A fénymásolás, ahogy ma ismerjük, a xerográfia elvén alapul, amelyet Chester Carlson talált fel az 1930-as években. A „xeros” görög szó jelentése „száraz”, a „graphia” pedig „írás”. Ez a név utal a másolás száraz, vegyi anyagok nélküli folyamatára, ami forradalmasította az irodai munkát.
Carlson, aki szabadalmi ügyvédként dolgozott, frusztrált volt a dokumentumok kézi másolásának időigényességével és pontatlanságával. Ez a frusztráció vezette el őt egy olyan megoldás kereséséhez, ami egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a másolást.
A xerográfia alapelve a fényelektromosság, azaz bizonyos anyagok (például szelén) elektromos töltésének megváltozása fény hatására. A folyamat lényege, hogy egy elektrosztatikusan feltöltött felületre (a dob) fénnyel vetítik a másolandó dokumentum képét. Ahol a fény éri a dobot, ott a töltés eltűnik, míg a sötét részek (a szöveg és a képek) megtartják a töltésüket. Ezután a dobot festékporral (tonerrel) vonják be, ami csak a töltött területekhez tapad, létrehozva a másolandó kép elektrosztatikus lenyomatát.
A xerográfia feltalálása nem csupán egy technikai innováció volt, hanem egy paradigmaváltás a dokumentumkezelésben, ami lehetővé tette a gyors, olcsó és széles körben elérhető másolást.
A kezdeti nehézségek ellenére Carlson találmánya végül hatalmas sikert aratott. A Haloid Photographic Company (később Xerox Corporation) felismerte a xerográfiában rejlő potenciált, és befektetett a technológia továbbfejlesztésébe és piacra dobásába. Az első kereskedelmi forgalomba került fénymásoló, a Xerox 914, 1959-ben jelent meg, és azonnal hatalmas népszerűségre tett szert, megváltoztatva az irodai munka világát örökre.
A xerográfia felfedezése: Chester Carlson története
A fénymásolás forradalmi technológiája, a xerográfia, nem egy nagyvállalat laboratóriumában született, hanem egy szabadalmi ügyvéd, Chester Carlson otthonában. Carlson, aki maga is küzdött az irodai munka monotonitásával és a dokumentumok kézi másolásának fáradságával, elhatározta, hogy megoldást talál erre a problémára.
Az 1930-as években, a gazdasági világválság idején, Carlsonnak nem volt pénze drága kutatásokra. Kísérleteit egy bérelt szobában, szerény eszközökkel végezte. Felesége konyhai tűzhelyét használta, és cinklemezeket dörzsölt be kénnel, hogy létrehozzon egy elektrosztatikusan feltöltött felületet.
Carlson és segédje, Otto Kornei, 1938-ban érték el az első áttörést. Kísérleteik során egy kénnel bevont cinklemezt használtak, melyet elektrosztatikusan feltöltöttek. Ezután egy dia pozitívot vetítettek a lemezre. A fény hatására a feltöltöttség a megvilágított részeken megszűnt, míg a sötét részeken (a kép helyén) megmaradt. Ezt követően a lemezt porral (licopodiummal) szórták be, mely a feltöltött részekhez tapadt, így láthatóvá téve a képet. Végül a port egy papírra vitték át, és hőkezeléssel rögzítették.
Ez a „10-22-38 Astoria” felirat volt az első xerografikus kép, melyet Carlson ezzel a kezdetleges eljárással készített. Ez a dátum a xerográfia születésnapja.
Bár a kép minősége kezdetleges volt, a koncepció forradalmi volt. Carlson „elektrofotográfiának” nevezte el találmányát, melyet később xerográfiára kereszteltek át (a görög „xeros” = száraz és „graphia” = írás szavakból).
A találmány kezdetben nem keltett nagy érdeklődést. Számos vállalat elutasította Carlson ajánlatát, de a Haloid Company (később Xerox) felismerte a technológiában rejlő lehetőségeket, és 1947-ben licenszjogot vásárolt Carlson találmányára.
A fénymásoló részei és funkcióik
A fénymásoló működése egy komplex folyamat, melynek megértéséhez elengedhetetlen, hogy megismerjük a legfontosabb alkatrészeit és azok funkcióit. Ezek az alkatrészek szorosan együttműködve hozzák létre a másolatot.
A dob (fotóhenger): Ez a henger a fénymásoló szíve. Egy fényérzékeny anyaggal van bevonva, ami elektrosztatikus töltést tart meg sötétben. A másolás során ez a henger kapja a képet, és alakítja át elektrosztatikus formátumba.
A töltőhenger (korona-drót): Ez az alkatrész felelős a dob felületének egyenletes, negatív töltéssel való ellátásáért. Régebbi gépekben korona-drótot használtak, míg az újabbakban töltőhengert, ami kevésbé termel ózont.
A lézer vagy LED-sor: Ez a fényforrás „rajzolja” meg a másolandó dokumentum képét a dob felületére. A lézer (vagy LED-sor) a dob azon pontjait világítja meg, ahol a dokumentum sötét részei vannak, ezzel semlegesítve a negatív töltést ezeken a területeken. A világos részeknek megfelelő területeken a negatív töltés megmarad.
A toner: Ez egy finom, por alakú festék, ami pozitív töltéssel rendelkezik. A toner a dob negatív töltésű területeihez vonzódik, így kirajzolódik a másolandó kép a dob felületén.
A transzferhenger (átviteli henger): Ez a henger pozitív töltéssel rendelkezik, és a papírt hozzányomja a dobhoz. A pozitív töltés a papírra vonzza a negatív töltésű tonert a dob felületéről, így a kép átkerül a papírra.
A fixáló egység: Ez az egység hő és nyomás segítségével rögzíti a tonert a papírhoz. A fixáló hengerek áthaladásakor a toner megolvad, és beolvad a papír rostjaiba, így tartós képet eredményezve.
A tisztító egység: Miután a toner átkerült a papírra, a dob felületén maradhatnak toner maradványok. A tisztító egység, ami általában egy kefe vagy penge, eltávolítja ezeket a maradványokat, hogy a dob újra használható legyen a következő másoláshoz.
A fénymásoló alkatrészei nem csupán különálló egységek, hanem egy összehangolt rendszer részei, ahol minden egyes elem kulcsfontosságú szerepet játszik a pontos és éles másolat elkészítésében.
A papíradagoló: Ez a mechanizmus felelős a papír pontos és egyenkénti adagolásáért a másolási folyamatba. Fontos, hogy a papír helyesen legyen beállítva, különben a másolat minősége romolhat.
A másolási folyamat lépésről lépésre: A negatív töltés kialakítása
A másolási folyamat első és talán legfontosabb lépése a negatív töltés kialakítása a fénymásoló hengerén. Ez a henger egy speciális anyaggal van bevonva, mely fényérzékeny – jellemzően szelénnel vagy szerves fotoreceptorral.
A hengerre egy nagyfeszültségű koronadrót (vagy koronatöltő) segítségével juttatják a negatív töltést. A koronadrót vékony, fémhuzal, mely elektromos kisülést generál. Ez a kisülés ionizálja a levegőt a drót körül, létrehozva negatív ionokat. Ezek az ionok vonzzák a pozitív töltésű henger felületét (kezdetben a henger semleges töltésű), és egyenletesen eloszlatva negatív töltéssel látják el azt.
A koronadrót tehát kulcsszerepet játszik abban, hogy a henger felülete egységesen negatív töltésű legyen, ami elengedhetetlen a további másolási lépésekhez.
Fontos, hogy a koronadrót tiszta legyen, mivel a por és egyéb szennyeződések befolyásolhatják a töltés egyenletességét, ami a másolat minőségromlásához vezethet. A modern fénymásolókban gyakran használnak koronatöltő helyett töltőhengert, ami közvetlenül érintkezik a fotoreceptorral, így egyenletesebb és hatékonyabb töltést biztosít.
A fényérzékeny henger most tehát negatív töltéssel rendelkezik, és készen áll arra, hogy fény érje, ami a következő lépésben történik. A fény fogja ugyanis eltávolítani a töltést azokról a területekről, amelyek a másolandó dokumentum világosabb részeit képviselik, előkészítve a terepet a toner rögzítéséhez.
A másolási folyamat lépésről lépésre: A fényérzékeny henger és a képalkotás
A fénymásolás szíve a fényérzékeny henger. Ez egy speciális, általában alumíniumból készült henger, amit egy fényérzékeny anyaggal, például szelénnel vagy szerves fotoreceptorral vonnak be. Ez a bevonat kulcsfontosságú a képalkotás szempontjából, ugyanis képes a fény hatására megváltoztatni az elektromos töltését.
A folyamat első lépése a henger feltöltése. Egy korona-vezeték vagy töltőhenger segítségével a henger felületét egyenletes, negatív elektromos töltéssel látják el. Képzeljük el, mintha egy elektromos mezőt terítenénk rá.
Ezután következik a kép exponálása. Ekkor a másolni kívánt dokumentumról egy erős fény vetül a henger felületére. A dokumentumról visszaverődő fény a henger egyes részeit megvilágítja. Fontos, hogy a dokumentum sötét részei kevesebb fényt vernek vissza, míg a világosabb részek többet. A megvilágított részeken a fényérzékeny réteg elveszíti a negatív töltését, így a henger felületén egy elektromos „kép” alakul ki, ami a másolandó dokumentum tükörképe.
A lényeg tehát, hogy a henger felületén a fény hatására egy elektromos potenciálkülönbség jön létre, ami a másolandó dokumentum sötét és világos részeit tükrözi. Ez az elektromos kép a következő lépésben a toner vonzza majd magához.
Ez a folyamat rendkívül precíz. A fényérzékeny hengernek tökéletesen egyenletesnek és hibátlannak kell lennie ahhoz, hogy éles és tiszta másolatokat készítsen. A henger minősége nagyban befolyásolja a fénymásoló végső teljesítményét.
Gyakran találkozhatunk a „DRUM” felirattal a fénymásoló kijelzőjén. Ez a fényérzékeny hengerre utal, és ha ez a felirat megjelenik, az azt jelentheti, hogy a henger élettartama lejárt és cserére szorul.
A másolási folyamat lépésről lépésre: A toner felvitele és a kép láthatóvá válása
A kép láthatóvá válásának kulcsa a toner, egy finom, negatív töltésű por. A forgódob, ami korábban pozitív töltésűvé vált a képnek megfelelően, most a tonerrel találkozik. Éppen itt történik a varázslat!
A toner részecskéi elektrosztatikus vonzás révén hozzátapadnak a dob azon részeihez, ahol a pozitív töltés megmaradt – azaz a másolandó kép sötét területeihez. Ahol a dob felületét fény érte (a dokumentum világos területei), ott a töltés eltűnt, így a toner nem tapad meg.
Ez a folyamat lényegében egy „elektrosztatikus sablont” hoz létre a dobon, ami a másolandó kép negatívja (a sötét területek tonerrel borítottak, a világosak üresek). A toner felvitele után a dob tovább forog, és találkozik a papírral.
A lényeg tehát, hogy a toner csak azokra a területekre tapad, ahol a dob felületén megmaradt a pozitív töltés, így kirajzolva a másolandó kép negatívját a dobon.
A papír, mielőtt a dobhoz ér, erős pozitív töltést kap. Ennek köszönhetően a negatív töltésű toner részecskék a dobról átvándorolnak a papírra. A kép most már láthatóvá válik a papíron, de még nem rögzült.
Fontos megjegyezni, hogy a papír és a dob érintkezése pontosan időzített, hogy a kép a megfelelő helyre kerüljön a papíron. A pontosság érdekében érzékelők és vezérlő rendszerek felügyelik a folyamatot.
A másolási folyamat lépésről lépésre: A kép átvitele a papírra
Miután a kép létrejött a henger felületén a toner segítségével, a következő lépés a kép átvitele a papírra. Ez egy elektrosztatikus folyamat, melynek során a papír töltése ellentétes lesz a henger töltésével.
A papír, mielőtt a hengerhez ér, áthalad egy töltőhengernél (charge corona). Ez a henger egy erős elektromos mezőt hoz létre, melynek hatására a papír felülete pozitív töltést kap. Fontos, hogy a papír töltése ellentétes legyen a henger felületén lévő toner negatív töltésével. Ez a különbség teszi lehetővé a toner átvitelét.
Amikor a pozitív töltésű papír találkozik a negatív töltésű tonerrel borított hengerrel, a toner elektrosztatikus vonzás hatására átkerül a papírra. Ez a folyamat nagyon precíz, és biztosítja, hogy a toner a megfelelő helyre kerüljön a papíron, létrehozva a másolatot. A papír ekkor még nem tartalmazza a végleges képet, a toner csupán lazán tapad a felületére.
A toner átvitele után a papírt a fixáló egységhez vezetik, ahol a hő és a nyomás hatására a toner véglegesen beleég a papírba. Ez a lépés kulcsfontosságú a másolat tartósságához.
A fixáló egység általában két hengerből áll: egy fűtött hengerből és egy nyomóhengerből. A papír áthalad ezen a két henger között, ahol a hő megolvasztja a tonert, a nyomás pedig belenyomja a papír rostjaiba. A fixálás után a toner lehűl és megszilárdul, így a kép tartósan rögzül a papíron. Ha ez a folyamat nem megfelelően történik, a toner elkenődhet, vagy a másolat nem lesz elég tartós.
Végül, miután a papír áthaladt a fixáló egységen, a kész másolat kikerül a fénymásolóból. A henger pedig megtisztul a maradék tonertől, és felkészül a következő másolási ciklusra. A folyamat során keletkező felesleges toner egy hulladék-toner tartályba kerül.
A másolási folyamat lépésről lépésre: A toner rögzítése a papíron
Miután a tonerpor a statikusan feltöltött dob felületére került, és ott kirajzolódott a másolandó kép, a papír veszi át a szerepet. Egy sor görgő továbbítja a papírt a fénymásoló belsejében, egészen a dobhoz.
A papír áthalad egy koronadróton (vagy töltőhengeren), amely pozitív elektromos töltéssel látja el. Ez a pozitív töltés erősen vonzza a negatív töltésű tonerport a dobról a papírra. Így a toner átkerül a papírra, de még nem rögzül hozzá.
Fontos megjegyezni, hogy ekkor a toner csupán lazán tapad a papírra. Könnyedén letörölhető lenne. Ezért van szükség a következő lépésre, a beégetésre.
A toner papíron történő végleges rögzítése a beégető egységben történik, hő és nyomás segítségével.
A beégető egység két hengerből áll: egy fűtött hengerből és egy nyomóhengerből. A fűtött henger belsejében egy fűtőszál található, amely akár 200 Celsius fokra is felmelegedhet. A papír áthalad a két henger között.
A hő hatására a tonerben lévő műanyag részecskék megolvadnak és beleivódnak a papír rostjaiba. A nyomás pedig biztosítja, hogy a toner egyenletesen oszlik el és szilárdan tapadjon a papírra.
Amikor a papír elhagyja a beégető egységet, a toner már véglegesen rögzül a papíron, létrehozva a másolatot. A papír ezután kikerül a fénymásolóból.
A fénymásoló karbantartása és a gyakori problémák elhárítása
A fénymásoló karbantartása kulcsfontosságú a hosszú élettartam és a megbízható működés érdekében. Elhanyagolása gyenge minőségű másolatokhoz, papírelakadásokhoz és akár komolyabb meghibásodásokhoz is vezethet. Nézzük, mire kell figyelni!
Rendszeres tisztítás: A fénymásoló belső terének rendszeres tisztítása elengedhetetlen. A por és a toner lerakódása rontja a másolatok minőségét. Használjon puha, száraz rongyot a külső felületek tisztításához. A belső részek tisztításához kövesse a gyártó utasításait, általában ehhez speciális tisztítókészleteket ajánlanak.
Toner csere: A toner cseréje egyértelmű, ha a másolatok halványak vagy hiányosak. Fontos, hogy a fénymásolóhoz megfelelő típusú tonert használjon. Utángyártott tonerek használata kockázatos lehet, mivel nem feltétlenül kompatibilisek a géppel, és károsíthatják a belső alkatrészeket.
A legfontosabb a megelőzés: rendszeres karbantartással elkerülhetőek a komolyabb problémák, és jelentősen meghosszabbítható a fénymásoló élettartama.
Papírelakadások kezelése: A papírelakadások gyakori problémát jelentenek. Fontos, hogy óvatosan távolítsa el a beragadt papírt, nehogy megsérüljenek a belső alkatrészek. Mindig ellenőrizze, hogy a papírtálcában a megfelelő típusú és méretű papír van-e, és hogy a papír nem nedves vagy sérült.
Gyakori problémák és megoldások:
- Halvány másolatok: Ellenőrizze a toner szintjét, és szükség esetén cserélje ki. Tisztítsa meg a lencséket és a tükröket.
- Csíkos másolatok: Tisztítsa meg a dobegységet vagy cserélje ki, ha elhasználódott.
- Papírelakadás: Ellenőrizze a papírtálcát, távolítsa el a beragadt papírt, és győződjön meg arról, hogy a papír megfelelő típusú.
- Hibakódok: Olvassa el a felhasználói kézikönyvet a hibakód jelentésének megértéséhez, és kövesse a javasolt lépéseket.
Ha a probléma továbbra is fennáll, forduljon szakemberhez. A fénymásoló bonyolult szerkezet, és a szakszerűtlen javítás további károkat okozhat.
A színes fénymásolás technológiája: A négy alapszín használata
A színes fénymásolás lényege, hogy a dokumentumot négy alapszínre bontja: cián (kékeszöld), magenta (bíbor), sárga és fekete (CMYK). A fekete színt a betűszavaként „K”-val jelölik, hogy elkerüljék az összetévesztést a kékkel (blue). Ezekből a színekből keverve állítható elő a teljes színskála, amellyel a színes dokumentumok élethűen reprodukálhatók.
A folyamat során a fénymásoló először egy színes szkenner segítségével beolvassa a dokumentumot. A szkenner a visszavert fényt elemzi, és elkülöníti a négy alapszínt. Ezt követően a gép négy különálló képet hoz létre, egyet-egyet mindegyik alapszínhez.
Minden egyes színhez tartozik egy elektrosztatikus kép a henger felületén. A henger érzékeny felülete először elektromos töltést kap, majd a lézer vagy LED-sor „kirajzolja” a képet az adott színhez. Azokon a területeken, ahol a szín jelen van a dokumentumban, a töltés semlegesítődik.
Ezután a henger végiggördül a megfelelő színű festékporon (toner). A festékpor csak azokra a területekre tapad, ahol a henger felületén még megmaradt a töltés. Így a henger felületén megjelenik az adott színű kép.
A színes fénymásolás legfontosabb jellemzője, hogy a négy alapszín rétegenként kerül felvitelre a papírra, egymásra épülve hozva létre a teljes színes képet.
A folyamat négyszer ismétlődik meg, mindegyik alapszínnel. A papír először a cián festékporral érintkezik, majd a magenta, sárga és végül a fekete festékporral. A festékport hő és nyomás segítségével rögzítik a papírra, így biztosítva a tartós és éles másolatot.
A színes fénymásolók bonyolultabbak és drágábbak, mint a fekete-fehér társaik, de a színes dokumentumok másolásának lehetősége elengedhetetlen a modern irodákban és a digitális világban. A pontos színvisszaadás érdekében rendszeres karbantartásra és kalibrálásra van szükség.
A digitális fénymásolás előnyei és működése
A digitális fénymásolás a hagyományos, analóg eljárásokhoz képest számos előnnyel jár, melyek a hatékonyságban, a minőségben és a funkcionalitásban mutatkoznak meg. A digitális fénymásolók alapvetően szkennelik a dokumentumot, majd ezt a digitális képet nyomtatják ki. Ez a folyamat lehetővé teszi a képek manipulálását, szerkesztését és tárolását.
A működés lényege a következő lépésekben foglalható össze:
- Dokumentum szkennelése: A dokumentumot egy szkenner segítségével digitalizálják. A szkenner egy fényérzékeny érzékelő segítségével beolvassa a képet, és digitális formátumra konvertálja.
- Képfeldolgozás: A szkennelt képet a fénymásoló számítógépe feldolgozza. Ez magában foglalhatja a kép élesítését, a kontraszt beállítását, és a zaj csökkentését.
- Nyomtatás: A feldolgozott képet a nyomtató részlegre küldik, ahol lézer segítségével egy elektrosztatikus képet hoznak létre a hengeren.
- Toner felvitele: A hengerhez tonerport visznek fel, amely rátapad az elektrosztatikus képhez.
- Kép átvitele a papírra: A tonerrel borított képet a papírra viszik át hő és nyomás segítségével.
- Rögzítés: A tonert a papírra rögzítik, így a másolat tartós lesz.
A digitális fénymásolás lehetővé teszi a kétoldalas másolást (duplex), a nagyítást és kicsinyítést, valamint a dokumentumok rendezését és fűzését. Emellett a digitális fénymásolók gyakran rendelkeznek hálózati kapcsolattal, így a másolatok közvetlenül a számítógépre is elküldhetők.
A legfontosabb előnye a digitális fénymásolásnak a sokoldalúság és a testreszabhatóság. A felhasználók könnyen beállíthatják a másolatok minőségét, méretét és elrendezését, ami a hagyományos fénymásolókkal nem volt lehetséges.
A digitális fénymásolók emellett gyakran integrálva vannak más irodai eszközökkel, például nyomtatókkal és szkennerekkel, így egyetlen eszköz képes többféle feladatot ellátni. Ez jelentősen csökkenti az irodai költségeket és növeli a hatékonyságot.
Összességében a digitális fénymásolás egy sokkal fejlettebb és hatékonyabb megoldás a dokumentumok másolására, mint a hagyományos analóg eljárások. A technológia fejlődésével a digitális fénymásolók egyre okosabbak és felhasználóbarátabbak lesznek, ami tovább növeli a népszerűségüket az irodákban és az otthonokban egyaránt.
A multifunkciós eszközök (MFP-k) szerepe és funkciói
A multifunkciós eszközök (MFP-k) a modern irodák elengedhetetlen kellékei. Bár a fénymásolás az egyik alapvető funkciójuk, sokkal többet tudnak annál. Az MFP-k integrálják a fénymásolást, a nyomtatást, a szkennelést és a faxolást egyetlen eszközbe, ezzel helyet és pénzt takarítva meg a felhasználóknak.
A fénymásolás tekintetében az MFP-k ugyanazt a xerográfiás eljárást használják, mint a hagyományos fénymásolók. Az eredeti dokumentumot egy fényérzékeny dob segítségével másolják le, majd a toner rögzül a papírra hő segítségével. Azonban az MFP-k digitális technológiát is alkalmaznak, ami lehetővé teszi a jobb minőségű másolatok készítését és a képmanipulációs funkciókat.
A szkennelési funkció lehetővé teszi, hogy a dokumentumokat digitális formátumba alakítsuk. Ez különösen hasznos a dokumentumok archiválásához, megosztásához és szerkesztéséhez. Sok MFP rendelkezik automatikus lapadagolóval (ADF), ami megkönnyíti a többoldalas dokumentumok szkennelését.
A nyomtatási funkció szorosan kapcsolódik a fénymásoláshoz. Az MFP-k képesek a számítógépről érkező digitális dokumentumokat kinyomtatni, akár fekete-fehérben, akár színesben. A hálózati nyomtatás is gyakori funkció, ami lehetővé teszi, hogy több felhasználó is megossza ugyanazt az MFP-t.
Az MFP-k a dokumentumkezelés központi elemei, integrálva a különböző funkciókat egyetlen, könnyen kezelhető eszközbe.
A faxolási funkció bár egyre kevésbé elterjedt, még mindig fontos lehet egyes vállalkozások számára. Az MFP-k lehetővé teszik a dokumentumok faxolását közvetlenül az eszközről, vagy a számítógépről.
Összességében az MFP-k sokkal többet nyújtanak, mint egy egyszerű fénymásoló. A sokoldalúságuk és a hatékonyságuk miatt a modern irodák nélkülözhetetlen eszközei.
A fénymásolás jövője: Innovációk és fenntarthatóság
A fénymásolás jövője egyértelműen a fenntarthatóság irányába mutat. A gyártók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek az energiahatékonyabb készülékek fejlesztésére, melyek kevesebb áramot fogyasztanak mind működés, mind készenléti állapotban.
A tonertechnológiában is jelentős fejlődés várható. A kutatások célja a biológiailag lebomló vagy újrahasznosított anyagokból készült tonerek kifejlesztése, csökkentve ezzel a környezeti terhelést. Ezen kívül, a tintasugaras technológiák egyre inkább versenyképes alternatívát kínálnak a hagyományos lézeres másolókkal szemben, különösen az alacsonyabb példányszámú másolások esetén.
A papírhasználat csökkentése érdekében a jövő fénymásolói integrált felhőalapú megoldásokkal rendelkeznek majd, lehetővé téve a dokumentumok digitalizálását és online megosztását közvetlenül a készülékről. A mesterséges intelligencia is szerepet kaphat a másolási folyamatok optimalizálásában, például a felesleges másolatok elkerülésében.
A legfontosabb cél, hogy a fénymásolás ne csak hatékony, hanem környezetbarát megoldás is legyen a jövőben, minimalizálva a nyersanyagfelhasználást és a hulladéktermelést.
Végül, a moduláris felépítésű fénymásolók elterjedése is várható, melyek lehetővé teszik az alkatrészek egyszerűbb cseréjét és javítását, meghosszabbítva ezzel a készülékek élettartamát és csökkentve az elektronikai hulladék mennyiségét.
