A fahamu, a kandallók és a kerti tüzek mellékterméke, sokkal több, mint egyszerű hulladék. Valójában egy értékes kincs rejlik benne, melyet a kertészek évszázadok óta használnak a növények egészségének és növekedésének serkentésére. Gondoljunk rá úgy, mint egy természetes, lassan oldódó műtrágyára, mely tele van olyan tápanyagokkal, melyek elengedhetetlenek a növények számára.
De miért is olyan jó a fahamu a növényeknek? A válasz egyszerű: a fahamu gazdag ásványi anyagokban, mint például kálium, foszfor, magnézium és kalcium. Ezek az elemek kulcsszerepet játszanak a növények fotoszintézisében, virágzásában, gyökérfejlődésében és általános ellenálló képességében. A kálium például elengedhetetlen a virágok és a gyümölcsök fejlődéséhez, míg a foszfor a gyökérnövekedést segíti.
A fahamu tehát nem csupán egy melléktermék, hanem egy természetes ajándék, mely a kertészek számára a növények táplálásának egy fenntartható és költséghatékony módját kínálja.
Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden fa hamuja egyforma. A fa fajtája, a égetés módja és a tárolás mind befolyásolják a hamu tápanyagtartalmát. Például a keményfák (tölgy, bükk) hamuja általában több tápanyagot tartalmaz, mint a puhafáké (fenyő, luc). Ezért érdemes körültekintőnek lenni a fahamu használatakor, és figyelembe venni a növények igényeit és a talaj tulajdonságait.
A következő fejezetekben részletesen feltárjuk a fahamu titkait, bemutatva annak pontos összetételét, a különböző felhasználási módjait és azokat a növényeket, melyek különösen hálásak érte. Megvizsgáljuk, hogyan alkalmazhatjuk a fahamut a talaj javítására, a kártevők elleni védekezésre és a komposztálás felgyorsítására. Készüljünk fel, hogy felfedezzük a fahamu rejtett erejét, és kihasználjuk a benne rejlő potenciált a kertünkben!
A fahamu összetétele: Milyen elemeket tartalmaz, és miért fontosak a növények számára?
A fahamu nem csupán a kandallóban maradt szürke anyag, hanem egy igazi ásványianyag-bánya a növények számára. Összetétele nagymértékben függ attól, hogy milyen fát égettünk el, de általánosságban elmondható, hogy jelentős mennyiségű káliumot (K), foszfort (P), kalciumot (Ca) és magnéziumot (Mg) tartalmaz. Ezek az elemek elengedhetetlenek a növények egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez.
A kálium kiemelkedő szerepet játszik a növények vízháztartásában, a fotoszintézisben és a tápanyagok szállításában. Erősíti a sejtfalakat, így a növény ellenállóbb lesz a betegségekkel és a kártevőkkel szemben. A foszfor nélkülözhetetlen a gyökérfejlődéshez, a virágzáshoz és a termésképzéshez. Segít a növénynek energiát tárolni és felhasználni. A kalcium a sejtfalak építőköve, biztosítja azok szilárdságát és áteresztőképességét. Emellett fontos szerepet játszik a tápanyagok felvételében és a növényi hormonok szabályozásában. A magnézium a klorofill központi alkotóeleme, elengedhetetlen a fotoszintézishez, vagyis a növények táplálékának előállításához.
A fent említett makroelemeken kívül a fahamu nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas (Fe), a mangán (Mn), a cink (Zn) és a bór (B). Ezek a nyomelemek bár kis mennyiségben szükségesek, hiányuk komoly problémákat okozhat a növények fejlődésében. Például a vas hiánya klorózishoz (levelek sárgulásához) vezethet, míg a bór hiánya befolyásolhatja a virágzást és a terméskötést.
A fahamu nem tartalmaz nitrogént (N), ami a növények számára az egyik legfontosabb tápanyag. Ezért a fahamu önmagában nem helyettesítheti a teljes értékű műtrágyát, hanem kiegészítő tápanyagforrásként használható.
Fontos megjegyezni, hogy a fahamu lúgos kémhatású, ezért óvatosan kell bánni vele. Savanyú talajok javítására kiválóan alkalmas, de lúgos talajokon inkább kerüljük a használatát, mert tovább emelheti a pH-értéket, ami bizonyos növények számára káros lehet. Emellett a friss fahamu magas sótartalma is árthat a növényeknek, ezért érdemes komposztálni, vagy egy ideig tárolni felhasználás előtt.
A fahamu tehát egy értékes, természetes tápanyagforrás, amely megfelelő használat mellett jelentősen hozzájárulhat a növények egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez. Mindig vegyük figyelembe a talaj kémhatását és a növények tápanyagigényét, mielőtt fahamuval tápoldatoznánk.
A fahamu pH-értéke: Hogyan befolyásolja a talaj kémhatását, és mire kell figyelni?
A fahamu egyik legfontosabb tulajdonsága a magas pH-értéke, mely általában 10 és 13 között mozog. Ez azt jelenti, hogy a fahamu erősen lúgos kémhatású. Ez a lúgosság a benne található kalcium-karbonátnak, kálium-karbonátnak és más ásványi anyagoknak köszönhető. A talajba keverve jelentősen befolyásolhatja a talaj kémhatását.
A savanyú talajok javítására a fahamu kiválóan alkalmas. A lúgos kémhatás ellensúlyozza a savasságot, így a talaj pH-értéke a növények számára optimálisabb tartományba kerülhet. Azonban a fahamu túlzott használata káros is lehet, különösen lúgos talajok esetében, mivel tovább emelheti a pH-értéket, ami tápanyaghiányhoz vezethet.
Fontos, hogy a fahamu kijuttatásakor figyelembe vegyük a talaj típusát és a termesztett növények igényeit. Egyes növények, mint például az áfonya, a rododendron és az azálea, kifejezetten savanyú talajt igényelnek, így ezeknél a növényeknél a fahamu használata kerülendő. Más növények, például a paradicsom, a káposztafélék és a bab, jobban tolerálják a lúgosabb talajt, de még náluk is érdemes óvatosan bánni a fahamuval.
A fahamu pH-értékének ismerete kulcsfontosságú a helyes felhasználás szempontjából. A túlzott lúgosság gátolhatja a tápanyagok felvételét, ami a növények fejlődésének lelassulásához, vagy akár a pusztulásához is vezethet.
A fahamu kijuttatását mérsékelt mennyiségben, lassan és fokozatosan végezzük. Érdemes a fahamuval kevert talajt rendszeresen ellenőrizni pH-mérővel, hogy megbizonyosodjunk arról, hogy a talaj kémhatása a megfelelő tartományban van. A fahamu hatása a talajra hosszú távú, ezért a túlzott mennyiség kijavítása nehézkes lehet.
Összefoglalva, a fahamu pH-értéke jelentős hatással van a talaj kémhatására. Okos és körültekintő használatával javíthatjuk a savanyú talajokat és serkenthetjük a növények növekedését, de a túlzott vagy helytelen alkalmazás káros lehet. Mindig vegyük figyelembe a talaj típusát és a növények igényeit!
A fahamu előnyei a növények számára: Tápanyagpótlás, betegségmegelőzés, talajjavítás
A fahamu nem csupán egy melléktermék a kandallóból vagy a kerti tűzrakóhelyről, hanem egy értékes tápanyagforrás is lehet a növények számára. Gazdag ásványi anyagokban, amelyek elengedhetetlenek a növekedéshez és a fejlődéshez. De vajon hogyan is hasznosítható a fahamu a kertben?
Tápanyagpótlás: A fahamu kiemelkedő mennyiségben tartalmaz káliumot (K), ami elengedhetetlen a virágzáshoz, a termésképzéshez és a növények általános egészségéhez. Emellett foszfort (P), magnéziumot (Mg) és számos nyomelemet is tartalmaz, mint például a vasat, a mangánt, a cinket és a bórt. Ezek a tápanyagok mind hozzájárulnak a növények egészséges fejlődéséhez. Fontos azonban tudni, hogy a fahamu nem tartalmaz nitrogént (N), ezért annak pótlásáról más forrásból kell gondoskodni.
Betegségmegelőzés: A fahamu lúgos kémhatású (magas pH-értékű), ami segíthet a talaj pH-értékének szabályozásában, különösen savanyú talajok esetén. Ez a lúgosság közvetlenül gátolhatja bizonyos gombás megbetegedések terjedését, valamint megnehezítheti a savas talajt kedvelő kártevők életkörülményeit. A fahamu használata azonban óvatosságot igényel, mivel a túlzott lúgosság károsíthatja a növényeket, különösen azokat, amelyek savas talajt igényelnek.
Talajjavítás: A fahamu javíthatja a talaj szerkezetét. A nehéz, agyagos talajok lazábbá válnak, így a víz és a levegő könnyebben eljut a gyökerekhez. A homokos talajok pedig jobban megtartják a vizet és a tápanyagokat. A fahamu emellett segíthet a talaj vízmegtartó képességének növelésében is.
A fahamu komplex módon hat a növényekre: tápanyagot biztosít, segít a betegségek megelőzésében és javítja a talaj minőségét, ezáltal serkentve a növekedést és a fejlődést.
Hogyan használjuk a fahamat a kertben?
- Szórás: Kis mennyiségben közvetlenül a talajra szórhatjuk a növények köré. Ügyeljünk arra, hogy ne kerüljön a növények szárára vagy leveleire, mert az égési sérüléseket okozhat.
- Komposztálás: A fahamu kiválóan alkalmas a komposzt halomhoz való hozzáadásra. Segít a komposzt pH-értékének szabályozásában és tápanyagokkal gazdagítja azt.
- Talajba keverés: Virágültetéskor vagy veteményezéskor a fahamat a talajba keverhetjük, hogy javítsuk annak minőségét és tápanyagtartalmát.
Mire figyeljünk?
- Fahamu típusa: Kizárólag tiszta fa égetéséből származó hamut használjunk. A kezelt fa, a festett fa vagy a papír hamuja káros anyagokat tartalmazhat.
- Mennyiség: A fahamat mértékkel használjuk. A túlzott mennyiség károsíthatja a növényeket. Általános szabályként 1-2 kg fahamu elegendő 10 négyzetméterre.
- Növények igényei: Vegyük figyelembe a növények talajigényét. A savas talajt kedvelő növények (pl. áfonya, rododendron) nem tolerálják a fahamat.
- Tárolás: A fahamat száraz helyen tároljuk, hogy megőrizze minőségét és elkerüljük a csomósodást.
A fahamu tehát egy sokoldalú és környezetbarát megoldás a kertészkedésben, de a helyes használat elengedhetetlen a növények egészsége és a talaj minőségének megőrzése érdekében.
Milyen növények szeretik a fahamuval való kezelést? A savanyú talajt kedvelők kerülése
A fahamu nem minden növény számára ideális tápanyagforrás. Mielőtt elkezdenénk a kertben alkalmazni, fontos tisztában lennünk azzal, hogy mely növények profitálnak belőle, és melyek szenvedhetnek kárt. A fahamu lúgosító hatású, ezért a savanyú talajt kedvelő növények esetében kerülendő a használata.
Kiválóan reagálnak a fahamuval való kezelésre például a paradicsomok, paprikák, uborkák és más zöldségfélék, amelyek magas kalciumigényűek. A gyümölcsfák közül a szilva, a cseresznye és a ribizli is meghálálja a fahamuval való táplálást. A virágok közül a rózsák, a levendula és a muskátli is kedvelik a lúgosabb talajt, így a fahamu segíthet nekik a virágzásban.
Ugyanakkor, a savanyú talajt preferáló növények, mint például az áfonya, a rododendron, az azálea, a kamélia és a hortenzia, szenvedhetnek a fahamu okozta talajlúgosodástól. Ezek a növények kifejezetten savanyú talajban érzik jól magukat, a fahamu pedig megváltoztathatja a talaj pH-értékét, ami tápanyaghiányhoz és gyengébb növekedéshez vezethet.
A legfontosabb szabály tehát: mindig vegyük figyelembe a növények talajigényét, mielőtt fahamuval kezelnénk őket. A savanyú talajt kedvelő növények esetében válasszunk más, savanyító hatású tápanyagforrásokat!
Ha bizonytalanok vagyunk, végezzünk talajvizsgálatot, hogy pontos képet kapjunk a talaj pH-értékéről. Ez segít eldönteni, hogy a fahamu megfelelő-e a kertünkben lévő növények számára. Emellett mindig kis mennyiségben alkalmazzuk a fahamat, és figyeljük a növények reakcióit. Ha negatív változásokat tapasztalunk, azonnal hagyjuk abba a használatát.
A fahamu tehát értékes kiegészítője lehet a kertnek, de csak akkor, ha megfelelően használjuk. A megfelelő növények kiválasztásával és a talaj pH-értékének figyelembevételével maximalizálhatjuk a fahamu jótékony hatásait, és biztosíthatjuk növényeink egészséges növekedését.
A fahamu felhasználásának módjai a kertben: Szórás, oldat készítése, komposztálás
A fahamu értékes tápanyagforrás a kertben, de a helyes felhasználása kulcsfontosságú a növények egészsége szempontjából. Három fő módon hasznosíthatjuk: közvetlen szórás, oldat készítése és komposztálás.
Szórás: A fahamu közvetlen kijuttatása a talajra egyszerű és hatékony módszer. Fontos, hogy vékonyan szórjuk a növények köré, elkerülve a túlzott koncentrációt, ami károsíthatja a gyökereket. A legjobb időpont a kora tavasz vagy ősz, amikor a talaj nedves, így a tápanyagok könnyebben bejutnak a növényekbe. Különösen ajánlott savanyú talajt kedvelő növények esetében, mint például az áfonya vagy a rododendron, de itt is csak nagyon kis mennyiségben, mivel a fahamu lúgos hatású. Ügyeljünk arra is, hogy szeles időben ne szórjunk, mert a hamu könnyen elszáll és a környező területeket szennyezheti.
Oldat készítése: A fahamu oldat elkészítése egy kíméletesebb módja a tápanyagok kijuttatásának. Ehhez keverjünk el körülbelül 1 rész fahamu 10 rész vízben, és hagyjuk állni néhány napig, időnként megkeverve. A leülepedett hamu felett lévő tiszta folyadékot használhatjuk öntözésre. Ez a módszer különösen hasznos palánták nevelésénél, vagy a tápanyaghiány tüneteit mutató növényeknél. Az oldat gyorsan felszívódik a gyökereken keresztül, így a növények hamarabb hozzájutnak a szükséges tápanyagokhoz. Fontos, hogy az oldatot mérsékelten használjuk, és figyeljük a növények reakcióit.
Komposztálás: A fahamu kiváló kiegészítő a komposztáláshoz. Segít szabályozni a komposzt pH-értékét, és értékes ásványi anyagokkal gazdagítja azt. A komposztálás során lassan szabadulnak fel a tápanyagok, így a növények számára hosszú távon biztosítják a szükséges elemeket. A fahamu hozzáadása a komposzthoz különösen előnyös a savanyú talajok javítására szánt komposzt készítésekor. Ne tegyünk túl sok hamut a komposztba, mert a túlzott lúgosság gátolhatja a lebomlási folyamatokat. A legjobb, ha a fahamu mennyisége a komposzt teljes térfogatának legfeljebb 5-10%-át teszi ki.
A fahamu felhasználásakor mindig vegyük figyelembe a növények igényeit és a talaj pH-értékét, hogy elkerüljük a túlzott lúgosság okozta károkat.
Fontos megjegyezni, hogy csak tiszta fa égetéséből származó hamut használjunk, mert a festett vagy kezelt fa hamuja káros anyagokat tartalmazhat. Kerüljük a faszén hamuját, mivel az nem tartalmaz olyan tápanyagokat, mint a fahamu. A megfelelő mennyiségű és módon történő felhasználásával a fahamu értékes segítséget nyújthat a növények egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez.
Fahamu adagolása: Mennyit használjunk, és milyen gyakran? A túladagolás veszélyei
A fahamu adagolása kulcsfontosságú a növények egészséges növekedéséhez. Bár a fahamu értékes tápanyagokat tartalmaz, a túlzott mennyiség káros lehet. Általánosságban elmondható, hogy a mértékletesség a legfontosabb.
Mennyit használjunk? A javasolt mennyiség általában 1-2 evőkanál fahamu négyzetméterenként, de ez függ a talaj típusától és a növény igényeitől. Homokos talajok több tápanyagot igényelnek, de a fahamu lúgossága miatt óvatosan kell eljárni. Savanyú talajoknál a fahamu segíthet a pH-érték beállításában.
Milyen gyakran? A fahamu használatát évente 1-2 alkalomra korlátozzuk. A legjobb időpont a tavaszi ültetés előtt, vagy ősszel a talaj előkészítésekor. Ne használjunk fahamu trágyázást közvetlenül a magvetéskor, mert a magas sótartalom károsíthatja a csírázást.
A túladagolás legfőbb veszélye a talaj pH-értékének túlzott emelkedése, ami gátolhatja a növények tápanyagfelvételét, különösen a vas, mangán és cink esetében.
A túladagolás veszélyei: A túlzott fahamu használata lúgos talajt eredményezhet, ami a következő tünetekhez vezethet:
- Sárguló levelek (klorózis)
- Lassú növekedés
- Gyökérkárosodás
- A növények fogékonysága a betegségekre
Ha a talaj pH-értéke már magas, a fahamu használata kerülendő. Inkább savasító anyagokat, például tőzeget vagy kénport használjunk. Mindig végezzünk talajvizsgálatot, mielőtt fahamuval trágyáznánk, hogy pontosan felmérjük a talaj tápanyagszintjét és pH-értékét.
A fahamu tárolása is fontos. Száraz, zárt helyen kell tárolni, hogy megőrizze a tápanyagtartalmát és ne szívjon magába nedvességet. A nedves fahamu csomósodhat és nehezebben szórható.
A fahamu tárolása: Hogyan őrizzük meg a minőségét, és kerüljük el a nedvességet?
A fahamu minőségének megőrzése kulcsfontosságú a növények számára nyújtott előnyök maximalizálásához. A legfőbb ellenség a nedvesség, ami a hamu tápanyagainak kioldódásához és a pH értékének megváltozásához vezethet. Emiatt a tárolás során kiemelt figyelmet kell fordítani a száraz környezet biztosítására.
Ideális tárolási hely egy légmentesen záródó edény, melyet egy hűvös, száraz helyen tárolunk. A garázs, a pince vagy egy fedett tároló is megfelelő lehet. Kerüljük a közvetlen napfényt és az esőnek kitett helyeket.
A legfontosabb szabály: सोरगोज़ोni a hamut mindig szárazon! Ellenkező esetben a tápanyagok elvesznek, és a hamu elveszíti jótékony hatásait.
A nedves fahamu összeállhat, megkeményedhet, és nehezebben keverhető a talajba. Ha a hamu nedvességet szívott magába, már kevésbé lesz hatékony a növények táplálásában.
Rendszeresen ellenőrizzük a tárolóedényt, hogy nincs-e rajta nedvesség vagy penész. Ha penészt észlelünk, a hamu már nem használható a kertben, mert káros lehet a növényekre.
A fahamu környezeti hatásai: Fenntartható megoldás-e a műtrágyák helyett?
A fahamu használata a műtrágyák alternatívájaként felmerül, azonban fontos figyelembe venni a környezeti hatásait. Bár természetes eredetű, túlzott használata a talaj pH-értékének jelentős emelkedéséhez vezethet, ami káros a savanyú talajt kedvelő növényekre. Emellett, a hamu szállítása és elosztása is energiaigényes lehet, ami növelheti a karbonlábnyomot. A fenntarthatóság kulcsa a mértékletességben rejlik.
A fahamu előállítása során a fa elégetésekor szén-dioxid szabadul fel, ami hozzájárul az üvegházhatáshoz. Viszont, ha a fa fenntartható erdőgazdálkodásból származik, ahol a kivágott fákat újak ültetésével pótolják, a nettó szén-dioxid kibocsátás csökkenthető. A hamu tápanyagtartalma (kálium, foszfor, kalcium) a műtrágyákéhoz hasonlóan hozzájárulhat a növények növekedéséhez, de a pontos összetétel függ a felhasznált fa fajtájától és az égetés módjától.
A fahamu fenntartható megoldás lehet a műtrágyák helyett, amennyiben a felhasználása mértékletes, a faanyag fenntartható forrásból származik, és figyelembe vesszük a talaj pH-értékét.
Fontos megjegyezni, hogy a hamu nem tartalmaz nitrogént, ami a növények számára esszenciális tápanyag. Ezért a kiegyensúlyozott tápanyagellátás érdekében nitrogén-tartalmú műtrágyákkal vagy szerves anyagokkal (pl. komposzt) kell kiegészíteni. A fahamu használatának környezeti hatásait komplexen kell vizsgálni, figyelembe véve a lokális körülményeket és a fenntarthatósági szempontokat.
Fahamu vs. műtrágyák: Melyik a jobb választás a kertünk számára?
Amikor a növények tápanyagellátásáról van szó, a fahamu és a műtrágyák is szóba jöhetnek. De melyik a jobb választás a kertünk számára? A válasz nem egyértelmű, hiszen mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai.
A fahamu természetes eredetű, és a fa elégetése során keletkezik. Gazdag ásványi anyagokban, mint például a kálium, a foszfor, a kalcium és a magnézium. Ezek a tápanyagok elengedhetetlenek a növények egészséges növekedéséhez és fejlődéséhez. Emellett a fahamu lúgos kémhatású, ezért kiválóan alkalmas a savas talajok pH-értékének növelésére.
A műtrágyák ezzel szemben mesterségesen előállított anyagok, amelyek meghatározott arányban tartalmaznak nitrogént, foszfort és káliumot (NPK). Ezek a tápanyagok gyorsan felszívódnak a növények által, ami gyors növekedést eredményezhet. A műtrágyák előnye, hogy a tápanyagok pontos aránya beállítható a növények igényeihez igazodva. Viszont, a túlzott használatuk káros lehet a környezetre, mivel a talajba és a vizekbe kerülve szennyezést okozhatnak. Ráadásul, a műtrágyák nem javítják a talaj szerkezetét, míg a fahamu igen.
A fenntarthatóság szempontjából a fahamu jobb választás lehet, különösen, ha a fát helyi forrásból szerezzük be, és a hamut a saját kertünkben használjuk fel. Ezzel csökkenthetjük a környezeti lábnyomunkat. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a fahamu nem tartalmaz nitrogént, ami a növények számára elengedhetetlen tápanyag. Ezért nitrogénpótlásra más forrást kell keresnünk, például komposztot, vagy zöldtrágyát.
A végső döntés a kertész kezében van. Ha fontos a fenntarthatóság és a talaj javítása, a fahamu jó választás lehet, kiegészítve más tápanyagforrásokkal. Ha pedig a gyors növekedés és a pontos tápanyagellátás a cél, a műtrágyák lehetnek a megfelelőbbek, de a mértékletességre és a környezettudatosságra mindig figyelni kell.
Összességében a fahamu egy értékes kiegészítő lehet a kertben, de nem helyettesíti teljes mértékben a műtrágyákat. A legjobb, ha a kettőt kombináljuk, figyelembe véve a talaj adottságait és a növények igényeit.
Fahamu beszerzése: Honnan szerezzük be, és mire figyeljünk a minőségre?
A fahamu beszerzésekor több lehetőségünk is van. Leggyakrabban kandallóból, kályhából vagy szabadtéri tűzrakóhelyről származik. Fontos, hogy kizárólag tiszta fa elégetéséből származó hamut használjunk. Semmiképpen se alkalmazzunk kezelt fa, festett fa, rétegelt lemez, vagy bármilyen más, vegyi anyagokkal átitatott anyag elégetéséből származó hamut, mert ezek a növények számára káros, sőt mérgező anyagokat tartalmazhatnak.
Honnan szerezzük be?
- Saját forrásból: Ha van kandallónk vagy kályhánk, ez a legkézenfekvőbb megoldás.
- Szomszédoktól, ismerősöktől: Kérdezzünk körbe, hátha valaki szívesen megosztja a hamuját.
- Fakitermelő cégektől: Néhány cég, amely faipari hulladékot kezel, esetleg értékesít fahamu melléktermékként.
A minőségre különösen oda kell figyelni. A hamu színe szürkésfehértől a sötétszürkéig, akár feketéig is terjedhet, attól függően, milyen fát égettünk el és milyen volt az égés hőmérséklete. A lényeg, hogy ne tartalmazzon nagy darab széndarabokat, mert ezek lassabban bomlanak le és nem hasznosulnak olyan jól a talajban.
A legjobb minőségű fahamu tiszta fából származik, finom szemcsés és egyenletes színű.
Mire figyeljünk a minőségnél?
- Tiszta forrás: Kizárólag kezeletlen fa.
- Apró szemcseméret: Minél finomabb, annál jobb.
- Színtisztaság: Kerüljük a szennyezett, vegyi anyagokkal érintkezett hamut.
- Tárolás: Száraz, zárt helyen tároljuk, hogy megőrizze a tápanyagtartalmát. A nedvesség hatására a tápanyagok kimosódhatnak.
Ha bizonytalanok vagyunk a hamu forrását vagy minőségét illetően, inkább ne használjuk fel a kertben, mert többet árthatunk vele, mint amennyit használ.
