A kilométeróra, bár látszólag egyszerű eszköznek tűnik, valójában sokkal több annál, mint pusztán egy távolságmérő. Gondoljunk csak bele, mennyi információt hordoz magában egy autó kilométerórájának állása! Használatával következtethetünk a jármű korára, a motor állapotára, sőt, akár az előző tulajdonosok vezetési stílusára is. A kilométeróra tehát kulcsfontosságú információforrás.
A valóságban a kilométeróra egy komplex rendszer része, melynek pontos működése elengedhetetlen a jármű biztonságos és hatékony használatához. Nem csupán a megtett távolságot rögzíti, hanem adatokat szolgáltat a fedélzeti számítógép számára is, befolyásolva ezzel például a szervizintervallumokat vagy az üzemanyag-fogyasztás számítását.
A kilométeróra nem csupán a megtett kilométerek számlálója, hanem egyfajta „életút-napló” is a jármű számára.
A modern, digitális kilométerórák ráadásul egyre kifinomultabbak. Már nem csak a távolságot mérik, hanem képesek megjeleníteni az átlagsebességet, az utazási időt, sőt, bizonyos modellek a navigációs rendszerrel is összeköttetésben állnak, segítve a vezetőt a pontos tájékozódásban. Ez teszi a kilométerórát a jármű egyik legfontosabb és leginformatívabb eszközévé.
A mechanikus kilométeróra működési elve
A mechanikus kilométeróra, a digitális korszak előtti járművek alapvető tartozéka, egy roppant egyszerű, mégis zseniális mérnöki megoldáson alapul. Működésének kulcsa a sebességváltóhoz vagy a kerékhez közvetlenül kapcsolt spirálkábel.
Ez a spirálkábel, egy vékony, hajlékony tengely, a kerék forgásával arányosan forog. Minél gyorsabban forog a kerék, annál gyorsabban forog a spirálkábel is. Ennek a forgásnak a továbbítására és átalakítására szolgál a kilométeróra belső mechanizmusa.
A spirálkábel vége a kilométerórában egy fogaskerék-rendszerhez csatlakozik. Ez a rendszer több fogaskerékből áll, melyek különböző áttételekkel kapcsolódnak egymáshoz. Az áttételek célja, hogy a spirálkábel forgását megfelelően lassítsák és átalakítsák, hogy az a kilométeróra kijelzőjén értelmezhető formában jelenjen meg.
A fogaskerék-rendszer egyik legfontosabb eleme a dobozban elhelyezett, kalibrált fogaskerék-sorozat. Ezek a fogaskerekek úgy vannak méretezve, hogy egy adott kerékátmérő mellett, a spirálkábel adott számú fordulata a megtett távolság egy meghatározott mennyiségének feleljen meg a kilométerórában (pl. 1 fordulat = 1 méter).
A fogaskerekek forgása egy számlálószerkezetet működtet, mely a megtett távolságot mutatja. Ez a számlálószerkezet általában hengerekből áll, melyekre számok vannak nyomtatva. A hengerek egymás mellett helyezkednek el, és a legkisebb helyiértékű henger (pl. a métereket mutató) minden teljes fordulata után a következő henger eggyel továbbfordul.
A sebesség mérésére szolgáló rész, a sebességmérő mutatója, egy mágneses elven működő szerkezettel van összekötve. A spirálkábel forgat egy mágnest egy alumínium csésze közelében. A mágnes forgása örvényáramokat indukál az alumínium csészében, ami egy ellenállást generál. Ez az ellenállás arányos a spirálkábel forgási sebességével, tehát a jármű sebességével. A csésze egy rugóval van összekötve, ami a mágneses ellenállás ellenében hat, és a csésze elfordulásának mértéke, és ezáltal a mutató pozíciója, a jármű pillanatnyi sebességét mutatja.
Fontos megjegyezni, hogy a mechanikus kilométerórák pontossága függ a kerékátmérőtől. Ha a kerékátmérő megváltozik (pl. más méretű gumit szerelnek fel), akkor a kilométeróra által mutatott értékek is eltérhetnek a valóságtól. Emiatt a régi járműveknél a gyári kerékméret használata elengedhetetlen a pontos méréshez.
A spirálkábel szerepe és működése
A spirálkábel, más néven bowdenkábel, kulcsfontosságú szerepet tölt be a régebbi típusú, mechanikus kilométerórák működésében. Ez a kábel köti össze a jármű sebességváltóját (vagy a keréktengelyt) a műszerfalon elhelyezett kilométerórával.
A kábel egy rugalmas, de erős acélhuzalból áll, amelyet egy külső védőburkolat vesz körül. Ez a burkolat biztosítja, hogy a kábel szabadon foroghasson, miközben védelmet nyújt a szennyeződések és a mechanikai sérülések ellen. Amikor a jármű kerekei forognak, a sebességváltó (vagy a keréktengely) egy forgó mozgást generál.
Ezt a forgó mozgást adja át a spirálkábel a kilométerórának. A kábel egyik vége a sebességváltóhoz, a másik vége pedig a kilométeróra belsejében lévő fogaskerék-rendszerhez csatlakozik.
A spirálkábel tehát a forgó mozgás fizikai közvetítője a kerék (vagy sebességváltó) és a kilométeróra között, lehetővé téve a megtett távolság mérését.
A kábelben lévő acélhuzal forgása arányos a jármű sebességével. Minél gyorsabban forognak a kerekek, annál gyorsabban forog a spirálkábel is. A kilométeróra belsejében lévő fogaskerék-rendszer ezt a forgási sebességet alakítja át a megtett távolság kijelzésére. Fontos megjegyezni, hogy a spirálkábel megfelelő kenése elengedhetetlen a pontos működéshez és a hosszú élettartamhoz. Kenés hiányában a kábel megszorulhat, elszakadhat, vagy pontatlan adatokat szolgáltathat.
A fogaskerekek áttétele és a távolság számítása
A kilométeróra működésének kulcsa a fogaskerekek áttételében rejlik. A kerék forgása egy fogaskerék-rendszert indít el, amelynek célja a kerék fordulatszámának csökkentése és átalakítása egy mérhető értékre. Képzeljünk el egy kisebb fogaskereket, amely a kerékkel forog, és egy nagyobb fogaskereket, amit ez a kisebb hajt. A kisebb fogaskeréknek többször kell megfordulnia ahhoz, hogy a nagyobb egyszer körbeforduljon. Ez az áttétel a lényeg.
A sebességváltóhoz hasonlóan, itt is különböző áttételek vannak beépítve. Minél nagyobb az áttétel (vagyis minél nagyobb a különbség a kisebb és nagyobb fogaskerekek mérete között), annál lassabban forog a kilométerórát meghajtó fogaskerék. Ez azért fontos, mert a kilométerórának nem a kerék gyors forgását kell közvetlenül mérnie, hanem egy sokkal lassabb, kezelhetőbb értéket.
Az utazott távolság számítása egyszerű matematikán alapul. A rendszer ismert kerékméretet használ. A kerék egy fordulattal megtett útja a kerék kerülete (2πr, ahol r a sugár). A fogaskerekek áttétele pontosan meghatározza, hogy a kerék hány fordulatra tesz meg egy kilométert. Ezt az értéket a kilométeróra elektronikája (vagy régebbi modellekben mechanikus szerkezete) használja a megtett távolság folyamatos számítására.
Például, ha az áttétel 100:1, ez azt jelenti, hogy a keréknek 100-szor kell megfordulnia ahhoz, hogy a kilométeróra meghajtó tengelye egyszer körbeforduljon. Ha ismerjük a kerék kerületét, akkor ki tudjuk számolni, hogy 100 kerékfordulattal mekkora távolságot teszünk meg. Ezt az értéket a kilométeróra egyszerűen összeadja minden megtett 100 kerékfordulatra, így folyamatosan nyomon követhetjük a megtett távolságot.
A digitális kilométerórákban a fogaskerekek helyett gyakran érzékelők (pl. mágneses érzékelők) találhatók, amelyek a kerék fordulatszámát elektromos impulzusokká alakítják. Ezeket az impulzusokat egy mikroprocesszor dolgozza fel, amely a kerékméret és az áttétel alapján számítja ki a megtett távolságot. Az elv azonban ugyanaz: a kerék forgását egy mérhető értékre alakítják át, és ezt az értéket használják a távolság számítására.
Az áttétel és a kerékméret pontos ismerete elengedhetetlen a kilométeróra helyes működéséhez. Ezen adatok pontatlan beállítása hibás távolságmérést eredményezhet.
A modern autóknál a kilométeróra adatai nem csupán a műszerfalon jelennek meg, hanem a jármű számítógépébe is bekerülnek. Ezeket az adatokat használják a szervizintervallumok meghatározásához, a garanciális feltételek ellenőrzéséhez, és akár a jármű értékének megállapításához is. Ezért is fontos, hogy a kilométeróra pontosan mérje a megtett távolságot.
A digitális kilométerórák megjelenése
A digitális kilométerórák megjelenése forradalmasította az utazott távolság mérésének módját. A mechanikus rendszerek bonyolultságát felváltotta az elektronikus szenzorok és a számítógépes feldolgozás.
A korai digitális kilométerórák gyakran a sebességváltóhoz vagy a kerékagyhoz rögzített mágneses szenzorokat használtak. Amikor a kerék forog, a mágnes elhalad a szenzor mellett, ami egy elektromos impulzust generál. Ezeket az impulzusokat a jármű számítógépe (ECU) rögzíti és számolja, majd átszámítja megtett távolságra.
A modern digitális kilométerórák még kifinomultabbak. Sok jármű a kerékfordulatszám-szenzorokat (ABS szenzorokat) használja az utazott távolság mérésére. Ezek a szenzorok precízebb adatokat szolgáltatnak, és lehetővé teszik a pontosabb távolságmérést, még változó sebesség és terepviszonyok mellett is.
A digitális kilométerórák megjelenésével lehetővé vált az adatok könnyebb tárolása, megjelenítése és manipulálása, ami új funkciókhoz vezetett, mint például a trip computer (fedélzeti számítógép) és a navigációs rendszerek.
Ezenkívül a digitális rendszerek kevésbé hajlamosak a mechanikus kopásra és hibákra, ami hosszabb élettartamot és megbízhatóságot eredményez. A digitális kijelzők pedig könnyebben olvashatóak, mint a hagyományos analóg órák.
A digitális kilométeróra szenzorai: Mágneses és optikai érzékelők
A digitális kilométerórák a megtett távolság mérésére különböző szenzorokat használnak. Két elterjedt típus a mágneses és az optikai érzékelő. Mindkettő célja, hogy a kerék forgását érzékelve információt szolgáltasson a vezérlőegységnek, ami aztán ebből számolja ki a távolságot.
A mágneses érzékelők működési elve egyszerű: egy mágnes van elhelyezve a keréken vagy a féltengelyen (általában a kerékagy közelében), és egy érzékelő (általában egy Hall-effektus szenzor) a vázon vagy a futóművön. Ahogy a kerék forog, a mágnes elhalad az érzékelő előtt, ami egy elektromos impulzust generál. Ezt az impulzust a vezérlőegység megszámolja. Minél több impulzus érkezik egy adott idő alatt, annál gyorsabban halad a jármű, és annál nagyobb távolságot tesz meg.
Az optikai érzékelők más elven működnek. Ezek az érzékelők egy fényforrást (általában egy LED-et) és egy fényérzékelőt (fotodiódát vagy fototranzisztort) használnak. A keréken vagy a féltengelyen egy speciális, perforált tárcsa vagy egy fekete-fehér mintázat van elhelyezve. Ahogy a kerék forog, a tárcsa vagy a mintázat megszakítja vagy visszaveri a fényforrás fényét, amit a fényérzékelő érzékel. Ezáltal egy sor be- és kikapcsolási jelet generál, amit a vezérlőegység értelmez. Az optikai érzékelők általában pontosabbak, mint a mágnesesek, mivel a mintázat sűrűsége nagyobb felbontást tesz lehetővé.
Fontos megjegyezni, hogy mindkét típusú szenzor kalibrálást igényel a pontos méréshez. A kalibrálás során a vezérlőegység megtanulja, hogy egy kerékfordulat hány méter megtett távolságnak felel meg. Ez a beállítás függ a kerék méretétől, a gumiabroncs nyomásától és más tényezőktől.
A digitális kilométerórák pontossága nagymértékben függ a szenzorok minőségétől, a kalibráció helyességétől és a kerék méretének pontos beállításától.
Mindkét érzékelő típust befolyásolhatják külső tényezők. A mágneses érzékelőket például a mágneses interferencia zavarhatja, míg az optikai érzékelőket a szennyeződés (por, sár) vagy a fényforrás elöregedése. Ezért fontos a szenzorok rendszeres ellenőrzése és tisztítása a pontos mérés érdekében.
Végső soron a digitális kilométeróra szenzorai, legyenek azok mágnesesek vagy optikaiak, kulcsszerepet játszanak a jármű sebességének és a megtett távolságnak a pontos meghatározásában. A technológia fejlődésével egyre pontosabb és megbízhatóbb rendszerek kerülnek beépítésre az autókba és más járművekbe.
A kerékfordulatszám mérése és a távolság kalkulációja digitálisan
A digitális kilométerórák működése a kerékfordulatszám pontos mérésén és a távolság kalkulációján alapszik. Ez a folyamat többféle technológiával valósulhat meg, de a lényeg minden esetben az, hogy a kerék forgását elektromos jelekké alakítsák, melyeket a vezérlőegység (ECU) feldolgoz.
A leggyakoribb módszer a mágneses érzékelő használata. A kerékagyra vagy féltengelyre egy vagy több mágnest rögzítenek. Egy érzékelő (általában egy Hall-effektus szenzor) a vázon vagy a futóművön helyezkedik el. Amikor a mágnes elhalad az érzékelő előtt, az egy elektromos impulzust generál. Minél gyorsabban forog a kerék, annál több impulzus keletkezik másodpercenként.
Egy másik elterjedt megoldás az ABS (blokkolásgátló fékrendszer) szenzorainak használata. Az ABS rendszerek már eleve rendelkeznek kerékfordulatszám-érzékelőkkel, így a kilométeróra adatokat egyszerűen leolvashatják ezekről. Ez különösen a modern autókban gyakori.
Az ECU a beérkező impulzusokat számolja, és ezek alapján meghatározza a kerékfordulatszámot. Ezután a szoftver ismeri a kerék kerületét (ami a gumiabroncs méretéből számítható ki). A megtett távolság kiszámításához egyszerűen megszorozza a kerékfordulatszámot a kerék kerületével.
A megtett távolság tehát a kerékfordulatszám és a kerék kerületének szorzata, melyet a vezérlőegység folyamatosan számol és frissít.
Fontos megjegyezni, hogy a pontos távolságmérés érdekében a kerék kerületét pontosan kell megadni a rendszerben. A gumiabroncs kopása vagy a nem megfelelő abroncsnyomás befolyásolhatja a kerék kerületét, és ezáltal a kilométeróra pontosságát is. A legtöbb modern autó automatikusan kalibrálja a kilométerórát bizonyos mértékig, de extrém eltérések esetén szükség lehet manuális beállításra.
A digitális kilométerórák emellett képesek különféle adatok tárolására és megjelenítésére is, mint például a napi megtett távolság, az átlagsebesség, vagy a teljes megtett távolság (összes kilométer). Ezek az adatok általában egy kijelzőn jelennek meg a műszerfalon.
A GPS alapú kilométerórák
A GPS alapú kilométerórák egészen más elven működnek, mint a hagyományos, mechanikus társaik. Itt nincs szükség kerékre szerelt szenzorra vagy bovdenre. A működés alapja a műholdas helymeghatározás.
A készülék folyamatosan fogadja a jeleket a GPS műholdaktól, és ezek alapján megállapítja a pillanatnyi pozícióját. Ez a pozíciómeghatározás nem tökéletesen pontos, mindig van némi eltérés, de a gyakori mérések átlagolásával a pontosság javítható.
A kilométeróra folyamatosan rögzíti a pozíció változásait. A megtett távolságot a pozíciók közötti távolságok összeadásával számítja ki. Minél sűrűbben történik a pozíciómeghatározás, annál pontosabb lesz a végeredmény.
A GPS alapú kilométerórák előnye, hogy nem függnek a kerék méretétől, így nem kell kalibrálni őket kerékcsere esetén. Emellett képesek egyéb adatokat is rögzíteni, mint például a sebességet, a magasságot, vagy akár a megtett útvonalat is.
A legfontosabb különbség a hagyományos és a GPS alapú kilométerórák között, hogy a GPS alapú eszközök nem a kerék fordulatszámát mérik, hanem a földrajzi helyzet változását követik nyomon.
Fontos megjegyezni, hogy a GPS jel vételét befolyásolhatják a környezeti tényezők, például a magas épületek, fák, vagy akár a felhős idő is. Ez pontatlanságokhoz vezethet a mérésben, de modern eszközök ezt már szoftveresen próbálják kompenzálni.
A GPS technológia működése és a helymeghatározás
A GPS (Global Positioning System) technológia egy műholdas navigációs rendszer, amely lehetővé teszi a helymeghatározást a Földön. A kilométerórákban is alkalmazzák, különösen azokban az esetekben, ahol a kerék fordulatszámának mérésére nincs lehetőség (pl. egyes futópadok, okostelefon alkalmazások).
A GPS helymeghatározás alapja a trilateráció elve. Ez azt jelenti, hogy a vevő (például az autó GPS-vevője vagy a telefonod) legalább négy műholdtól kap jelet. Minden műhold elküld egy rádiójelet, amely tartalmazza a műhold pontos helyzetét és az elküldés időpontját.
A vevő megméri az időt, ami a jelnek a műholdtól a vevőig tartott. Mivel a rádiójelek fénysebességgel terjednek, az időmérés alapján kiszámítható a távolság a műhold és a vevő között.
A GPS vevő a műholdak helyzetének és a mért távolságoknak a segítségével kiszámítja a saját pozícióját a Földön.
Minél több műhold jeleit fogja a vevő, annál pontosabb a helymeghatározás. A pontosságot befolyásolhatják olyan tényezők, mint az épületek, fák vagy más akadályok, amelyek blokkolhatják a műholdjeleket.
A kilométeróra a GPS által meghatározott pozícióváltozásokat használja fel a megtett távolság kiszámításához. A GPS-vevő folyamatosan monitorozza a pozíciót, és kiszámítja a két pont közötti távolságot. Ezeket az apró távolságokat összeadva kapjuk meg a teljes megtett távolságot.
Fontos megjegyezni, hogy a GPS alapú kilométerórák pontossága függ a GPS-vevő minőségétől és a műholdjelek elérhetőségétől. Azonban a modern GPS technológia általában igen pontos eredményeket biztosít.
A GPS adatok feldolgozása és a távolság számítása
A GPS alapú kilométerórák az utazott távolságot a GPS műholdak jelei alapján számítják ki. A készülék folyamatosan fogadja a műholdak által sugárzott jeleket, amelyek tartalmazzák a műholdak pontos helyzetét és az időt.
A GPS vevő (ami a kilométerórában található) legalább négy műhold jelének egyidejű fogadásával képes meghatározni a saját pozícióját a Földön. Ezt a pozíciót koordinátákkal (szélességi és hosszúsági fokokkal) adja meg.
A távolság számítása a következőképpen történik: a készülék időközönként rögzíti a pozícióját. Két egymást követő pozíció között eltelt idő és a két pont közötti távolság alapján a készülék képes kiszámítani az átlagsebességet és a megtett távolságot.
A megtett távolságot a két pozíció közötti geodéziai távolság (a Föld görbületét figyelembe vevő távolság) alapján számítják ki, nem pedig a légvonalbeli távolság alapján.
Fontos megjegyezni, hogy a GPS pontossága nem tökéletes. A pontosságot befolyásolhatja a műholdak elhelyezkedése, az időjárási viszonyok és a környezeti tényezők (pl. magas épületek, fák). Ezért a GPS alapú kilométerórák által mért távolság nem mindig teljesen pontos, de általában elegendő a legtöbb felhasználási célra.
A fejlettebb rendszerek különböző szűrőket és algoritmusokat használnak a GPS adatok zajának csökkentésére és a pontosság növelésére. Ezek az algoritmusok figyelembe vehetik például a jármű mozgásának jellegzetességeit (pl. a hirtelen irányváltoztatásokat) és a korábbi pozíciókat is.
A kilométeróra pontosságát befolyásoló tényezők
A kilométeróra pontossága számos tényezőtől függ, melyek mind befolyásolhatják a mért távolság helyességét. Nem mindegy, milyen körülmények között használjuk az eszközt.
Az egyik legfontosabb tényező a gumiabroncsok mérete. A kilométeróra gyárilag egy adott gumiabroncs mérethez van kalibrálva. Ha a gumiabroncs mérete eltér a gyári értéktől (például szélesebb vagy keskenyebb gumit szerelünk fel), akkor a kilométeróra által mutatott érték is eltérhet a valóságtól. Egy nagyobb átmérőjű gumiabroncs esetén a kilométeróra kevesebbet mutathat, mint a ténylegesen megtett távolság, míg egy kisebb átmérőjű abroncs esetén többet.
A gumiabroncs nyomása is befolyásolja a pontosságot. Ha a gumiabroncs nyomása alacsonyabb a kelleténél, akkor a gumiabroncs átmérője kisebb lesz, ami szintén hibás méréshez vezethet.
A kerékcsapágyak állapota is szerepet játszik. Kopott vagy hibás kerékcsapágyak esetén a kerék nem forog egyenletesen, ami pontatlan mérést eredményezhet.
A kilométeróra szenzorának meghibásodása vagy szennyeződése is pontatlanságot okozhat. A szenzor feladata a kerék forgásának érzékelése, és ha ez nem megfelelően működik, akkor a mért távolság is hibás lesz.
Végül, de nem utolsósorban, az útviszonyok is befolyásolhatják a pontosságot. Például, ha sok kanyar van az úton, akkor a kilométeróra által mutatott távolság eltérhet a valós, egyenes vonalú távolságtól.
A kilométeróra pontosságát leginkább a gumiabroncs mérete és a szenzor állapota befolyásolja.
Fontos megjegyezni, hogy a modern, digitális kilométerórák általában pontosabbak, mint a régebbi, mechanikus változatok, de még ezeknél is előfordulhatnak eltérések.
A kerék mérete és a gumiabroncs nyomása
A kilométeróra pontosságát jelentősen befolyásolja a kerék mérete. Ugyanis a legtöbb rendszer a kerék egy fordulatának megtételével megtett távolságot használja a távolság mérésére. Ha a kerék átmérője nagyobb, akkor egy fordulat alatt nagyobb távolságot tesz meg, és fordítva. A gyári kerékméret megváltoztatása, például nagyobb vagy kisebb felni használata, a kilométeróra pontatlanságához vezethet.
A gumiabroncs nyomása szintén játszik egy kisebb, de nem elhanyagolható szerepet. A nem megfelelő, alacsony guminyomás miatt a gumiabroncs jobban deformálódik, ami csökkenti a kerék effektív átmérőjét. Ez azt jelenti, hogy a kerék több fordulatot tesz meg ugyanazon a távolságon, mint optimális nyomáson.
Ez a jelenség, bár általában nem drasztikus, a kilométeróra enyhe alulméréséhez vezethet, vagyis a valóságosnál kevesebb távolságot fog mutatni.
Érdemes tehát a gumiabroncsokat a gyártó által javasolt nyomáson tartani a kilométeróra pontosságának megőrzése érdekében, és a kerékméret változtatásakor a kilométerórát is kalibrálni.
A szenzorok kalibrálása és karbantartása
A kilométeróra pontosságának megőrzéséhez elengedhetetlen a szenzorok rendszeres kalibrálása és karbantartása. A kalibrálás során a szenzor által küldött jeleket hozzáigazítják a valós kerékfordulatszámhoz. Ezt gyakran egy tesztút során végzik, ahol a jármű sebességét összehasonlítják egy pontos, ismert távolsággal. Ha eltérést tapasztalnak, a kilométeróra szoftverében korrekciós tényezőt állítanak be.
A szenzorok karbantartása elsősorban a tisztítást jelenti. A szenzorok, különösen a kerékagyra szereltek, könnyen szennyeződhetnek sárral, porral és egyéb törmelékkel. Ez befolyásolhatja a jel pontosságát. Rendszeresen ellenőrizni kell a szenzorok csatlakozásait is, hogy biztosítsuk a megfelelő elektromos kapcsolatot.
A legfontosabb, hogy a kilométeróra kalibrálását kerékcsere vagy gumiabroncs méretváltoztatás után azonnal elvégezzük, mivel ezek a változások közvetlenül befolyásolják a kerék kerületét, és ezáltal a mért távolságot.
A mágneses szenzoroknál figyelni kell a mágnes helyzetére is. Ha a mágnes elmozdul vagy megsérül, a szenzor nem fog megfelelően működni. Érdemes időnként ellenőrizni a mágnes rögzítését és szükség esetén cserélni.
Az optikai szenzoroknál a lencse tisztasága kritikus. A szennyezett lencse torzíthatja a jelet, ezért rendszeresen tisztítsuk meg egy puha, száraz ruhával.
Végül, ha a kilométeróra továbbra is pontatlan, forduljunk szakemberhez, aki speciális eszközökkel tudja elvégezni a kalibrálást és a szenzorok diagnosztizálását.
