Az 5G technológia rohamos terjedése napjainkban vitathatatlan. Egyre több városban, egyre több eszközön találkozunk vele, ami hatalmas változásokat hoz a kommunikációban és az adatátvitelben. Ez a fejlődés azonban nem maradt visszhang nélkül. A technológia előnyeivel párhuzamosan számos aggodalom és félelem is felmerült, elsősorban az emberi szervezetre gyakorolt potenciális hatásait illetően.
A közvéleményben terjedő elképzelések gyakran a tudományos tények helyett inkább a mítoszokra és a félreértésekre épülnek. Ezek az aggodalmak a sugárzás egészségkárosító hatásaitól kezdve a különféle betegségek kialakulásáig terjednek. Fontos azonban, hogy különbséget tegyünk a megalapozott tudományos eredmények és a téves információk között.
A célunk, hogy feltárjuk a valós tényeket és eloszlassuk a tévhiteket az 5G technológia emberi szervezetre gyakorolt hatásairól, objektív és tudományos szempontok alapján.
Sokan tartanak például attól, hogy az 5G által használt magasabb frekvenciák nagyobb kockázatot jelentenek az egészségre, mint a korábbi generációk. Ezzel szemben a tudományos kutatások szerint a sugárzási szintek a nemzetközi szabványok által meghatározott határértékeken belül maradnak, amelyek célja az emberi egészség védelme.
Ebben a részben bemutatjuk azokat a leggyakoribb aggodalmakat, amelyek az 5G technológiával kapcsolatban felmerültek, és tudományos bizonyítékokkal igyekszünk alátámasztani vagy megcáfolni azokat. Célunk, hogy a tényekre alapozva mindenki számára érthető képet adjunk a témáról.
Mi az az 5G és hogyan működik?
Az 5G, vagyis az ötödik generációs mobilhálózat a legújabb technológia a vezeték nélküli kommunikáció terén. A célja, hogy jelentősen megnövelje az adatátviteli sebességet, csökkentse a késleltetést (latency), és megbízhatóbbá tegye a hálózati kapcsolatot a korábbi 4G-hez képest. Ez azt jelenti, hogy gyorsabban tölthetünk le filmeket, simábban játszhatunk online játékokat, és az okos eszközök is hatékonyabban kommunikálhatnak egymással.
Az 5G működése több kulcsfontosságú technológián alapul:
- Milliméteres hullámok: Ezek magas frekvenciájú rádióhullámok, amelyek sokkal nagyobb sávszélességet biztosítanak, mint a korábbi technológiákban használt alacsonyabb frekvenciák. A hátrányuk, hogy kevésbé képesek áthatolni a falakon és más akadályokon.
- Masszív MIMO (Multiple-Input Multiple-Output): Ez a technológia több antennát használ mind az adó, mind a vevő oldalon, ami lehetővé teszi a hatékonyabb adatátvitelt és a nagyobb kapacitást.
- Beamforming: Ez a technika a rádióhullámokat célzottan az adott felhasználó felé irányítja, ahelyett, hogy minden irányba sugározná, így javítva a jel erősségét és csökkentve az interferenciát.
Az 5G nem csupán egy gyorsabb 4G; egy teljesen új hálózati architektúra, amely lehetővé teszi a korábban elképzelhetetlen alkalmazásokat és szolgáltatásokat.
Fontos megérteni, hogy az 5G különböző frekvenciasávokon működhet, beleértve az alacsony, közepes és magas frekvenciákat. A használt frekvencia befolyásolja a hálózat sebességét, lefedettségét és áthatolóképességét. Például, az alacsony frekvenciák nagyobb lefedettséget biztosítanak, de kisebb sebességet, míg a magas frekvenciák (milliméteres hullámok) nagyon gyorsak, de kisebb a hatótávolságuk.
Az 5G frekvenciák és a sugárzás típusa: Ionizáló vagy nem ionizáló?
Az 5G technológia körüli egyik leggyakoribb aggály a sugárzás típusa és annak potenciális hatása az egészségre. Fontos tisztázni, hogy az 5G által használt frekvenciák – a korábbi generációkhoz hasonlóan – nem ionizáló sugárzást jelentenek.
Mi a különbség az ionizáló és a nem ionizáló sugárzás között? Az ionizáló sugárzás, mint például a röntgen vagy a gamma-sugárzás, elegendő energiával rendelkezik ahhoz, hogy eltávolítsa az elektronokat az atomokból és molekulákból, károsítva a DNS-t és potenciálisan rákot okozva. Ezzel szemben a nem ionizáló sugárzás, ideértve a rádióhullámokat, a mikrohullámokat és a látható fényt, nem rendelkezik elegendő energiával az atomok ionizálásához.
Az 5G a rádiófrekvenciás spektrumot használja, ami a nem ionizáló sugárzás tartományába esik. Noha ez azt jelenti, hogy nem képes közvetlenül károsítani a DNS-t, a túlzott expozíció a nem ionizáló sugárzásnak is lehetnek hatásai, főként hőhatás formájában. Ezért fontos a biztonságos expozíciós határértékek betartása, melyeket nemzetközi szervezetek, mint például az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az ICNIRP (International Commission on Non-Ionizing Radiation Protection) határoznak meg.
A lényeg tehát, hogy az 5G nem ionizáló sugárzást használ, ami azt jelenti, hogy a frekvenciái nem rendelkeznek elegendő energiával ahhoz, hogy közvetlenül károsítsák a sejtek DNS-ét.
Fontos megérteni, hogy a sugárzás jelen van a mindennapi életünkben is, természetes és mesterséges forrásokból egyaránt. A napfény, a mobiltelefonok, a mikrohullámú sütők és a rádiók mind sugárzást bocsátanak ki. A kérdés nem az, hogy ki vagyunk-e téve sugárzásnak, hanem az, hogy milyen mértékben és milyen típusú sugárzásnak vagyunk kitéve.
Az 5G esetében a biztonsági előírások betartása kulcsfontosságú a potenciális kockázatok minimalizálása érdekében. A folyamatos kutatások célja annak biztosítása, hogy a technológia biztonságos maradjon a lakosság számára.
Az 5G sugárzás és az emberi szövetek kölcsönhatása
Az 5G sugárzás és az emberi szövetek kölcsönhatásának megértése kulcsfontosságú a technológiával kapcsolatos aggodalmak eloszlatásához. Az 5G magasabb frekvenciákat használ, mint a korábbi generációk, ami azt jelenti, hogy a hullámhosszuk rövidebb. Ez a rövidebb hullámhossz befolyásolja, hogy a sugárzás hogyan hatol be az emberi testbe.
Fontos kiemelni, hogy az 5G által használt rádiófrekvenciás sugárzás nem ionizáló sugárzás. Ez azt jelenti, hogy nincs elég energiája ahhoz, hogy eltávolítsa az elektronokat az atomokból, és ezáltal károsítsa a DNS-t, ami rákhoz vezethet. Ezzel szemben az ionizáló sugárzás, mint például a röntgensugárzás, képes erre.
Az 5G sugárzás főként a bőr felső rétegeiben nyelődik el. A kutatások azt mutatják, hogy a felületi hőmérséklet minimálisan emelkedhet, de ez a növekedés rendkívül alacsony és nem okoz káros hatásokat az egészségre. A test természetes hűtési mechanizmusai képesek ezt a minimális hőmérséklet-emelkedést kompenzálni.
Az aggodalmak gyakran arra irányulnak, hogy az 5G által használt magasabb frekvenciák mélyebben hatolnak-e a testbe. Azonban éppen ellenkezőleg igaz: a magasabb frekvenciák kevésbé hatolnak be mélyen. Ezért az 5G sugárzás kevésbé valószínű, hogy a belső szerveket vagy a mélyebb szöveteket érinti.
A tudományos konszenzus az, hogy az 5G által kibocsátott sugárzás, a jelenlegi határértékeken belül, nem jelent jelentős egészségügyi kockázatot az emberi szervezetre.
Az 5G technológia bevezetésével az adótornyok sűrűsége nőtt. Ez azt jelenti, hogy az emberek közelebb kerülhetnek az adókhoz. Azonban fontos megjegyezni, hogy a kibocsátott teljesítmény szigorúan szabályozott, és az adók teljesítménye úgy van beállítva, hogy megfeleljen a biztonsági előírásoknak.
Számos tanulmány vizsgálta az 5G sugárzás lehetséges hatásait. Ezek a tanulmányok in vitro (sejtkultúrákon) és in vivo (élő szervezetekben) is végeztek vizsgálatokat. Az eddigi eredmények nem támasztják alá azt az állítást, hogy az 5G sugárzás káros hatással lenne az emberi egészségre, amennyiben a nemzetközi biztonsági előírásokat betartják.
További kutatásokra van szükség a hosszú távú hatások teljes körű megértéséhez, de a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nincs ok az aggodalomra.
A tudományos kutatások áttekintése: Mit mondanak a tanulmányok az 5G egészségügyi hatásairól?
Számos tudományos kutatás vizsgálta az 5G technológia potenciális egészségügyi hatásait. Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi tudományos konszenzus szerint az 5G által kibocsátott rádiófrekvenciás elektromágneses mezők (RF-EMF) nem jelentenek jelentős kockázatot az emberi egészségre, amennyiben a nemzetközi biztonsági irányelvekben meghatározott határértékeken belül maradnak.
Azonban a közvéleményben sok tévhit és aggodalom él az 5G-vel kapcsolatban, melyek gyakran tudományosan nem megalapozottak. Ezért kulcsfontosságú, hogy a rendelkezésre álló tudományos bizonyítékok alapján tájékozódjunk.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a rádiófrekvenciás mezőket, beleértve az 5G által használt frekvenciákat is, a 2B csoportba sorolta. Ez azt jelenti, hogy „lehetséges, hogy rákkeltő hatású az emberre”. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez a besorolás a korlátozott bizonyítékokon alapul, leginkább a mobiltelefonok használata és az agydaganatok közötti összefüggésekkel kapcsolatban, és nem kifejezetten az 5G-re vonatkozik. A 2B csoportba számos más anyag is tartozik, például a savanyított zöldségek és a talkum.
Számos nagyszabású epidemiológiai tanulmány vizsgálta a mobiltelefonok használatának hosszú távú hatásait, beleértve a rák kockázatát is. Ezek a tanulmányok nem találtak egyértelmű bizonyítékot a rádiófrekvenciás mezők és a rák közötti ok-okozati összefüggésre, amennyiben a kitettség a nemzetközi határértékeken belül marad. Például az Interphone tanulmány, mely több mint 10 évig tartott, nem talált szignifikáns összefüggést a mobiltelefon-használat és az agydaganatok között, bár néhány alcsoportban (pl. a legtöbbet telefonálók) enyhe kockázatnövekedést mutattak ki, ami azonban statisztikailag nem volt szignifikáns.
Fontos megérteni, hogy az 5G nem egy teljesen új technológia, hanem a meglévő 4G infrastruktúrára épül. A különbség elsősorban a magasabb frekvenciák és a nagyobb sávszélesség használatában rejlik, ami gyorsabb adatátvitelt tesz lehetővé. A magasabb frekvenciák azonban kisebb hatótávolságúak, ezért sűrűbb bázisállomás-hálózatra van szükség.
A Világ Egészségügyi Szervezete (WHO) folyamatosan figyelemmel kíséri a rádiófrekvenciás mezők egészségügyi hatásaival kapcsolatos kutatásokat. A WHO álláspontja szerint a jelenlegi bizonyítékok nem támasztják alá, hogy az 5G technológia egészségkárosító hatású lenne, amennyiben a nemzetközi határértékeket betartják.
Azonban a WHO hangsúlyozza, hogy további kutatásokra van szükség, különösen a hosszú távú hatások és a gyermekekre gyakorolt potenciális hatások vizsgálatára.
A jövőbeli kutatásoknak a következőkkel kell foglalkozniuk:
- Az 5G által használt magasabb frekvenciák hatásai a bőrre és a szemre.
- A sűrűbb bázisállomás-hálózat által okozott kitettség hatásai.
- A krónikus, alacsony szintű rádiófrekvenciás kitettség hosszú távú hatásai.
- Az 5G hatásai a különböző korcsoportokra és az egészségügyi problémákkal küzdőkre.
Összességében a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nincs ok pánikra az 5G-vel kapcsolatban. Azonban a folyamatos kutatás és a szigorú szabályozás elengedhetetlen a közegészség védelme érdekében.
Mítoszok és tévhitek az 5G-vel kapcsolatban: A leggyakoribb félelmek cáfolata
Az 5G technológia bevezetésével párhuzamosan számos tévhit és félelem is elterjedt, melyek sokszor megalapozatlan információkon alapulnak. Nézzük, melyek a leggyakoribbak és mit mond róluk a tudomány!
Tévhit 1: Az 5G rákot okoz.
Ez a tévhit valószínűleg onnan ered, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás (amelyet az 5G is használ) egy formája az elektromágneses sugárzásnak, és az ionizáló sugárzás (például röntgensugárzás) valóban káros lehet a DNS-re, és növelheti a rák kockázatát. Azonban az 5G által használt rádiófrekvenciás sugárzás nem ionizáló sugárzás. Ez azt jelenti, hogy nincs elegendő energiája ahhoz, hogy károsítsa a DNS-t, és ezáltal rákot okozzon. Számos tanulmány vizsgálta az 5G és a rák közötti kapcsolatot, és nem találtak bizonyítékot arra, hogy az 5G növelné a rák kockázatát.
Tévhit 2: Az 5G gyengíti az immunrendszert.
Erre sincs tudományos bizonyíték. Az 5G által kibocsátott rádiófrekvenciás sugárzás nem elég erős ahhoz, hogy jelentősen befolyásolja az immunrendszer működését. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a nagyon magas szintű rádiófrekvenciás sugárzás (ami jóval magasabb, mint amivel az 5G esetében találkozunk a mindennapi életben) befolyásolhatja az immunrendszer bizonyos sejtjeit, de ezek a hatások általában átmenetiek és nem klinikai szempontból jelentősek.
Tévhit 3: Az 5G a koronavírus-járványt okozta.
Ez a tévhit a legabszurdabbak közé tartozik, és teljesen megalapozatlan. A koronavírust egy vírus okozza, és semmi köze az 5G technológiához. A kettő között semmilyen oksági kapcsolat nem áll fenn.
Tévhit 4: Az 5G pusztítja a madarakat és a méheket.
Bár egyes kutatások azt sugallják, hogy a rádiófrekvenciás sugárzás befolyásolhatja a madarak navigációs képességét és a méhek tájékozódását, ezek a tanulmányok általában laboratóriumi körülmények között, nagyon magas sugárzási szinteken készültek. A valós életben az 5G tornyok által kibocsátott sugárzás sokkal alacsonyabb, és nincs bizonyíték arra, hogy tömeges madárpusztulást vagy méhkolónia összeomlást okozna.
Tévhit 5: Az 5G „mikrohullámú sütővé” változtatja a környezetünket.
Ez a hasonlat félrevezető. A mikrohullámú sütők sokkal nagyobb teljesítménnyel működnek, és a mikrohullámú sugárzás a vízmolekulákat rezegteti, ami hőt termel. Az 5G által használt rádiófrekvenciás sugárzás sokkal alacsonyabb teljesítményű, és nem képes ilyen mértékű hőtermelésre. Az 5G nem melegíti fel a környezetünket.
Fontos, hogy megbízható forrásokból tájékozódjunk az 5G-vel kapcsolatban, és kritikusak legyünk a közösségi médiában és más online platformokon terjedő információkkal szemben. A tudományos kutatások és az egészségügyi szervezetek álláspontja a mérvadó.
Az 5G és az immunrendszer: Van-e kapcsolat?
Az 5G technológia bevezetésével rengeteg aggodalom merült fel az emberi egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, különösen az immunrendszer működésére vonatkozóan. Sokan tartanak attól, hogy az 5G által kibocsátott rádiófrekvenciás sugárzás gyengítheti az immunrendszert, így fogékonyabbá téve minket a betegségekre.
Fontos hangsúlyozni, hogy a jelenlegi tudományos bizonyítékok nem támasztják alá azt az állítást, hogy az 5G károsan befolyásolná az immunrendszert. A kutatások eddig azt mutatják, hogy az 5G által használt rádiófrekvenciás sugárzás nem ionizáló, ami azt jelenti, hogy nem rendelkezik elegendő energiával ahhoz, hogy károsítsa a sejtek DNS-ét. A korábbi generációs mobil technológiákhoz hasonlóan, az 5G is szigorú biztonsági előírásoknak megfelelően működik.
Jelenleg nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy az 5G rádiófrekvenciás sugárzása közvetlenül gyengítené az emberi immunrendszert.
Ez persze nem jelenti azt, hogy ne kellene odafigyelni a sugárzás mértékére és a hosszú távú hatásokra. További kutatások szükségesek ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük az 5G potenciális hatásait, különösen a krónikus expozíció esetében. Azonban a jelenlegi adatok alapján nincs okunk feltételezni, hogy az 5G veszélyt jelentene az immunrendszerünkre.
Azonban fontos megjegyezni, hogy az egészséges életmód, a megfelelő táplálkozás, a rendszeres testmozgás és a stressz kezelése mind kulcsfontosságú szerepet játszanak az immunrendszer erősítésében. Ne feledkezzünk meg ezekről a tényezőkről az 5G-vel kapcsolatos aggodalmak közepette sem.
Az 5G hatása a gyermekekre és a várandós nőkre: Különleges kockázatok?
A gyermekek és a várandós nők esetében az 5G-vel kapcsolatos aggodalmak érthetőek, hiszen ők potenciálisan sérülékenyebb csoportot képviselnek. Fontos tisztázni, hogy a jelenlegi tudományos álláspont szerint nincs bizonyíték arra, hogy az 5G sugárzása káros hatással lenne a fejlődő magzatra vagy a gyermekek egészségére, amennyiben a nemzetközi biztonsági határértékeket betartják.
Az aggodalmak leginkább arra vezethetők vissza, hogy a gyermekek teste kisebb, a szerveik még fejlődésben vannak, és a csontvelőjük nagyobb arányban tartalmaz vörös csontvelőt, ami elméletileg érzékenyebbé teheti őket a sugárzásra. Ugyanakkor a valóság az, hogy az 5G által használt rádiófrekvenciás elektromágneses mezők, ahogy a 4G, 3G és 2G esetében is, nem ionizáló sugárzást jelentenek. Ez azt jelenti, hogy nincs elegendő energiájuk ahhoz, hogy károsítsák a sejtek DNS-ét.
A várandós nők esetében a félelem a magzat fejlődésére gyakorolt esetleges hatásokra irányul. A tudományos kutatások, melyek az elektromágneses mezők (EMF) terhességre gyakorolt hatásait vizsgálták, nem találtak egyértelmű összefüggést a megnövekedett kockázatok és az EMF expozíció között, amennyiben az expozíció a biztonsági határértékeken belül marad.
Azonban fontos megjegyezni, hogy a tudományos közösség folyamatosan monitorozza és vizsgálja az 5G technológiát és annak lehetséges hatásait, különös figyelmet fordítva a gyermekekre és a várandós nőkre.
Mindazonáltal, az elővigyázatosság elve alapján, a szülők és a várandós nők megtehetnek bizonyos óvintézkedéseket:
- A mobiltelefon hosszabb ideig tartó közvetlen testközeli használatának kerülése.
- Headset használata telefonálás közben.
- Wifi használata a mobilhálózat helyett, amikor lehetséges, különösen otthon.
Fontos hangsúlyozni, hogy a pánikkeltés helyett a tájékozódás és a tudatos döntéshozatal a legfontosabb. A megbízható információk forrásai a WHO (Egészségügyi Világszervezet) és más elismert egészségügyi szervezetek.
Az 5G és a rákkockázat: A legfrissebb kutatási eredmények
Az 5G technológia elterjedésével egyre több kérdés merül fel az egészségre gyakorolt hatásával kapcsolatban, különösen a rákkockázat tekintetében. Számos tévhit kering az interneten, amelyek alaptalan félelmeket keltenek. Lássuk, mit mondanak a legfrissebb kutatások!
Fontos tisztázni, hogy az 5G rádióhullámok nem ionizáló sugárzást bocsátanak ki. Ez azt jelenti, hogy nincs elegendő energiájuk ahhoz, hogy közvetlenül károsítsák a DNS-t, ami a rák kialakulásának egyik fő oka. Ezzel szemben az ionizáló sugárzás, mint például a röntgensugárzás vagy a radioaktív anyagok, képesek erre.
Számos nagyszabású epidemiológiai tanulmány vizsgálta a mobiltelefonok használata és a rákkockázat közötti lehetséges összefüggést. Ezek a tanulmányok nem találtak meggyőző bizonyítékot arra, hogy a mobiltelefonok, beleértve az 5G-t is, növelnék a rák kialakulásának kockázatát. Azonban a kutatások folytatódnak, különösen a hosszú távú hatások felmérése érdekében.
A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a rádiófrekvenciás elektromágneses mezőket a „lehetségesen rákkeltő” kategóriába sorolta. Ez a besorolás nem jelenti azt, hogy bizonyítottan rákkeltőek, csupán azt, hogy további kutatások szükségesek. Fontos megjegyezni, hogy ebbe a kategóriába sok más, a mindennapi életben előforduló anyag is tartozik, mint például a savanyított zöldségek vagy a talkum.
A jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján nincs okunk arra, hogy az 5G technológia közvetlenül növelné a rákkockázatot. Azonban a folyamatos kutatások elengedhetetlenek a hosszú távú hatások teljes körű megértéséhez.
Érdemes figyelemmel kísérni a megbízható forrásokból származó információkat, és elkerülni a pánikkeltő híreket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és más nemzetközi szervezetek folyamatosan vizsgálják az 5G technológia egészségügyi hatásait, és rendszeresen frissítik az ajánlásaikat.
Összefoglalva, bár a téma továbbra is kutatás tárgya, a jelenlegi tudományos álláspont szerint az 5G nem jelent közvetlen rákkockázatot. A tudományos bizonyítékok hiánya nem jelenti azt, hogy a kockázat teljesen kizárható, ezért a további kutatások elengedhetetlenek.
Az 5G és az elektromágneses túlérzékenység (EHS): Valós jelenség vagy pszichoszomatikus állapot?
Az 5G bevezetésével felerősödtek az elektromágneses túlérzékenységgel (EHS) kapcsolatos aggodalmak. Sokan, akik EHS-ben szenvednek, fejfájásra, fáradtságra, bőrproblémákra és szívritmuszavarokra panaszkodnak, melyeket az elektromágneses mezők (EMF) – köztük a mobiltelefonok, Wi-Fi routerek és most már az 5G hálózatok – hatásának tulajdonítanak.
Fontos megjegyezni, hogy az EHS létezése tudományosan nem bizonyított. Számos kontrollált kísérletben, ahol az EHS-ben szenvedő alanyokat vaktesztnek vetették alá (azaz nem tudták, hogy EMF-nek vannak-e kitéve vagy sem), nem sikerült kimutatni, hogy az EMF-ek jelenléte statisztikailag szignifikáns módon befolyásolná a tüneteiket.
Ennek ellenére, az EHS-ben szenvedők valódi szenvedést élnek át, és a tüneteik komolyan befolyásolhatják az életminőségüket. Felmerül a kérdés: ha az EMF-ek nem okozzák közvetlenül a tüneteket, mi állhat a háttérben?
Több lehetséges magyarázat is létezik:
- Pszichoszomatikus állapot: A tünetek pszichológiai tényezők, például szorongás vagy stressz következményei lehetnek. Az 5G bevezetésével kapcsolatos félelem és aggodalom felerősítheti ezeket a tüneteket.
- Nocebo hatás: A nocebo hatás a placebo hatás ellentéte. Az a hit, hogy valami káros hatással lesz ránk, valós negatív tüneteket okozhat, még akkor is, ha az a valami ártalmatlan.
- Egyéb környezeti tényezők: A tüneteket más környezeti tényezők, például a rossz levegőminőség, a zajszennyezés vagy a stresszes életmód is okozhatják.
Az EHS valószínűleg egy komplex jelenség, amelyben a pszichológiai tényezők jelentős szerepet játszanak, bár a kiváltó okok pontos mechanizmusai még nem teljesen tisztázottak.
A WHO (Egészségügyi Világszervezet) hivatalosan nem ismeri el az EHS-t orvosi diagnózisként, bár elismeri, hogy a tünetek valósak és problémát jelentenek az érintettek számára. Javasolják a tünetek okainak alapos kivizsgálását és a személyre szabott kezelést, amely magában foglalhatja a pszichoterápiát, a stresszkezelést és a kognitív viselkedésterápiát.
A kutatás folytatódik az EHS-sel kapcsolatban, de a jelenlegi tudományos bizonyítékok alapján az EMF-ek és az EHS tünetei közötti ok-okozati összefüggés nem igazolt.
