A szolenoid szelep egy elektromechanikus eszköz, amely a folyadékok és gázok áramlásának szabályozására szolgál. Képzeljük el egy apró, de annál fontosabb kaput, amely elektromos jel hatására nyílik vagy zárul, ezzel engedve vagy éppen megakadályozva az anyagok áramlását egy csővezetékben.
Működési elve egyszerű, de hatékony: egy elektromos tekercs (szolenoid) köré épül, amely áram hatására mágneses mezőt hoz létre. Ez a mágneses mező vonzza vagy taszítja a szelep belsejében található dugattyút vagy armatúrát, ami közvetlenül befolyásolja a szelep nyitását és zárását.
A szolenoid szelep tehát az elektromos vezérlés és a mechanikus áramlásszabályozás közötti híd, ami lehetővé teszi a precíz és automatizált irányítást a különböző ipari és háztartási rendszerekben.
Gondoljunk csak a mosógépre, ahol a szolenoid szelep szabályozza a víz be- és kiáramlását, vagy egy bonyolultabb ipari folyamatra, ahol a vegyi anyagok adagolása történik ilyen szelepek segítségével. Sokoldalúságuk abban rejlik, hogy különböző méretekben, anyagokból és konfigurációkban készülnek, így szinte minden alkalmazáshoz megtalálható a megfelelő típus.
Fontos megjegyezni, hogy a szolenoid szelepek nem csak „be” és „ki” kapcsolásra képesek. Léteznek arányos szelepek is, melyeknél az átfolyó mennyiség fokozatosan szabályozható az elektromos jel erősségének függvényében.
A szolenoid szelep alapelve: Az elektromágneses működés magyarázata
A szolenoid szelep működésének alapja az elektromágneses tér használata egy szelep nyitásához vagy zárásához. Lényegében egy tekercs (szolenoid) köré tekert huzalról van szó, mely áram hatására mágneses teret hoz létre.
Amikor a tekercsre feszültséget kapcsolunk, az elektromos áram áthalad rajta, erős mágneses teret generálva. Ez a mágneses tér vonzza egy mozgatható vasmagot (dugattyút), mely a szelep belsejében helyezkedik el. A dugattyú mozgása közvetlenül befolyásolja a szelep állapotát: nyitja vagy zárja azt.
A legfontosabb alapelv az, hogy az elektromágneses tér ereje legyőzi a szelep zárva tartásához szükséges erőt (például egy rugóerőt), lehetővé téve a folyadék vagy gáz áramlását.
Amikor megszakítjuk az áramot, a mágneses tér megszűnik. A rugó (vagy más hasonló mechanizmus) visszatolja a dugattyút eredeti pozíciójába, lezárva a szelepet és megszakítva az áramlást. A szolenoid szelep tehát egy elektromosan vezérelt mechanikus kapcsoló, mely a mágneses tér erejét használja a szelep állapotának megváltoztatására.
A szolenoid szelep kialakítása lehetővé teszi a gyors és pontos vezérlést, ezért széles körben alkalmazzák különböző iparágakban, például az autóiparban, a gépészetben és az orvosi technológiában. A szelep típusa (közvetlen vagy közvetett működésű) befolyásolja a mágneses tér erősségének és a dugattyú mozgásának pontos mechanizmusát, de az alapelv minden esetben az elektromágneses tér által vezérelt mozgás.
Fontos megjegyezni, hogy a szolenoid szelep működéséhez megfelelő feszültség és áramerősség szükséges. A nem megfelelő értékek hibás működéshez vagy a szelep károsodásához vezethetnek.
A szolenoid szelep fő alkotóelemei: Részletes bemutatás
A szolenoid szelep működésének megértéséhez elengedhetetlen a fő alkotóelemeinek ismerete. Ezek az alkatrészek együttműködve teszik lehetővé a folyadékok és gázok pontos szabályozását.
Az egyik legfontosabb alkatrész a szolenoid tekercs. Ez egy szigetelt huzalból tekercselt elektromágnes. Amikor áram folyik át a tekercsen, mágneses mező jön létre. Ennek a mágneses mezőnek a nagysága függ az áramerősségtől és a tekercs menetszámától. Minél nagyobb az áramerősség, annál erősebb a mágneses mező.
A mag (vagy dugattyú) egy ferromágneses anyagból készült mozgó alkatrész, amely a tekercs belsejében helyezkedik el. Amikor a tekercs áram alá kerül, a mágneses mező vonzza a magot, elmozdítva azt a nyugalmi helyzetéből. Ez a mozgás közvetlenül befolyásolja a szelep működését.
A szelep test a szelep külső háza, amely tartalmazza az összes belső alkatrészt. Általában sárgarézből, rozsdamentes acélból vagy műanyagból készül, attól függően, hogy milyen közeggel érintkezik. A szelep testen találhatók a bemeneti és kimeneti nyílások, amelyeken keresztül a folyadék vagy gáz áramlik.
A tömítések kritikus fontosságúak a szivárgás megakadályozásában. Különböző anyagokból készülhetnek, például gumiból, teflonból vagy vitonból, a közeg hőmérsékletétől és kémiai tulajdonságaitól függően.
A rugó egy másik fontos alkatrész, amely a magot alaphelyzetben tartja, amikor a tekercs nincs áram alatt. Amikor a tekercs áram alá kerül, a mágneses mező legyőzi a rugó erejét, és elmozdítja a magot.
A szolenoid szelep működésének lényege, hogy az elektromágneses erő (a tekercs által generált mágneses mező) és a mechanikai erő (a rugó ereje) egyensúlyának megváltoztatásával vezérli a szelep nyitását és zárását.
A szelep testében található nyílások (portok) határozzák meg a közeg áramlási útját. A szelep típusa (pl. 2/2-utas, 3/2-utas) határozza meg a nyílások számát és funkcióját. Például egy 2/2-utas szelepnek két nyílása van: egy bemeneti és egy kimeneti.
Végül, a csatlakozók biztosítják az elektromos kapcsolatot a tekercs és a vezérlő áramkör között. Fontos, hogy a csatlakozók megfeleljenek a környezeti feltételeknek, például a nedvességnek és a hőmérsékletnek.
A szolenoid szelep típusai: Közvetlen és közvetett működés összehasonlítása
A szolenoid szelepek két fő típusa létezik, melyek működési elvükben jelentősen eltérnek: a közvetlen működésű és a közvetett működésű (vagy pilot működésű) szolenoid szelepek.
A közvetlen működésű szolenoid szelep esetében a mágneses tér által generált erő közvetlenül nyitja vagy zárja a szelepet. Amikor áram folyik a tekercsen keresztül, a keletkező mágneses mező egy dugattyút vagy armatúrát mozgat, ami közvetlenül a szeleptányért emeli fel a szelepülésről, lehetővé téve a közeg áramlását. Ez a típus gyors válaszidőt és magas megbízhatóságot biztosít, mivel kevés mozgó alkatrészt tartalmaz. Ideális kisebb áramlási sebességekhez és alacsony nyomáskülönbségekhez.
Ezzel szemben a közvetett működésű szolenoid szelep (más néven pilot működésű) a közeg nyomását használja fel a szelep nyitásához vagy zárásához. Ebben az esetben a szolenoid csak egy kis „pilot” szelepet vezérel, amely a fő szelep működését befolyásolja. Amikor a pilot szelep nyit, a közeg nyomása a fő szelepet nyitja. Záráskor a nyomás megszűnik, és a fő szelep visszatér zárt helyzetbe.
A legfontosabb különbség a két típus között, hogy a közvetett működésű szelep nagyobb áramlási sebességet képes kezelni, alacsonyabb energiafogyasztás mellett, viszont a működéséhez minimális nyomáskülönbség szükséges a bemenet és a kimenet között.
Összefoglalva a különbségeket:
- Közvetlen működésű: Gyors válaszidő, megbízható, alacsony áramlási sebességekhez, alacsony nyomáskülönbségekhez ideális, de nagyobb energiafogyasztású.
- Közvetett működésű: Nagyobb áramlási sebesség, alacsonyabb energiafogyasztás, minimális nyomáskülönbség szükséges a működéshez, lassabb válaszidő.
A szelep típusa nagyban függ a konkrét alkalmazástól. A közvetlen működésű szelepeket gyakran használják laboratóriumi berendezésekben, míg a közvetett működésű szelepeket ipari folyamatokban és nagyméretű rendszerekben alkalmazzák, ahol nagy mennyiségű folyadékot vagy gázt kell szabályozni.
A szolenoid szelep vezérlési módjai: NO (Normally Open) és NC (Normally Closed) konfigurációk
A szolenoid szelepek nem csupán a folyadékok és gázok áramlásának megállítására vagy elindítására szolgálnak; lényeges különbség van abban, hogy alaphelyzetben nyitva vagy zárva vannak-e. Ezt a különbséget a NO (Normally Open – alaphelyzetben nyitott) és NC (Normally Closed – alaphelyzetben zárt) konfigurációk testesítik meg.
Az NC szelepek alaphelyzetben – azaz amikor nincs áram alatt – zárva vannak. Ez azt jelenti, hogy a folyadék vagy gáz nem tud átfolyni a szelepen. Amikor áramot kapcsolunk a szolenoid tekercsre, az egy mágneses mezőt hoz létre, ami meghúzza a szelepet záró dugattyút vagy membránt, így az áramlás lehetővé válik. Az NC szelepeket gyakran használják olyan alkalmazásokban, ahol az áramlás legtöbbször szünetel, és csak időszakosan van szükség rá. Például, egy öntözőrendszerben, ahol a vizet csak bizonyos időközönként kell engedni.
Ezzel szemben a NO szelepek alaphelyzetben nyitva vannak. Tehát, áram nélkül a folyadék vagy gáz szabadon áramolhat a szelepen keresztül. Ahhoz, hogy az áramlást megállítsuk, áramot kell kapcsolni a szolenoid tekercsre. A mágneses mező ekkor lezárja a szelepet, megakadályozva az áramlást. A NO szelepek ideálisak olyan rendszerekben, ahol a folyadéknak vagy gáznak a legtöbb időben át kell áramolnia, és csak ritkán kell az áramlást megszakítani. Gondoljunk itt például egy hűtőrendszerre, ahol a hűtőközegnek folyamatosan kell keringenie, és csak hiba esetén kell leállítani az áramlást.
A választás az NC és NO konfigurációk között kritikus fontosságú a rendszer biztonsága és hatékonysága szempontjából. A helytelenül megválasztott szelep működési zavarokhoz vagy akár veszélyes helyzetekhez is vezethet.
A két típus közötti döntés tehát a rendszer alapvető működési elvén múlik. Fontos mérlegelni, hogy mi a kívánatos állapot: a folyamatos áramlás, vagy az áramlás hiánya. Az energiafogyasztás is szempont lehet; ha egy szelepnek az idő nagy részében nyitva vagy zárva kell lennie, akkor érdemes az adott állapotnak megfelelő konfigurációt választani az energiatakarékosság érdekében.
A szolenoid szelep működési ciklusai: Be- és kikapcsolási jellemzők
A szolenoid szelepek működése nem csupán a nyitásban és zárásban merül ki; a be- és kikapcsolási ciklusok dinamikája kulcsfontosságú a rendszer teljesítménye szempontjából. A bekapcsolási idő, az az időtartam, ami alatt a szelep teljesen kinyit, befolyásolja a folyadék vagy gáz áramlásának sebességét és a rendszer válaszidejét. Ezt az időt számos tényező befolyásolja, például a szelep mérete, a tekercs feszültsége és az áramló közeg viszkozitása.
A kikapcsolási idő, vagyis az az idő, ami alatt a szelep teljesen lezár, hasonlóan fontos. Egy lassú kikapcsolás szivárgást eredményezhet, míg egy túl gyors kikapcsolás nyomáshullámokat okozhat a rendszerben. A szelep tervezésekor gondosan mérlegelik ezeket a tényezőket.
A szolenoid szelepek be- és kikapcsolási jellemzői közvetlenül befolyásolják a rendszer hatékonyságát, pontosságát és megbízhatóságát.
Ezen ciklusok optimalizálása érdekében különböző technikákat alkalmaznak. Például impulzus-szélesség modulációval (PWM) szabályozható a tekercsre jutó áram, ezáltal finomhangolható a szelep nyitási és zárási sebessége. A szelepek karbantartása is elengedhetetlen, hiszen a kopás vagy a szennyeződések lerakódása jelentősen befolyásolhatja a ciklusidőket és a szelep teljesítményét.
A szolenoid szelep anyagai: A különböző közegekhez alkalmazkodó anyagválasztás
A szolenoid szelepek megbízhatósága és élettartama nagymértékben függ az alkalmazott anyagok minőségétől és a közeggel való kompatibilitásától. A helytelen anyagválasztás korrózióhoz, kopáshoz, vagy akár a szelep teljes meghibásodásához is vezethet.
Például, vízhez és más semleges folyadékokhoz gyakran használnak sárgarézből vagy rozsdamentes acélból készült szelepeket. Ezek az anyagok jól ellenállnak a korróziónak és a kopásnak. Viszont, agresszív vegyi anyagokhoz, mint például savak vagy lúgok, speciális, kémiailag ellenálló polimerek, mint a PTFE (teflon) vagy a PEEK (poliéter-éterketon) használata indokolt. Ezek az anyagok kiválóan ellenállnak a legtöbb vegyi anyagnak, így biztosítva a szelep hosszú távú működését.
A gázokhoz használt szolenoid szelepek esetében is fontos az anyagválasztás. A sűrített levegőhöz általában alumínium vagy rozsdamentes acél szelepeket alkalmaznak. Gyúlékony gázoknál, mint a metán vagy a propán, szikrabiztos kivitelű, robbanásbiztos szelepek használata kötelező, amelyek speciális anyagokból és kialakítással készülnek, hogy megakadályozzák a robbanásveszélyt.
A szelep tömítéseinek anyaga is kritikus fontosságú. A leggyakoribb tömítőanyagok közé tartozik a NBR (nitrilkaucsuk), az EPDM (etilén-propilén-dién-monomer) és a Viton (fluor-kaucsuk). Az NBR olajokhoz és üzemanyagokhoz alkalmas, az EPDM vízzel és gőzzel kompatibilis, míg a Viton magas hőmérsékleten és agresszív vegyi anyagok között is jól teljesít.
A szelep armatúrájának (a mozgó mágneses magnak) anyaga általában ferromágneses acél, ami biztosítja a mágneses tér hatékony vezetését. Fontos, hogy ez az anyag is korrózióálló legyen, különösen, ha a szelep nedves környezetben működik.
Összefoglalva, a szolenoid szelep anyagválasztása a közeg tulajdonságaitól, a hőmérséklettől, a nyomástól és a környezeti feltételektől függ. A megfelelő anyagok kiválasztása biztosítja a szelep megbízható és hosszú távú működését, minimalizálva a karbantartási igényeket és a meghibásodások kockázatát.
A szolenoid szelep kiválasztásának szempontjai: Nyomás, hőmérséklet, közeg és áramlási sebesség
A szolenoid szelep kiválasztásakor számos tényezőt kell figyelembe venni ahhoz, hogy az adott alkalmazáshoz a legmegfelelőbb eszközt válasszuk. Ezek a tényezők közvetlenül befolyásolják a szelep működését és élettartamát, ezért elengedhetetlen a körültekintő döntés.
Az egyik legfontosabb szempont a nyomás. A szolenoid szelepnek képesnek kell lennie megbízhatóan működni a rendszerben uralkodó nyomáson. A túl alacsony nyomás a szelep nem megfelelő zárását vagy nyitását eredményezheti, míg a túl magas nyomás a szelep károsodásához vezethet. Ezért mindig ellenőrizni kell a szelep maximális üzemi nyomását (MAOP) és gondoskodni kell arról, hogy az megfeleljen a rendszer igényeinek.
A hőmérséklet szintén kritikus tényező. A szélsőséges hőmérsékletek befolyásolhatják a szelep anyagait, tömítéseit és a tekercs működését. Magas hőmérséklet esetén a tömítések károsodhatnak, ami szivárgáshoz vezethet. Alacsony hőmérsékleten pedig a folyadék viszkozitása megnőhet, ami akadályozhatja a szelep gyors és hatékony működését. A szelep kiválasztásakor figyelembe kell venni a működési környezet hőmérsékleti tartományát és olyan szelepet kell választani, amely ellenáll ezeknek a körülményeknek.
A közeg típusa, amit a szelep szabályoz, szintén meghatározó. A különböző közegek eltérő kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek, és egyes anyagok korrozívak lehetnek a szelep anyagaival szemben. Például, ha a szelep savas vagy lúgos közeget szabályoz, akkor olyan szelepet kell választani, amely korrózióálló anyagokból, például rozsdamentes acélból vagy speciális műanyagokból készült. A közeg viszkozitása is fontos szempont; a magas viszkozitású közegekhez nagyobb átmérőjű és erősebb szelepre lehet szükség.
Az áramlási sebesség az egyik legfontosabb tényező a szolenoid szelep kiválasztásakor. A nem megfelelő méretű szelep nem tudja biztosítani a kívánt áramlást, ami a rendszer teljesítményének romlásához vezethet.
A szelep méretezésekor figyelembe kell venni a rendszerben szükséges maximális áramlási sebességet és a szelep áramlási tényezőjét (Cv vagy Kv érték). A túl kicsi szelep fojtja az áramlást, ami nyomásesést okoz, míg a túl nagy szelep feleslegesen drága lehet és nem biztos, hogy optimális a szabályozása. A megfelelő áramlási sebesség biztosítása érdekében a szelep méretét gondosan ki kell számítani.
Összefoglalva, a szolenoid szelep kiválasztásakor a nyomás, hőmérséklet, közeg és áramlási sebesség négy kulcsfontosságú paraméter, melyeket alaposan figyelembe kell venni a hatékony és megbízható működés érdekében.
A szolenoid szelep alkalmazási területei: Ipari, orvosi és háztartási felhasználások
A szolenoid szelepek sokoldalúságuknak köszönhetően rendkívül széles körben alkalmazhatók. Működési elvük, a folyadékok és gázok precíz szabályozása, lehetővé teszi, hogy az ipartól az orvostudományig, sőt, a háztartásokban is nélkülözhetetlen alkatrészek legyenek.
Az ipari alkalmazások terén a szolenoid szelepek a folyamatirányításban játszanak kulcsszerepet. Vegyipari üzemekben a különböző vegyszerek adagolását, keverését és szállítását végzik. Élelmiszeripari gépekben a folyadékok, például tej, szörpök vagy olajok pontos mennyiségének szabályozásáért felelnek. Pneumatikus rendszerekben a levegő áramlásának irányításával vezérlik a munkahengereket és egyéb működtető elemeket.
Az orvosi területen a szolenoid szelepek kritikus fontosságúak a precíz adagolást igénylő eszközökben. Például infúziós pumpákban gyógyszerek pontos adagolását teszik lehetővé. Dializáló gépekben a vér tisztítási folyamatát szabályozzák. Lélegeztetőgépekben pedig a levegő és oxigén áramlásának irányításával segítik a betegek légzését.
A háztartási felhasználás is egyre elterjedtebb. Mosógépekben és mosogatógépekben a víz be- és kiáramlását vezérlik. Kávéfőzőkben a víz mennyiségét és a gőz nyomását szabályozzák. Öntözőrendszerekben a víz elosztását és az öntözés időtartamát vezérlik. Sőt, egyes hűtőszekrényekben is megtalálhatók, ahol a jégkészítő működését szabályozzák.
A szolenoid szelepek alkalmazása tehát nem korlátozódik egyetlen területre sem, hanem a folyadék- és gázszabályozás terén felmerülő szinte minden igényt képes kielégíteni, legyen szó ipari automatizálásról, életről vagy a mindennapi kényelemről.
A különböző alkalmazási területek eltérő követelményeket támasztanak a szolenoid szelepekkel szemben. Fontos a megfelelő anyagválasztás, a nyomásállóság, a hőmérsékleti tűrőképesség és a gyors reakcióidő. A megfelelő szelep kiválasztása az adott alkalmazás specifikus igényeitől függ.
A szolenoid szelep előnyei és hátrányai: Gyorsaság, megbízhatóság és korlátok
A szolenoid szelepek gyors reakcióidejüknek köszönhetően ideálisak olyan alkalmazásokhoz, ahol a folyadék vagy gáz áramlásának gyors és pontos szabályozása elengedhetetlen. Ez a gyorsaság azonban az energiafogyasztás növekedésével járhat, különösen tartósan nyitott állapotban tartva a szelepet. A megbízhatóság tekintetében a szolenoid szelepek tartósak, különösen akkor, ha a megfelelő közeget alkalmazzuk és rendszeresen karbantartjuk őket. A szennyeződések, mint például a lerakódások vagy a szilárd részecskék, azonban jelentősen csökkenthetik az élettartamukat és a működésük hatékonyságát.
A szolenoid szelepek korlátai közé tartozik a nyomástartomány, amellyel képesek működni. A túl magas vagy túl alacsony nyomás problémákat okozhat a szelep zárásában vagy nyitásában. Továbbá, bizonyos közegek, például a korrozív anyagok, károsíthatják a szelep belső alkatrészeit. A hőmérséklet is fontos tényező; a szélsőséges hőmérsékletek befolyásolhatják a szelep működését és anyagának tartósságát.
A szolenoid szelepek előnyei közé tartozik a gyorsaság és a megbízhatóság, míg a hátrányok közé a nyomástartomány, a közeg kompatibilitása és a hőmérséklet érzékenység tartozik.
Összefoglalva, a szolenoid szelep kiválasztásakor figyelembe kell venni az alkalmazás speciális követelményeit, beleértve a nyomást, a közeget és a hőmérsékletet, hogy biztosítsuk a megbízható és hatékony működést.
A szolenoid szelep karbantartása: Tisztítás, tömítések ellenőrzése és csere
A szolenoid szelepek megbízható működése érdekében rendszeres karbantartás szükséges. A szennyeződések, például rozsda, vízkő vagy apró részecskék eltömíthetik a szelepet, akadályozva a folyadék vagy gáz áramlását. Ezért a tisztítás elengedhetetlen. A tisztításhoz használjon a szelep anyagához megfelelő tisztítószert, és kerülje a durva, karcoló eszközöket.
A tömítések kulcsfontosságúak a szivárgásmentes működéshez. Rendszeresen ellenőrizze a tömítéseket, hogy nincsenek-e rajta repedések, deformációk vagy kopás jelei. Ha bármilyen sérülést észlel, a tömítést azonnal cserélje ki. A helytelenül működő vagy sérült tömítés befolyásolja a szelep szabályozási képességét, ami a rendszer teljesítményének romlásához vezethet.
A szolenoid szelep élettartamának meghosszabbítása és a megbízható működés biztosítása érdekében a rendszeres karbantartás, különösen a tömítések ellenőrzése és cseréje, kritikus fontosságú.
A tömítések cseréjekor ügyeljen arra, hogy a megfelelő méretű és típusú tömítést használja. A nem megfelelő tömítés nem fog megfelelően zárni, ami szivárgáshoz és a szelep hatékonyságának csökkenéséhez vezet. A csere után ellenőrizze a szelep működését, hogy megbizonyosodjon arról, hogy a folyadék vagy gáz áramlása megfelelően szabályozott.
A szolenoid szelep hibaelhárítása: Gyakori problémák és azok megoldása
A szolenoid szelepek megbízható alkatrészek, de idővel meghibásodhatnak. A hibaelhárítás során fontos a rendszeres ellenőrzés és a tünetek pontos azonosítása. Nézzük a leggyakoribb problémákat és azok lehetséges megoldásait.
Nem nyit/zár a szelep: Ez a leggyakoribb probléma. Ennek oka lehet a tekercs meghibásodása (szakadás, zárlat), a szelep mechanikus elakadása (szennyeződés, korrózió), vagy elektromos probléma (nincs feszültség, rossz bekötés). Ellenőrizzük a tekercset multiméterrel, tisztítsuk meg a szelepet, és mérjük meg a feszültséget a csatlakozókon.
Szivárgás: A szivárgást okozhatja a tömítések elöregedése, sérülése, vagy a szelep házának repedése. A tömítéseket cseréljük, a repedt házat pedig cserélni kell. Fontos a megfelelő tömítőanyag használata a csere során.
Zajos működés: A zajos működést okozhatja a magas áramlási sebesség, a kavarást okozó alkatrészek, vagy a szelep mechanikus kopása. Próbáljuk meg csökkenteni az áramlási sebességet, ellenőrizzük a szelep belsejét, és szükség esetén cseréljük ki a kopott alkatrészeket.
A legfontosabb, hogy a szolenoid szelep hibaelhárítását mindig feszültségmentes állapotban végezzük, és kövessük a gyártó által előírt biztonsági előírásokat!
Tekercs problémák: A tekercs meghibásodása gyakori probléma. Ellenőrizzük a tekercs ellenállását multiméterrel. Ha az ellenállás nulla (zárlat) vagy végtelen (szakadás), a tekercset cserélni kell. A helyes feszültségű tekercs használata elengedhetetlen a hosszú élettartamhoz.
Szennyeződés: A folyadékban vagy gázban lévő szennyeződések eltömíthetik a szelepet, ami a működésképtelenséghez vezethet. Szereljünk be szűrőt a szelep elé, és rendszeresen tisztítsuk meg a szelepet.
Megfelelő karbantartás: A rendszeres karbantartás, beleértve a tisztítást, a tömítések ellenőrzését és a tekercs állapotának felmérését, jelentősen meghosszabbíthatja a szolenoid szelep élettartamát.
