: Ez kritikus pont! Az úszókapcsolónak szabadon kell mozognia, nem érhet hozzá a tartály falához, a szivattyúhoz vagy más tárgyakhoz. Keresse meg a tartályban azt a pontot, ahol az úszó akadálytalanul tud emelkedni és süllyedni a kívánt vízszinttartományban. Fontos, hogy az úszó ne akadjon bele semmibe, és ne legyen kitéve erős vízáramlásnak, ami hamis jelzéseket okozhat.

3. Az úszó rögzítése: Az úszókapcsolót általában a szivattyúhoz vagy a tartály falához kell rögzíteni. Ehhez használhatunk kábelkötegelőket, bilincseket vagy a gyártó által mellékelt rögzítőelemeket. Ügyeljünk arra, hogy a rögzítés stabil legyen, de ne szorítsuk túl az úszó vezetékét, mert az károsíthatja azt. A vezetéknek elegendő mozgásteret kell hagyni, hogy az úszó szabadon tudjon mozogni.

4. A vezetékek bekötése: A vezetékek bekötése előtt feltétlenül ellenőrizzük a kapcsolási rajzot! Az úszókapcsoló általában három vezetékkel rendelkezik: egy közös (COM), egy normálisan nyitott (NO) és egy normálisan zárt (NC). A szivattyú vezérléséhez általában a COM és a NO vezetékeket használjuk. A vezetékeket szigeteljük le vízszigetelő szalaggal vagy zsugorcsővel, hogy elkerüljük a rövidzárlatot és a korróziót.

A legfontosabb lépés a vízszintek helyes beállítása. Az úszókapcsolónak a megfelelő magasságban kell bekapcsolnia a szivattyút (amikor a vízszint eléri a kritikus magasságot), és kikapcsolnia, amikor a vízszint lecsökkent a kívánt szintre. Ezt az úszó vezetékének hosszával és a rögzítési pont helyzetével tudjuk befolyásolni.

5. Tesztelés: A bekötés után feltétlenül teszteljük a rendszert! Töltsük fel a tartályt vízzel, és figyeljük meg, hogy az úszókapcsoló megfelelően kapcsolja-e be és ki a szivattyút a beállított vízszinteken. Ha a szivattyú nem indul el, vagy nem áll le a várt módon, ellenőrizzük a vezetékek bekötését, az úszó mozgását és a vízszintek beállítását.

6. Karbantartás: Rendszeresen ellenőrizzük az úszókapcsoló állapotát és a vezetékek szigetelését. Távolítsuk el a szennyeződéseket és a lerakódásokat az úszóról, hogy biztosítsuk a szabad mozgást. Ha bármilyen problémát észlelünk, azonnal javítsuk ki, hogy elkerüljük a nagyobb károkat.

Fontos: Ha nem vagyunk biztosak a beépítésben, kérjünk segítséget szakembertől! A helytelenül beépített úszókapcsoló nem csak a szivattyút károsíthatja, hanem komoly biztonsági kockázatot is jelenthet.

Az úszókapcsoló beállításai: A kapcsolási szintek finomhangolása és a hiszterézis beállítása

Az úszókapcsoló beállításai kulcsfontosságúak a szivattyú optimális működéséhez. A kapcsolási szintek finomhangolása teszi lehetővé, hogy pontosan meghatározzuk, mikor induljon el és mikor álljon le a szivattyú. Ez különösen fontos szennyvízszivattyúknál vagy olyan helyeken, ahol a folyadékszint gyakran változik.

A kapcsolási szintek beállításának első lépése a kábelhossz meghatározása. Minél hosszabb a kábel, annál nagyobb lesz a különbség a be- és kikapcsolási szintek között. A legtöbb úszókapcsoló esetében a kábel rögzítési pontjának változtatásával állíthatjuk be a kívánt szinteket. Fontos, hogy a kábel ne akadályozza az úszó szabad mozgását.

A hiszterézis a be- és kikapcsolási szintek közötti különbséget jelenti. Egy nagyobb hiszterézis azt eredményezi, hogy a szivattyú ritkábban kapcsol be és ki, ami kíméli a motort és csökkenti a kopást. Viszont, ha túl nagy a hiszterézis, előfordulhat, hogy a folyadékszint túlságosan megemelkedik vagy lecsökken, mielőtt a szivattyú reagálna.

A hiszterézis helyes beállítása a szivattyú élettartamának meghosszabbításához és az energiafogyasztás optimalizálásához elengedhetetlen.

A hiszterézis beállításához általában a kábel hosszát kell módosítani, vagy speciális, állítható úszókapcsolókat kell használni. Ezek az úszókapcsolók gyakran rendelkeznek súlyokkal vagy más mechanizmusokkal, amelyek lehetővé teszik a kapcsolási pontok pontos beállítását.

Fontos, hogy a beállítások elvégzése után teszteljük a rendszert. Ellenőrizzük, hogy a szivattyú a kívánt szinteken kapcsol be és ki, és hogy a folyadékszint nem lépi túl a biztonságos határértékeket. Ha szükséges, finomítsuk a beállításokat a tökéletes működés érdekében.

Az úszókapcsoló alkalmazási területei: Szennyvízszivattyúk, tiszta víz szivattyúk, esővízgyűjtő rendszerek

Az úszókapcsolók sokoldalúsága abban rejlik, hogy különböző típusú szivattyúkhoz és rendszerekhez alkalmazhatók, biztosítva az automatikus működést és a megbízható vízszintszabályozást. Nézzük meg, hol találkozhatunk velük a leggyakrabban:

Szennyvízszivattyúk: Talán itt a legkritikusabb az úszókapcsoló szerepe. A szennyvízszivattyúk általában aknákban vagy tartályokban helyezkednek el, és az úszókapcsoló gondoskodik arról, hogy a szivattyú csak akkor induljon el, amikor a vízszint eléri a kritikus szintet. Ez megakadályozza a szivattyú szárazon futását, ami károsíthatja a motort. Fontos, hogy a szennyvízben lévő szilárd anyagok ne akadályozzák az úszókapcsoló szabad mozgását. A szennyvízhez kifejlesztett úszókapcsolók robusztusabbak és ellenállóbbak a korrózióval szemben.

Tiszta víz szivattyúk: Ezek a szivattyúk pincékben, uszodákban vagy öntözőrendszerekben találhatók. Az úszókapcsoló itt is a vízszintet figyeli, és automatikusan be- és kikapcsolja a szivattyút, megakadályozva az árvizeket vagy a tartályok túltöltését. A tiszta vízben kevesebb a szennyeződés, így az úszókapcsoló kevésbé van kitéve a mechanikai sérüléseknek.

Esővízgyűjtő rendszerek: Az esővízgyűjtő rendszerekben az úszókapcsoló kettős funkciót is betölthet. Egyrészt szabályozza a szivattyú működését, hogy a vizet a felhasználási helyre (pl. öntözés) juttassa. Másrészt védelmet nyújt a rendszernek a szárazon futás ellen, ha a tartályban kevés a víz. Az esővízgyűjtő rendszerekben az úszókapcsoló beállításával optimalizálható a víz felhasználása.

A szennyvízszivattyúk esetében a legfontosabb, hogy az úszókapcsoló megfelelően legyen rögzítve és védve a szennyeződésektől, hogy a szivattyú mindig a megfelelő időben induljon el és álljon le, elkerülve a túlfolyást vagy a szárazon futást.

Fontos megjegyezni, hogy minden alkalmazási területen a megfelelő típusú és minőségű úszókapcsoló kiválasztása kulcsfontosságú a rendszer megbízható működése szempontjából. Rendszeres karbantartással és ellenőrzéssel biztosíthatjuk az úszókapcsoló hosszú élettartamát és a szivattyúrendszer hatékony működését.

Az úszókapcsoló hibaelhárítása: Gyakori problémák és azok megoldása

Az úszókapcsolók, bár egyszerű szerkezetek, meghibásodhatnak, ami a szivattyú helytelen működéséhez vezethet. A hibaelhárításnál fontos a szisztematikus megközelítés.

Gyakori probléma a beragadt úszó. Ez általában szennyeződés, például iszap, homok vagy egyéb lerakódások miatt következik be. Ilyenkor az úszó nem tud szabadon mozogni, és nem kapcsolja be vagy ki a szivattyút. A megoldás egyszerű: tisztítsuk meg az úszót és a környezetét! Használjunk ehhez kefét és tiszta vizet, szükség esetén enyhe tisztítószert.

Egy másik gyakori probléma a kábel sérülése. A kábel megtörhet, elszakadhat, vagy a szigetelése károsodhat. Ezt szemrevételezéssel ellenőrizhetjük. Ha sérülést látunk, a kábelt ki kell cserélni. Fontos, hogy a cseréhez vízálló kábelt használjunk!

A kapcsoló meghibásodása is előfordulhat. A kapcsoló belsejében lévő érintkezők elkophatnak vagy oxidálódhatnak. Ezt multiméterrel ellenőrizhetjük. Ha a kapcsoló nem ad áramot a megfelelő helyzetben, akkor cserélni kell.

Néha a probléma nem az úszókapcsolóban, hanem a szivattyúban van. Ha az úszókapcsoló megfelelően működik, de a szivattyú nem kapcsol be, akkor a szivattyú motorja lehet hibás.

A legfontosabb a rendszeres karbantartás: tisztítsuk az úszókapcsolót, ellenőrizzük a kábeleket, és győződjünk meg arról, hogy az úszó szabadon mozog. Ezzel megelőzhetjük a legtöbb problémát.

Mit tegyünk, ha az úszókapcsoló folyamatosan bekapcsolva tartja a szivattyút? Ez általában akkor fordul elő, ha az úszókapcsoló beragadt „felfelé” pozícióban, vagy ha a kábel sérült és rövidzárlatot okoz. Ellenőrizzük az úszó mozgását és a kábel állapotát.

Mit tegyünk, ha az úszókapcsoló egyáltalán nem kapcsolja be a szivattyút? Először ellenőrizzük, hogy az úszókapcsoló vízszintje megfelelő-e a bekapcsoláshoz. Ha a vízszint megfelelő, de a szivattyú nem kapcsol be, akkor a kapcsoló lehet hibás, vagy a kábel lehet sérült.

Fontos: Mindig áramtalanítsuk a szivattyút és az úszókapcsolót, mielőtt bármilyen javítást végeznénk!

A hibaelhárítás során figyeljünk a biztonságra! Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, forduljunk szakemberhez.

Az úszókapcsoló karbantartása: Tisztítás, ellenőrzés és a kapcsoló élettartamának meghosszabbítása

Az úszókapcsoló élettartama nagymértékben függ a rendszeres karbantartástól. A legtöbb probléma a szennyeződések, lerakódások és a mechanikai kopás miatt alakul ki.

Tisztítás: Időnként ellenőrizze az úszótestet és a kábelt. Távolítsa el a rátapadt szennyeződéseket, algákat, iszapot. Használjon ehhez puha kefét és enyhe tisztítószert. Soha ne használjon agresszív vegyszereket, mert azok károsíthatják az úszó műanyagát!

Ellenőrzés: Rendszeresen vizsgálja meg a kábelt, nincs-e rajta sérülés, repedés. A sérült kábel rövidzárlatot okozhat, ami tönkreteheti a szivattyút vagy akár balesetveszélyes is lehet. Ellenőrizze az úszótest szabad mozgását is. Akadályozza-e valami, például egy elakadt törmelék?

Mechanikai kopás: Az úszókapcsoló mozgó alkatrészeket tartalmaz, amelyek idővel elhasználódhatnak. Figyeljen a furcsa hangokra, akadozó mozgásra. Ha a kapcsoló nem kapcsol be vagy ki megfelelően, elképzelhető, hogy cserére szorul.

A legfontosabb: a megelőzés! A tiszta környezet és a rendszeres ellenőrzés jelentősen meghosszabbíthatja az úszókapcsoló élettartamát és elkerülheti a váratlan meghibásodásokat.

A karbantartás során ügyeljen a biztonságra. Kapcsolja ki a szivattyút a hálózatról, mielőtt bármilyen munkálatba kezdene. Ha nem biztos a dolgában, forduljon szakemberhez!

Az úszókapcsoló biztonsági szempontjai: Elektromos biztonság, vízszigetelés és a megfelelő védelem

Az úszókapcsolók használata során a biztonság kiemelten fontos szempont. Mivel víz közelében, gyakran nedves környezetben üzemelnek, az elektromos biztonság elsődleges prioritást élvez. A nem megfelelően szigetelt vagy földelt rendszerek áramütésveszélyt jelenthetnek. Mindig ellenőrizze, hogy az úszókapcsoló és a hozzá tartozó kábelek sértetlenek-e, és a csatlakozások megfelelően szigeteltek-e.

A vízszigetelés kulcsfontosságú a hosszú élettartam és a megbízható működés szempontjából. A legtöbb úszókapcsoló IP védettségi besorolással rendelkezik, ami jelzi, hogy milyen mértékben védett a víz behatolása ellen. Válasszon olyan úszókapcsolót, amely megfelel a felhasználási terület követelményeinek. Például, egy mély kutakba szánt úszókapcsoló magasabb IP védettséggel kell rendelkezzen, mint egy esővízgyűjtő tartályban használt.

A megfelelő védelem magában foglalja a túláram- és rövidzárlatvédelmet is. Használjon megfelelő méretű biztosítékot a szivattyú áramkörében, hogy megvédje a rendszert a károsodástól. Rendszeresen ellenőrizze a kábeleket és a csatlakozásokat, hogy nincsenek-e sérülések vagy korrózió jelei.

A legfontosabb biztonsági szabály: minden elektromos munkát, beleértve az úszókapcsolók telepítését és karbantartását, bízzon szakképzett villanyszerelőre! Ő rendelkezik a szükséges tudással és eszközökkel a biztonságos és szakszerű munkavégzéshez.

Ezen felül, figyeljen a kábelek elvezetésére is. A lógó, vízben álló kábelek fokozottan ki vannak téve a sérülésnek és a korróziónak. Használjon kábelrögzítőket és védőcsöveket a kábelek védelmére. Amennyiben lehetséges, válasszon olyan úszókapcsolót, amely rendelkezik beépített védelemmel a szárazon futás ellen, ezáltal megelőzve a szivattyú károsodását.

A megfelelő úszókapcsoló kiválasztása: Szempontok a szivattyú típusához és a felhasználási területhez

A megfelelő úszókapcsoló kiválasztása kulcsfontosságú a szivattyú megbízható és hatékony működéséhez. Nem mindegy, hogy milyen típusú szivattyúhoz és milyen felhasználási területre választjuk ki az úszókapcsolót. Számos szempontot kell figyelembe venni, hogy a rendszer optimálisan működjön és elkerüljük a meghibásodásokat.

Először is, a szivattyú típusát kell figyelembe venni. Merülő szivattyúhoz más úszókapcsoló szükséges, mint egy felszíni szivattyúhoz. A merülő szivattyúk általában kisebb, kompakt úszókapcsolókat igényelnek, amelyek könnyen illeszkednek a szivattyúházba. Felszíni szivattyúkhoz nagyobb, robusztusabb modellek is szóba jöhetnek, amelyek jobban ellenállnak a külső behatásoknak.

A felhasználási terület is meghatározó. Tiszta vízhez tervezett úszókapcsoló nem feltétlenül alkalmas szennyezett vízhez, vagy éppen vegyszerekkel terhelt környezetben való használatra. A szennyezett vízhez kifejlesztett úszókapcsolók általában nagyobb tűréshatárral rendelkeznek a szilárd részecskékkel szemben, és kevésbé érzékenyek az eltömődésre.

A legfontosabb szempont a megfelelő úszókapcsoló kiválasztásakor a szivattyú teljesítménye és a folyadék típusa, amivel a szivattyú dolgozik. Ennek megfelelően kell kiválasztani az úszókapcsoló anyagát és kapcsolási tartományát.

A kapcsolási tartomány beállíthatósága is fontos szempont. Egyes úszókapcsolóknál a kapcsolási magasság fix, míg másoknál ez állítható. Az állítható modellek nagyobb rugalmasságot biztosítanak, és lehetővé teszik a szivattyú működésének finomhangolását az adott körülményekhez.

Nem utolsósorban az úszókapcsoló anyagának is jelentősége van. A műanyag úszókapcsolók általában olcsóbbak és könnyebbek, de kevésbé ellenállóak a vegyszerekkel és a magas hőmérséklettel szemben. A rozsdamentes acél úszókapcsolók drágábbak, de sokkal tartósabbak és ellenállóbbak a korrozív anyagokkal szemben.

Végül, de nem kevésbé fontos, a kábel minősége és hossza. A kábelnek ellenállónak kell lennie a környezeti hatásoknak, és a hossza megfelelőnek kell lennie ahhoz, hogy az úszókapcsolót a kívánt helyre lehessen telepíteni.

Megosztás
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük