A tyúktrágya egyike a leghatékonyabb természetes talajjavító anyagoknak, amelyet a kertészek és gazdálkodók évszázadok óta használnak. Gazdag tápanyagtartalma, különösen a nitrogén, foszfor és kálium, elengedhetetlen a növények egészséges fejlődéséhez. A műtrágyákkal szemben a tyúktrágya lassabban bomlik le, így a tápanyagok fokozatosan szabadulnak fel, biztosítva a növények számára a folyamatos ellátást.
A tyúktrágya nem csak a tápanyagpótlást szolgálja, hanem a talaj szerkezetét is javítja. A szerves anyagok hozzáadásával lazítja a kötött, agyagos talajokat, lehetővé téve a gyökerek könnyebb terjedését és a jobb vízelvezetést. Homokos talajok esetében pedig segít a víz és a tápanyagok megtartásában, ezáltal csökkentve a kiszáradás kockázatát.
A tyúktrágya használata a talaj mikrobiális életét is serkenti, elősegítve a hasznos baktériumok és gombák szaporodását, amelyek a tápanyagok feltárásában és a növények védelmében játszanak fontos szerepet.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a friss tyúktrágya közvetlen használata a növényekre káros lehet, mivel magas ammóniatartalma égetheti a gyökereket. Ezért a tyúktrágyát komposztálni vagy érlelni kell felhasználás előtt. A komposztálás során a trágya lebomlik, a tápanyagok stabilizálódnak, és a kórokozók elpusztulnak, így biztonságosan használható a kertekben és a szántóföldeken.
A tyúktrágya összetétele: Makro- és mikroelemek
A tyúktrágya kiemelkedő tápanyagforrás a növények számára, köszönhetően a benne található makro- és mikroelemek gazdag tárházának. Ez a gazdag összetétel teszi a tyúktrágyát az egyik legértékesebb szerves trágyává.
A makroelemek közül a nitrogén (N), a foszfor (P) és a kálium (K) játszanak kulcsszerepet a növények egészséges fejlődésében. A nitrogén elengedhetetlen a zöld növényi részek (levelek, szárak) növekedéséhez, a fotoszintézishez és a fehérjék szintéziséhez. A foszfor a gyökérfejlődés, a virágzás és a terméskötés szempontjából kritikus, míg a kálium a növények vízháztartásában, a betegségekkel szembeni ellenálló képességében és a termés minőségének javításában segít.
A tyúktrágya emellett jelentős mennyiségben tartalmaz kalciumot (Ca) és magnéziumot (Mg) is. A kalcium a sejtfalak építőköve, hozzájárul a növények szilárdságához és a tápanyagok felvételéhez. A magnézium a klorofill központi eleme, ezért elengedhetetlen a fotoszintézishez.
A mikroelemek, bár kisebb mennyiségben vannak jelen, ugyanolyan fontosak a növények számára. A tyúktrágyában megtalálható vas (Fe), mangán (Mn), cink (Zn), réz (Cu), bór (B) és molibdén (Mo). Ezek az elemek enzimek működéséhez, a növényi hormonok szintéziséhez és a tápanyagok anyagcseréjéhez nélkülözhetetlenek. Például a vas hiánya klorózist (levelek sárgulását) okozhat, míg a cink a növekedés lelassulásához vezethet.
A tyúktrágya összetétele változó lehet, függően a tyúkok takarmányozásától, a tartási körülményektől és a trágya tárolási módjától. Ezért a trágyázás előtt érdemes tájékozódni a trágya tápanyagtartalmáról.
Fontos megjegyezni, hogy a tyúktrágya magas tápanyagtartalma miatt óvatosan kell alkalmazni. A túlzott trágyázás a talaj sótartalmának növekedéséhez, a növények perzseléséhez és a környezet szennyezéséhez vezethet. A trágyázás előtt mindig érdemes talajvizsgálatot végezni, hogy felmérjük a talaj tápanyagellátottságát és meghatározzuk a szükséges trágya mennyiségét.
A tyúktrágya a makro- és mikroelemek komplex kombinációjával hozzájárul a talaj termékenységének javításához és a növények egészséges növekedéséhez, de a helyes alkalmazás elengedhetetlen a kívánt eredmény eléréséhez.
A tyúktrágya előnyei a talaj szerkezetére
A tyúktrágya nem csupán tápanyagban gazdag, hanem jelentősen javítja a talaj szerkezetét is, ami elengedhetetlen a növények egészséges fejlődéséhez. A talaj szerkezetének javítása több szempontból is fontos. Egyrészt, a jól strukturált talaj jobb vízelvezetést biztosít. Ez azt jelenti, hogy a túlzott esőzések után a víz nem áll meg a gyökerek körül, megelőzve ezzel a gyökérrothadást. Másrészt, a megfelelő szerkezetű talaj jobb levegőzést tesz lehetővé, ami elengedhetetlen a gyökerek számára a légzéshez és a tápanyagok felvételéhez.
A tyúktrágya használata a talajban lévő szerves anyagok mennyiségének növekedéséhez vezet. Ezek a szerves anyagok segítenek a talajrészecskék összetapadásában, ezáltal javítva a talaj aggregátum szerkezetét. A jobb aggregátum szerkezetű talajban nagyobb pórusok alakulnak ki, amelyek lehetővé teszik a víz és a levegő könnyebb áramlását.
A homokos talajok esetében a tyúktrágya segít a vízmegtartó képesség javításában. A szerves anyagok ugyanis „szivacsként” működnek, megkötik a vizet és lassan adagolják azt a növények számára. Ez különösen fontos a szárazabb időszakokban, amikor a növényeknek nehezebb hozzájutniuk a vízhez.
A kötött, agyagos talajok esetében pedig a tyúktrágya segít a talaj lazításában. A szerves anyagok beékelődnek az agyagrészecskék közé, megakadályozva azok túlzott összetömörödését. Ezáltal a talaj szellősebbé válik, és a gyökerek könnyebben terjedhetnek benne.
A tyúktrágya tehát nem csupán tápanyagot biztosít a növények számára, hanem jelentősen javítja a talaj fizikai tulajdonságait is, ami elengedhetetlen a hosszú távú termékenység fenntartásához.
Fontos megjegyezni, hogy a tyúktrágyát mindig érett formában kell a talajba juttatni, mert a friss trágya túl magas ammóniatartalma károsíthatja a növényeket. A komposztált tyúktrágya ideális választás, mivel már lebomlott, és a tápanyagok lassan szabadulnak fel, biztosítva a növények számára a folyamatos tápanyagellátást.
A tyúktrágya hatása a talaj vízmegtartó képességére
A tyúktrágya kiemelkedő szerepet játszik a talaj vízmegtartó képességének javításában. Ez különösen fontos a homokos, laza szerkezetű talajok esetében, amelyek hajlamosak a gyors vízvesztésre. A tyúktrágya szerves anyagokban gazdag, melyek a talajba kerülve humuszanyagokat képeznek. Ezek a humuszanyagok a talajrészecskékhez kötődve aggregátumokat hoznak létre, javítva a talaj szerkezetét.
A jobb talajszerkezetnek köszönhetően a talaj képes több vizet tárolni és azt hosszabb ideig megőrizni. Ez a növények számára azt jelenti, hogy a szárazabb időszakokban is hozzájutnak a szükséges nedvességhez, csökkentve a stresszt és elősegítve az egészséges növekedést. A tyúktrágya tehát nem csupán tápanyagot biztosít, hanem közvetve a vízgazdálkodást is optimalizálja.
A tyúktrágya használata során a talajba kerülő szerves anyagok ugyancsak segítik a víz beszivárgását. A tömörödött talajok esetében ez különösen fontos, hiszen a víz nehezen jut el a gyökerekhez. A tyúktrágya lazítja a talajt, így a csapadékvíz könnyebben a mélyebb rétegekbe szivárog, feltöltve a talajvíz készleteit.
A tyúktrágya által javított vízmegtartó képesség kulcsfontosságú a fenntartható mezőgazdaság szempontjából, hiszen csökkenti az öntözés szükségességét és mérsékli a szárazság okozta károkat.
Fontos megjegyezni, hogy a túlzott mennyiségű tyúktrágya használata nemkívánatos hatásokkal járhat, ezért mindig a megfelelő adagolásra kell törekedni. A túlzott trágyázás ugyanis a talaj sótartalmának növekedéséhez vezethet, ami rontja a vízfelvételt és károsítja a növényeket.
A tyúktrágya és a talaj pH-értéke
A tyúktrágya hatása a talaj pH-értékére összetett kérdés, mely nagymértékben függ a trágya korától, feldolgozottságától és a talaj eredeti kémhatásától is. Friss tyúktrágya alkalmazása esetén a talaj pH-értéke ideiglenesen emelkedhet, köszönhetően a magas ammóniumtartalomnak. Az ammónium a talajban nitrifikálódik, mely folyamat során savak szabadulnak fel, hosszú távon enyhén csökkentve a talaj pH-értékét.
Fontos megjegyezni, hogy a komposztált tyúktrágya hatása eltérő. A komposztálás során az ammóniumtartalom csökken, így a pH-emelő hatás kevésbé jelentős. A komposztált trágya inkább a talaj pufferkapacitását növeli, segítve a pH-érték stabilizálását.
A tyúktrágya kijuttatásakor mindig figyelembe kell venni a talaj eredeti pH-értékét és a termesztett növények igényeit. A túlzottan lúgos vagy savas talaj gátolhatja a tápanyagok felvételét, így a növények fejlődése elmaradhat.
Érdemes talajvizsgálatot végezni a tyúktrágya alkalmazása előtt, hogy pontos képet kapjunk a talaj kémhatásáról és tápanyagtartalmáról. Ezáltal elkerülhetjük a túlzott trágyázást, mely káros lehet a növényekre és a környezetre egyaránt. A megfelelő mennyiségű és minőségű tyúktrágya azonban nagymértékben hozzájárulhat a talaj termékenységének növeléséhez.
A tyúktrágya hatása a talaj mikrobiális életére
A tyúktrágya nem csupán tápanyagokkal látja el a talajt, hanem jelentősen befolyásolja annak mikrobiális életét is. A tyúktrágya szerves anyagokban gazdag, ami ideális táptalajt biztosít a talajban élő mikroorganizmusok számára. Ezek a mikroorganizmusok, mint például a baktériumok, gombák és egyéb mikrobák, kulcsszerepet játszanak a talaj termékenységének fenntartásában és a növények tápanyagellátásában.
A tyúktrágya hozzáadása a talajhoz serkenti a mikrobák aktivitását, ami felgyorsítja a szerves anyagok lebontását. Ezáltal a tápanyagok, mint például a nitrogén, foszfor és kálium, könnyebben hozzáférhetővé válnak a növények számára. A mikrobák emellett részt vesznek a talaj szerkezetének javításában is. A lebontási folyamatok során keletkező humuszanyagok javítják a talaj vízmegtartó képességét és levegőzését, ami kedvező feltételeket teremt a növények gyökérfejlődéséhez.
Egyes mikroorganizmusok szimbiotikus kapcsolatban állnak a növényekkel. Például a mikorrhiza gombák segítik a növényeket a tápanyagok és a víz felvételében, cserébe a növényektől szénhidrátokat kapnak. A tyúktrágya használata elősegítheti a mikorrhiza gombák elterjedését a talajban, ami növeli a növények ellenállóképességét a stresszel szemben.
A tyúktrágya használata tehát nem csupán a növények közvetlen táplálását szolgálja, hanem a talaj mikrobiális életének serkentésével hosszú távon javítja a talaj termékenységét és a növények egészségét.
Fontos azonban megjegyezni, hogy a túlzott mennyiségű tyúktrágya használata káros is lehet. A túl sok nitrogén ammóniagáz formájában elillanhat, és a talaj sótartalmának növekedéséhez vezethet, ami negatívan befolyásolhatja a mikrobák és a növények életét. Ezért a tyúktrágyát mindig mértékkel és a talaj igényeinek megfelelően kell alkalmazni.
A tyúktrágya különböző formái és azok alkalmazása (friss, szárított, granulált)
A tyúktrágya nem csupán egyféle formában létezik, és a különböző formák eltérő előnyökkel bírnak, valamint más-más módon alkalmazhatók a kertben vagy a földeken. A leggyakoribb formák a friss, a szárított és a granulált tyúktrágya.
A friss tyúktrágya a legkoncentráltabb formája, rendkívül magas tápanyagtartalommal. Azonban használata óvatosságot igényel, mivel közvetlenül a növények gyökeréhez juttatva megégetheti azokat. Legjobb komposztáláshoz használni, ahol más szerves anyagokkal keverve lebomolhat, és a tápanyagok fokozatosan szabadulnak fel. A friss tyúktrágya használata előtt mindenképpen érdemes legalább 6 hónapig érlelni.
A szárított tyúktrágya egy köztes megoldás. A szárítás során a nedvességtartalom csökken, ami csökkenti a szagokat és könnyebbé teszi a kezelést. A szárítás során a tápanyagok koncentrációja nő, ezért ezt is körültekintően kell alkalmazni. A szárított tyúktrágya kevesebb időt igényel a komposztáláshoz, mint a friss változat, és közvetlenül is kijuttatható a talajra, de mindig be kell dolgozni a földbe, hogy elkerüljük a tápanyagveszteséget és a szagokat.
A granulált tyúktrágya a legkényelmesebb forma. A granulálás során a tyúktrágyát apró, egyenletes méretű szemcsékké alakítják, ami megkönnyíti a kijuttatást és a tápanyagok egyenletes eloszlását. A granulált tyúktrágya általában lassabban oldódik fel, így a tápanyagok fokozatosan szabadulnak fel, ami hosszan tartó táplálást biztosít a növények számára. Emellett, a granulált forma kevésbé hajlamos a szagkibocsátásra, ami különösen előnyös lehet a lakóövezetekben.
A választott forma tehát függ a rendelkezésre álló időtől, a kert méretétől és a személyes preferenciáktól. Fontos azonban, hogy bármelyik formát is választjuk, mindig tartsuk be a gyártó által javasolt adagolást, hogy elkerüljük a túltrágyázást és a talaj károsodását.
A megfelelő forma kiválasztása és helyes alkalmazása nagymértékben hozzájárulhat a tyúktrágya jótékony hatásainak maximalizálásához, legyen szó a talaj szerkezetének javításáról, a tápanyagellátás biztosításáról vagy a növények egészséges növekedésének elősegítéséről.
A tyúktrágya adagolása különböző növényekhez (zöldségek, gyümölcsök, dísznövények)
A tyúktrágya kiváló tápanyagforrás a növények számára, de a túlzott mennyiség káros lehet. Az adagolás a növény típusától és a trágya feldolgozottságától függ. Fontos, hogy mindig hígítva alkalmazzuk, különösen a friss trágyát, mert az égetheti a gyökereket.
Zöldségek: A zöldségek tápanyagigénye változó. A levélzöldségek (saláta, spenót) kevésbé igényesek, nekik elegendő a 1:10 arányú hígítású tyúktrágya-lé. A gyümölcszöldségek (paradicsom, paprika, uborka) viszont nagyobb tápanyagigényűek. Számukra a 1:5 arányú hígítás javasolt, de csak a virágzás és terméskötés időszakában. Gyökérzöldségek (répa, petrezselyem) esetében óvatosan kell bánni a tyúktrágyával, mert a túlzott nitrogén hatására a gyökerek elágazhatnak. Számukra az ültetés előtt érett komposzttal kevert tyúktrágya a legideálisabb.
Gyümölcsök: A gyümölcsfák és bokrok meghálálják a tyúktrágyát. A fiatal fák számára a 1:10 arányú hígítású trágyalé ajánlott, évente kétszer, tavasszal és ősszel. A termő fák esetében ez az arány lehet 1:5, de ügyeljünk arra, hogy a trágya ne érintkezzen közvetlenül a törzzsel. Bogyós gyümölcsök (málna, szeder, ribizli) esetében a virágzás előtt és a termés után érdemes trágyázni, 1:8 arányú hígítású lével.
Dísznövények: A dísznövények tápanyagigénye is eltérő. A virágzó dísznövények (rózsa, petúnia, begónia) igénylik a rendszeres tápanyagpótlást. Számukra a 1:6 arányú hígítású tyúktrágya-lé hetente egyszer alkalmazható a virágzási időszakban. A levéldísznövények (pl. szobafikusz) kevesebb tápanyagot igényelnek, nekik elég a 1:10 arányú hígítás kéthetente egyszer. A savanyú talajt kedvelő növények (pl. rododendron, azálea) számára a tyúktrágya használata nem javasolt, mert megemeli a talaj pH-értékét.
A tyúktrágya adagolásakor mindig figyeljünk a növények reakciójára. Ha a levelek sötétzöldek és túlzottan gyorsan nőnek, csökkentsük a trágya mennyiségét. Ha a levelek sárgulnak és a növekedés lelassul, növelhetjük az adagot, de fokozatosan.
Fontos megjegyezni, hogy a szárított tyúktrágya koncentráltabb, ezért kisebb mennyiségben kell alkalmazni, mint a friss trágyát. A szárított trágyát általában a talajba keverik ültetés előtt, vagy a növények köré szórják, majd beöntözik. A túlzott adagolás elkerülése érdekében mindig tartsuk be a gyártó által javasolt mennyiséget.
A tyúktrágya használata előtt érdemes talajvizsgálatot végezni, hogy pontosan megállapíthassuk a talaj tápanyagszintjét, és az ehhez igazított mennyiségben alkalmazzuk a trágyát. A helyi kertészeti szaküzletekben segítséget nyújtanak a talajvizsgálatban és a megfelelő trágyázási terv kidolgozásában.
A tyúktrágya felhasználása a biogazdálkodásban
A biogazdálkodásban a tyúktrágya az egyik legértékesebb szerves trágya, mely a talaj termékenységének növelésében és a növények egészséges fejlődésében játszik kulcsszerepet. A műtrágyákkal szemben, melyek gyorsan oldódó tápanyagokat biztosítanak, a tyúktrágya lassan bomlik le, így hosszan tartó tápanyagellátást biztosít a növények számára.
A tyúktrágya gazdag nitrogénben, foszforban és káliumban (NPK), melyek elengedhetetlenek a növények növekedéséhez. Ezen kívül tartalmaz mikroelemeket is, mint például a vas, a cink és a mangán, melyek a növények egészségének megőrzéséhez szükségesek. A biogazdálkodásban fontos szempont, hogy a tápanyagok természetes forrásból származzanak, és a tyúktrágya tökéletesen megfelel ennek a követelménynek. A trágya használata javítja a talaj szerkezetét, növeli a víztartó képességét és a levegőáteresztő képességét.
A biogazdálkodásban a tyúktrágya felhasználása szigorú szabályokhoz kötött. Fontos, hogy a trágya komposztált legyen, mielőtt a talajba kerül, elkerülve ezzel a friss trágya által okozott károkat, mint például a gyökerek megégése vagy a gyomnövények elszaporodása. A komposztálás során a trágya stabilizálódik, csökken a szaga és a kórokozók száma.
A komposztált tyúktrágyát a talajba forgatva vagy a növények tövéhez szórva lehet kijuttatni. A mennyiséget a talaj tápanyagtartalmához és a növények igényeihez kell igazítani. A túlzott trágyázás káros lehet, ezért fontos a mértékletesség. A biogazdálkodásban a tyúktrágya fenntartható módon segíti a terméshozam növelését és a növények ellenálló képességének javítását.
A tyúktrágya tárolása és kezelése
A tyúktrágya hatékonysága nagyban függ a helyes tárolástól és kezeléstől. A nem megfelelő tárolás során értékes tápanyagok, például a nitrogén, elillanhatnak, csökkentve a trágya értékét. Éppen ezért fontos, hogy a friss tyúktrágyát minél hamarabb felhasználjuk, vagy megfelelően tároljuk.
A tároláshoz ideális egy fedett, száraz hely, ami védett az esőtől és a közvetlen napfénytől. A trágyát érdemes komposzthalomba rakni, ahol más szerves anyagokkal keverve tovább érlelhetjük. A komposztálás során a trágya hőmérséklete megemelkedik, ami elpusztítja a káros baktériumokat és a gyommagvakat.
A kezelés során figyeljünk a higiéniára. Viseljünk kesztyűt és maszkot, hogy elkerüljük a baktériumokkal és a porral való érintkezést. A trágyát ne szórjuk ki közvetlenül a növényekre, mert a magas ammóniatartalom károsíthatja a gyökereket és a leveleket. Ehelyett inkább komposztált formában, vagy vízzel hígítva használjuk.
A legfontosabb, hogy a tyúktrágyát ne tároljuk nyíltan, mert ez nem csak a tápanyagvesztést okozza, hanem a környezetszennyezéshez is hozzájárulhat.
A trágya felhasználásakor vegyük figyelembe a talaj tápanyagtartalmát és a növények igényeit. A túltrágyázás éppolyan káros lehet, mint a tápanyaghiány. A tyúktrágya, megfelelően kezelve és tárolva, valódi kincs lehet kertünk számára!
A tyúktrágya használatának potenciális kockázatai (pl. gyomosodás, ammónia kibocsátás)
Bár a tyúktrágya számos előnnyel jár a talaj és a növények számára, fontos tisztában lenni a használatával járó potenciális kockázatokkal is. Ezek a kockázatok leginkább a helytelen alkalmazásból és a nem megfelelő tárolásból erednek.
- Gyomosodás: A tyúktrágya tartalmazhat emésztetlen magvakat, amelyek a talajba kerülve kikelhetnek és gyomosodást okozhatnak. Ezt a kockázatot csökkenthetjük a trágya komposztálásával, ami elpusztítja a magvakat. A komposztálás során a magas hőmérséklet és a mikrobák tevékenysége hatékonyan semlegesíti a gyommagvakat.
- Ammónia kibocsátás: A friss tyúktrágya magas nitrogéntartalma miatt jelentős mennyiségű ammóniát bocsáthat ki a levegőbe. Ez nemcsak kellemetlen szaggal jár, hanem a nitrogénveszteség miatt a trágya tápértéke is csökken. Az ammónia kibocsátás csökkenthető a trágya gyors bedolgozásával a talajba, illetve savas kémhatású anyagok (pl. szuperfoszfát) hozzáadásával.
Fontos megjegyezni, hogy a nem megfelelően kezelt tyúktrágya patogén baktériumokat is tartalmazhat, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. Ezért a trágya kezelése során mindig viseljünk védőkesztyűt és alaposan mossunk kezet.
Túlzott használat esetén a tyúktrágya sófelhalmozódást okozhat a talajban, ami károsíthatja a növények gyökereit. Ez különösen homokos talajokon jelenthet problémát, mivel ezek a talajok kevésbé képesek a tápanyagok megkötésére.
A tyúktrágya helyes alkalmazása kulcsfontosságú a kockázatok minimalizálásához és az előnyök maximalizálásához. Mindig tartsuk be az ajánlott adagolást és a megfelelő kezelési eljárásokat!
A fentiek mellett figyelembe kell venni a foszfortúlsúly lehetőségét is. A tyúktrágya viszonylag magas foszfortartalma miatt, tartós használat esetén a talaj foszfortartalma túlzottan megnőhet. Ez környezetvédelmi szempontból is problémát jelenthet, mivel a felesleges foszfor a vizekbe kerülve algavirágzást okozhat.
A tyúktrágya kombinálása más szerves trágyákkal
A tyúktrágya önmagában is kiváló tápanyagforrás, de hatása tovább fokozható más szerves trágyákkal kombinálva. A különböző szerves anyagok eltérő tápanyag-összetétellel és lebomlási sebességgel rendelkeznek, így együttes alkalmazásuk kiegyensúlyozottabb tápanyagellátást biztosít a növények számára.
Például, a komposzttal keverve a tyúktrágya azonnali hatása kiegészül a komposzt lassabban felszívódó tápanyagaival, ezáltal hosszabb ideig tartó tápanyagutánpótlást eredményezve. A komposzt emellett javítja a talaj szerkezetét, ami a tyúktrágya esetében különösen fontos lehet, mivel az nagy mennyiségű nitrogént tartalmazhat, ami önmagában használva égetheti a növényeket.
A szarvasmarhatrágya szintén jó kombinációs partner. Míg a tyúktrágya magas nitrogéntartalmú, addig a szarvasmarhatrágya több foszfort és káliumot tartalmaz, így a kettő együtt ideális arányú tápanyagkeveréket alkothat. Fontos azonban figyelembe venni a szarvasmarhatrágya érettségi fokát is, mivel a friss trágya gyomos lehet.
A tyúktrágya és a zöldtrágya (például mustár, facélia) kombinációja különösen hatékony a talaj termékenységének növelésében. A zöldtrágya beforgatása után a tyúktrágya gyorsan lebomló nitrogénje felgyorsítja a zöldtrágya lebomlását, míg a zöldtrágya szerves anyaga javítja a talaj szerkezetét és vízháztartását.
A gilisztahumusszal való keverés a tyúktrágya tápanyagait könnyebben felvehető formába hozza, emellett a gilisztahumusz jótékony hatású mikroorganizmusokat is juttat a talajba. Ez a kombináció különösen ajánlott érzékenyebb növények számára.
A kombinációk alkalmazásakor mindig vegyük figyelembe a talaj tápanyag-ellátottságát és a növények igényeit. A túltrágyázás ugyanis káros lehet, ezért előzetes talajvizsgálat elvégzése javasolt.
