A háztartás rejtett áramfalói: melyik gép mennyit fogyaszt otthon?

Mennyi áramot fogyaszt a hűtő, a mosógép, a klíma, a bojler, a sütő vagy a TV? Közérthető, részletes útmutató valós példákkal, számításokkal és spórolási tippekkel.

BFKH.hu
23 perc olvasás

A villanyszámla nem attól lesz magas, hogy „sok kütyü van otthon”, hanem attól, hogy melyik készülék mennyi ideig, milyen teljesítménnyel és milyen gyakran működik. Egy telefontöltő például szinte eltörpül egy villanybojler, egy elektromos sütő, egy szárítógép vagy egy egész nap üzemelő klíma mellett.

Magyarországon egy átlagos háztartási fogyasztóra jutó éves villamosenergia-felhasználás nagyjából 2 400 kWh körüli nagyságrendben mozog a KSH adatai alapján, de egy elektromosan fűtő, klímával hűtő vagy villanybojleres családi ház ennél sokszorosan többet is használhat. Ezért érdemes nem érzésre, hanem készülékenként gondolkodni.

A legfontosabb szabály: nem az számít, hogy egy gépre hány watt van írva, hanem az, hogy összesen hány kilowattórát fogyaszt el.

Végigvesszük a leggyakoribb háztartási fogyasztókat, megmutatjuk, hogyan tudsz saját magad számolni, és azt is, hol lehet valóban pénzt megtakarítani anélkül, hogy sötétben kellene ülni vagy lemondanál a kényelmedről.

Először ezt értsd meg: watt és kilowattóra

Sokan itt vesznek el először, pedig az alapelv egyszerű. A készüléken feltüntetett watt, röviden W, azt mutatja meg, mekkora teljesítményre képes a gép egy adott pillanatban. A villanyszámlán viszont nem wattot fizetsz, hanem kilowattórát, vagyis kWh-t.

A legegyszerűbb számítás:

Ha például egy 2 000 wattos hősugárzó egy órán át folyamatosan működik, akkor körülbelül 2 kWh energiát használ el. Egy 100 wattos tévé ugyanehhez 20 óra alatt érne el 2 kWh-t.

Fontos azonban, hogy a névleges teljesítmény nem mindig azonos a tényleges átlagfogyasztással. Egy hűtőszekrény kompresszora például nem megy éjjel-nappal teljes erővel. Egy mosógép sem folyamatosan vesz fel 2 000 wattot: a legtöbb áramot jellemzően akkor használja, amikor felmelegíti a vizet.

A villanyszámlát nem a készülék mérete dönti el. Egy kicsi, de sokáig fűtő eszköz többet fogyaszthat, mint egy nagy képernyő vagy egy számítógép.

A magyar lakossági áramelszámolásnál az éves kedvezményes mennyiség mérési pontonként 2 523 kWh, azaz havi átlagban nagyjából 210 kWh. E határ fölött A1 és A2 tarifán az MVM tájékoztatása szerint a lakossági piaci ár jelenleg bruttó 70,104 Ft/kWh. Ezért különösen fájdalmas lehet, ha a fogyasztás rendszeresen jóval 210 kWh fölé kerül.

A legnagyobb áramfalók otthon

Nincs minden lakásra érvényes egyetlen rangsor. Egy gázzal fűtő panellakásban jellemzően más a helyzet, mint egy nagy családi házban, ahol elektromos bojler, hőszivattyú, klíma, sütő és szárítógép is működik.

Általánosságban a legtöbb áramot azok a berendezések viszik el, amelyek hőt termelnek, vizet melegítenek, levegőt hűtenek vagy fűtenek, illetve hosszú időn át működnek.

A leggyakoribb komoly fogyasztók:

  • elektromos fűtés, hősugárzó, infrapanel
  • villanybojler
  • klímaberendezés
  • elektromos sütő és főzőlap
  • szárítógép
  • mosogatógép
  • mosógép, főleg magas hőfokon
  • régi hűtőszekrény vagy külön fagyasztóláda
  • nagy teljesítményű gamer PC vagy otthoni szerver

A fűtőszálas készülékek kiemelten sok energiát kérnek: a villanybojler jellemzően 1 500-2 000 wattos, a sütő 2 000-3 000 wattos, a mosogatógép pedig körülbelül 1 800-2 200 wattos lehet. Ez nem jelenti azt, hogy minden percben ennyit fogyasztanak, de a működésük során könnyen összejönnek a kilowattórák.

Hűtőszekrény: csendes, de folyamatos fogyasztó

A hűtő nem látványos áramfaló, mert nem melegszik vörösen, nem zúg hangosan, és nem is kapcsolod be külön. Pont ez a trükkös benne: minden nap dolgozik, éjjel is, nyáron is, akkor is, amikor elutazol.

Egy mai, jó állapotú, megfelelő méretű hűtő éves fogyasztása jelentősen alacsonyabb lehet, mint egy régi darabé. A pontos értéket a készülék energiacímkéjén, a gyártói adatlapján vagy egy fogyasztásmérővel lehet ellenőrizni. Az uniós energiacímkék a hűtők és fagyasztók esetében is A-tól G-ig terjedő skálát használnak, és megadják az éves energiafogyasztást.

A régi, rosszul záródó vagy túl meleg helyre tett hűtő sokkal többet fogyaszthat, mint kellene. Ha a készülék a sütő mellett áll, tűzi a nap, poros a hátulja, vagy a gumi tömítés már nem zár jól, akkor a kompresszornak többet kell dolgoznia.

Amit érdemes megtenni:

  • Ne told teljesen a falhoz a hűtőt, kell hely a szellőzésnek.
  • Időnként tisztítsd meg a hátoldalát és a hőleadó részt.
  • Ne tedd bele az ételt forrón.
  • Ellenőrizd, hogy rendesen zár-e az ajtó.
  • Ne állítsd indokolatlanul hidegre; a hűtőtérben általában 4-5 Celsius-fok bőven elég.
  • Ha üresen működik egy külön fagyasztóláda, gondold át, valóban szükség van-e rá.

A hűtőnél a vásárlási ár mellett a hosszú távú áramfogyasztás is lényeges. Egy új gép nem mindig azért jó vétel, mert „A” betű van rajta, hanem azért, mert a saját méretéhez, használatához és várható életidejéhez képest keveset fogyaszt.

Mosógép: nem maga a forgatás drága

A mosógép fogyasztásánál sokan csak a centrifugára gondolnak, pedig általában a víz felmelegítése a lényeg. A 90 fokos program ezért nagyságrendekkel többet kérhet, mint egy rövidebb, 30-40 fokos mosás.

A korszerű uniós energiacímkén a mosógépeknél az energiafelhasználás 100 ciklusra van feltüntetve, nem éves értékként. A címke a vízfogyasztást, a kapacitást, a zajt és a centrifugálási adatokat is jelzi. Ez azért hasznos, mert két hasonló árú gép között a gyakori használat során már érezhető különbség lehet.

Egy átlagos mosógép névleges teljesítménye lehet körülbelül 2 000 watt, de ezt nem folyamatosan veszi fel. Egy mosás fogyasztása függ a programtól, a hőfoktól, a töltettől, a gép állapotától és attól is, hogy mennyire kemény a víz.

Nem kell minden ruhát hideg vízben mosni, de a valóságban sok hétköznapi ruha esetében a 30 vagy 40 fok teljesen elegendő. A törölközők, ágyneműk, alsóneműk és speciális higiéniai helyzetek természetesen indokolhatnak magasabb hőfokot.

A fél dob nem fél fogyasztás. A gépnek ugyanúgy meg kell forgatnia a dobot, szivattyúznia kell a vizet, és sok programnál fel is kell fűtenie azt.

Érdemes tehát lehetőleg megvárni a megfelelő mennyiségű ruhát, de nem kell túlzsúfolni a dobot. A túlpakolt mosógép rosszabbul mos, jobban gyűri a ruhát, és a gépet is jobban terheli.

Szárítógép: kényelmes, de sokat kérhet

A szárítógép a magyar háztartásokban egyre gyakoribb, és kétségtelenül kényelmes. Télen gyorsabban szárad a ruha, nincs mindenhol teregető, kevesebb lehet a párásodás. Ugyanakkor villanyszámla szempontjából ez az egyik olyan gép, amelyet érdemes tudatosan használni.

A szárítógép fogyasztása erősen függ attól, hogy hagyományos kondenzációs, elektromos fűtőszálas vagy hőszivattyús modellről beszélünk. A hőszivattyús típusok általában lassabbak lehetnek, de lényegesen takarékosabbak. Az energiacímke itt is segít, mert a termék energiaosztálya mellett a programokra vetített fogyasztást és egyéb fontos adatokat is feltünteti.

A legjobb gyakorlat egyszerű: a ruhát mosás után centrifugáld ki rendesen, ne tegyél be teljesen vizes, összevissza gyűrt textilt, és tisztítsd rendszeresen a szűrőket. Egy eltömődött szűrővel a gép több ideig, rosszabb hatásfokkal dolgozik.

Ha van lehetőség természetes szárításra, azt sem kell száműzni. A szárítógép akkor igazán jó eszköz, amikor valóban időt, helyet vagy páramentesebb lakást ad neked cserébe az áramért.

Mosogatógép: lehet takarékosabb, mint gondolnád

A mosogatógép sokak fejében még mindig luxusgép, pedig egy korszerű, teljesen megrakott készülék víz- és energiahasználatban is jó választás lehet. Nem az a kérdés, hogy létezik-e mosogatógéped, hanem az, hogyan használod.

A régebbi, általános becslések szerint egy teljes töltet mosogatógép nagyjából 2 kWh körüli fogyasztással járhat, de a modern gépek eco programjai ettől jóval kedvezőbbek is lehetnek. Az energiaérték mindig az adott modell címkéjéről vagy használati útmutatójából derül ki pontosan.

Az eco program sokszor hosszabb, ezért sokan feleslegesnek gondolják. Valójában a hosszabb idő nem feltétlenül jelent nagyobb fogyasztást. A program gyakran alacsonyabb hőfokon, kevesebb vízzel és hatékonyabb áztatással dolgozik, így kevesebb energiát használhat el.

Amit nem érdemes csinálni: a tányérokat előmosni majdnem tisztára a csap alatt, mielőtt beteszed őket a gépbe. A nagy ételmaradékot kapard le, ez elég. A gép feladata éppen az, hogy elmosogasson.

Sütő, főzőlap, mikrohullámú sütő

A konyhában az elektromos sütő és a főzőlap komoly fogyasztó lehet, különösen, ha sokat főz a család. Egy elektromos sütő teljesítménye gyakran 2-3 kW, tehát egyórás, folyamatos teljes teljesítményű működés akár 2-3 kWh-t is jelenthet.

A valós fogyasztás ennél árnyaltabb. A sütő előmelegítéskor erősen dolgozik, majd a kívánt hőmérséklet tartásakor ki-be kapcsol. Ha egy ételhez 180 fok elegendő, nincs értelme 220 fokra tekerni csak megszokásból.

Néhány teljesen életszerű megoldás:

  • Ha csak egy adag ételt melegítesz, a mikrohullámú sütő gyakran jobb választás.
  • Használj fedőt a láboson, így gyorsabban felforr a víz.
  • Az edény mérete passzoljon a főzőzónához.
  • A sütő ajtaját ne nyitogasd percenként.
  • Ha több étel készül, próbáld egy sütési időszakba szervezni őket.
  • A maradékhőt is kihasználhatod: sok ételnél a sütő a vége előtt néhány perccel kikapcsolható.

A mikrohullámú sütő rövid ideig nagyobb teljesítményt vehet fel, de egy adag étel gyors melegítésénél mégis kevés energiát használ. A régebbi tájékoztatók szerint körülbelül öt adag fagyasztott félkész étel felmelegítése ad ki 1 kWh-t. Ez nem univerzális mérce, de jól érzékelteti, hogy a rövid használat számít.

Villanybojler: a számla egyik fő gyanúsítottja

Ha elektromos bojler adja a meleg vizet, jó eséllyel az egyik legnagyobb fogyasztó már meg is van. Egy bojler tipikusan 1 500-2 000 wattos fűtőbetéttel működik. Nem az a probléma, hogy néha felmelegít egy kevés vizet, hanem hogy nagy mennyiségű vizet tart melegen napokon, hónapokon, éveken keresztül.

A fogyasztást befolyásolja:

  • a tartály mérete
  • a vízhőmérséklet beállítása
  • a szigetelés állapota
  • a bojler kora
  • a vízkő mennyisége
  • a háztartás melegvíz-használata
  • van-e cirkulációs vezeték vagy hőveszteség a csöveken

A túl magas hőmérséklet sokba kerülhet. Ugyanakkor a melegvíz-higiénia is szempont, ezért a pontos beállításhoz érdemes a készülék gyártói útmutatóját és szükség esetén szakember tanácsát követni. A vízkőmentesítés sem csak kényelmi kérdés: a vízköves fűtőszál rosszabb hatásfokkal működhet.

Ha a bojler vezérelt, korábban „éjszakai” áramnak nevezett tarifára van kötve, az elszámolás eltérhet az A1 tarifától. Az MVM szerint a kedvezményes mennyiség fölötti B alap és B Komfort lakossági piaci ár 60,935 Ft/kWh, míg A1/A2 esetében 70,104 Ft/kWh. A saját számládon szereplő tarifa és mérő típusa a döntő.

Klíma: nem mindegy, hogyan hűtesz

A klíma fogyasztása nyáron rendszeres beszédtéma, különösen hőhullámok idején. Egy átlagos split klíma hűtés közben körülbelül 0,8-1,5 kWh-t fogyaszthat óránként, de a tényleges érték erősen függ a készüléktől, a szigeteléstől, a külső hőmérséklettől, a beállított hőfoktól és a szoba méretétől.

A klímánál az egyik legdrágább hiba, ha kint 35 fok van, bent pedig 20 fokot próbálsz tartani. Ez nemcsak sok áram, hanem sokaknak kellemetlen is. Reális cél lehet a kültéri hőmérséklethez képest mérsékeltebb, komfortos beltéri érték.

A klímát így lehet kulturáltan és okosan használni:

  • Ne a minimumra állítsd, hanem kényelmes hőmérsékletre.
  • Csukd be az ablakokat, amikor működik.
  • Árnyékolj: redőny, sötétítő, külső árnyékoló sokat számít.
  • Tisztítsd a szűrőket.
  • Ne hűts üres lakást egész nap.
  • Használd az időzítőt vagy okosvezérlést, ha van.
  • Ne feledd: a párátlanítás is javíthatja a komfortérzetet.

Az aktuális magyar villamosenergia-felhasználásnál is látszik a nyári terhelés jelentősége: a KSH Monitor szerint 2026 júliusának első 19 napján az ország villamosenergia-fogyasztása 5,3 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakánál. Ez nem bizonyítja, hogy kizárólag a klímák okozzák a növekedést, de jól mutatja, hogy a forró időszakokban a villamos energia iránti igény komoly kérdés.

Tévé, konzol, számítógép és internet

Ezeknél a készülékeknél hatalmas a szórás. Egy kisebb LED tévé kevésbé számít, míg egy óriási, nagy fényerejű kijelző, egy gamer PC erős videokártyával, több monitorral, hangrendszerrel és folyamatosan futó játékkal már más kategória.

Régebbi becslések szerint egy átlagos 127 centiméteres LED TV 1 000 üzemóra alatt körülbelül 80-90 kWh energiát fogyaszthat, míg egy asztali számítógép teljes rendszere napi nyolcórás használattal éves szinten akár több száz kWh-t is hozzáadhat a fogyasztáshoz. A mai eszközöknél a saját modell specifikációja többet ér az általános átlagoknál.

A laptop általában takarékosabb, mint a nagy asztali gép. Egy mini PC, energiatakarékos monitor vagy jól beállított alvó mód is sokat segíthet. Ha otthoni szervert, NAS-t, kamerarendszert, hálózati eszközt vagy automatizálási rendszert üzemeltetsz, azokat is számold bele: ezek egyenként nem feltétlenül erősek, de 24 órában működnek.

A folyamatosan 20 wattot fogyasztó eszköz évente körülbelül 175 kWh-t használ el. Nem nagy teljesítmény, csak nagyon sok idő.

Ezért a „mindig bekapcsolva hagyom, mert úgyis keveset fogyaszt” hozzáállás több készüléknél együtt már látható tétellé válhat.

A készenléti fogyasztás valós problémája

A standby, vagyis készenléti fogyasztás nem fogja egyedül megduplázni a villanyszámlát. Nem kell pánikból minden este kihúzni a hűtőt, a routert vagy az órát. De a sok kis tétel összeadódik.

A tipikus készenléti fogyasztók:

  • televízió és set-top box
  • játékkonzol
  • hangrendszer
  • kávégép kijelzővel
  • mikrohullámú sütő órával
  • nyomtató
  • monitor
  • telefontöltő a konnektorban
  • okoseszközök és adapterek

A józan megoldás a kapcsolós elosztó ott, ahol több olyan eszköz van, amit nem kell folyamatosan használni. Például egy TV-saroknál vagy egy ritkán használt számítógépes asztalnál. A routert viszont csak azért ne kapcsold le, mert valaki az interneten azt írta, hogy „minden watt számít”: ha okosotthon, kamera, távoli elérés vagy családi net használja, a kényelmetlenség sokszor többet ér, mint a megtakarítás.

Így számold ki saját magadnak

A legjobb módszer nem egy internetes átlaglista, hanem a saját mérés. Egy konnektorba dugható fogyasztásmérő olcsó és hasznos eszköz lehet a legtöbb bedugható készülékhez. Megmutatja, mennyi wattot vesz fel a berendezés éppen, és mennyi kWh gyűlt össze több nap vagy hét alatt.

A mérés menete:

  1. Dugd a fogyasztásmérőt a fali konnektorba.
  2. Csatlakoztasd rá a vizsgált készüléket.
  3. Nullázd az összesített fogyasztási adatot.
  4. Hagyd mérni annyi ideig, amennyi az adott gépnél értelmes.
  5. Írd fel a kWh értéket és a mérés idejét.
  6. Számold át heti, havi vagy éves használatra.

Egy hűtőt legalább néhány napig érdemes mérni, mert a kompresszor működése ciklikus. Egy mosógépnél több különböző programot is kipróbálhatsz. Egy számítógépnél mérd meg az üresjáratot, a hétköznapi munkát és a játék vagy videószerkesztés alatti terhelést is.

A nagy, fixen bekötött fogyasztóknál – például bojlernél, klímánál, elektromos fűtésnél – villanyszerelő vagy okos mérési rendszer segítsége lehet szükséges. Itt nem érdemes barkácsolni.

Friss, saját rezsiellenőrző módszer

Itt egy 2026-os, saját használatra készített „210 kWh-s küszöbteszt”, amely nem egy átvett lista, hanem egy egyszerű, gyakorlati számítási keret. Azért hasznos, mert a magyar kedvezményes éves mennyiség havi átlagban közel 210 kWh.

Írd fel egy hónapra a nagyobb fogyasztóid becsült vagy mért kWh-értékét:

Fogyasztói csoport Példa havi fogyasztás Mit jelent?
Hűtő és fagyasztó 20-60 kWh Folyamatos alapfogyasztás
Mosás és mosogatás 15-45 kWh Programtól és gyakoriságtól függ
Főzés, sütés 20-70 kWh Nagyban függ az étkezési szokásoktól
Elektronika, világítás 20-80 kWh TV, PC, router, lámpák, töltők
Klíma 0-200+ kWh Nyáron gyorsan megnőhet
Bojler vagy elektromos fűtés 50-500+ kWh Gyakran ez billenti át a teljes számlát

A táblázat nem hivatalos tarifa- vagy fogyasztási ígéret, hanem egy saját háztartási diagnosztikai keret. A lényege az, hogy ha az első négy sor már együtt 160-190 kWh, akkor egy forró hónapban a klíma vagy egy többfős háztartás melegvíz-igénye könnyen átlökheti a fogyasztást a kedvezményes átlag fölé.

Ez sokkal hasznosabb felismerés, mint az, hogy valaki görcsösen kihúzza a telefontöltőt, miközben a bojler túl magas hőfokon dolgozik vagy a klíma egész délután nyitott ablaknál megy.

Mikor éri meg gépet cserélni?

Nem minden régi készüléket kell azonnal lecserélni. Ha egy tízéves, de jól működő mosógép heti két alkalommal megy, lehet, hogy anyagilag nem az új gép a leggyorsabb megtérülés. Egy állandóan üzemelő, régi hűtő vagy fagyasztó viszont már más történet.

A csere előtt ezt nézd meg:

  • Mennyi a régi gép valódi fogyasztása mérés alapján?
  • Mennyi lenne az új gép címkén szereplő fogyasztása?
  • Hányszor használod hetente?
  • Mennyibe kerül a javítás?
  • Van-e más oka a cserének, például zaj, megbízhatatlanság vagy rossz hűtési teljesítmény?
  • Mekkora lesz az új készülék valós kapacitása?

Az EU újabb energiacímkéi szándékosan visszatértek az egyszerűbb A-G skálához, mert a korábbi A+, A++ és A+++ rendszer egyre nehezebben volt értelmezhető. Vásárláskor ne csak a betűt nézd: hasonlítsd össze az éves kWh-értéket, a kapacitást és azt, hogy a te családod tényleg hogyan használja majd a gépet.

Amitől tényleg csökkenhet a fogyasztás

A spórolás nem egyenlő azzal, hogy kényelmetlenebb életet élsz. A jó döntések általában a pazarlást szüntetik meg, nem a normális használatot.

A leghasznosabb lépések jellemzően ezek:

  • Mérd meg a gyanús készülékeket, ne találgass.
  • A fűtőszálas gépeket használd ésszel: bojler, sütő, szárítógép, hősugárzó.
  • Mosd a ruhát a szükséges, de nem túl magas hőfokon.
  • A mosogatógépet és mosógépet lehetőleg megfelelő töltettel indítsd.
  • Tisztítsd a klíma szűrőjét, a szárítógép szűrőjét és a hűtő hátulját.
  • Árnyékold a lakást, hogy a klímának kevesebbet kelljen dolgoznia.
  • Cseréld a még mindig használt halogén- vagy régi izzókat LED-re.
  • Kapcsold le azokat a készenléti rendszereket, amelyekre tényleg nincs szükség.
  • Ne fűts elektromos hősugárzóval hosszú távon, ha van gazdaságosabb fűtési megoldás.
  • Figyeld a havi fogyasztást, ne csak az éves elszámoló számlát.

A KSH friss adata szerint 2025 első felében Magyarország teljes villamosenergia-fogyasztása 2,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. Egyéni szinten ez még inkább indokolja, hogy a saját otthonodban ne általános tippekre, hanem tényleges mérésre alapozz.

Gyakori kérdések és válaszok

⚡ Mennyi áramot fogyaszt egy hűtő havonta?

Ez típustól, mérettől, kortól és használattól függ. Egy korszerű hűtő havi fogyasztása általában kezelhető tétel, de mivel folyamatosan működik, egy régi vagy rosszul szellőző készülék éves szinten sokat dobhat a számlán. A pontos értéket az energiacímke vagy egy többnapos fogyasztásmérés adja meg.

🧺 A 30 fokos mosás tényleg olcsóbb?

Általában igen, mert a mosógép egyik legnagyobb energiaigénye a víz felmelegítése. A pontos különbség programonként és gépenként eltér, de a hétköznapi ruhákhoz sok esetben elegendő lehet az alacsonyabb hőmérséklet.

❄️ A klíma sok áramot fogyaszt?

Tud fogyasztani sokat, főleg tartós kánikulában és rosszul szigetelt lakásban. Egy átlagos split klíma működés közben óránként körülbelül 0,8–1,5 kWh-t is használhat, ezért sokat számít a beállított hőmérséklet, az árnyékolás és a használati idő.

🔌 Ki kell húzni minden töltőt a falból?

Nem kötelező. Egyetlen töltő készenléti fogyasztása általában kicsi, de több, állandóan bekapcsolt eszköz együtt már számíthat. Azokat érdemes kapcsolós elosztóra tenni, amelyekre rendszeresen nincs szükség.

🚿 A villanybojler megdobhatja a számlát?

Igen, különösen többfős háztartásban vagy túl magas hőmérséklet-beállítás mellett. A bojler tipikusan 1 500–2 000 wattos fűtőelemmel dolgozik, és a meleg víz tárolása miatt folyamatos hőveszteséggel is számolni kell.

🍽️ A mosogatógép vagy a kézi mosogatás takarékosabb?

Egy korszerű, teljesen megrakott mosogatógép sok esetben kedvező lehet, különösen, ha nem folyó forró víz alatt öblögetsz elő mindent. A pontos válasz a gép programjától és a kézi mosogatási szokásaidtól függ.energy.

💡 Melyik készülék a legnagyobb áramfaló?

Leggyakrabban az elektromos fűtés, a villanybojler, a klíma, a sütő és a szárítógép kerül az élre. A konkrét első helyet azonban a használat ideje dönti el: egy mérsékelten fogyasztó eszköz is drága lehet, ha napi sok órát működik.

📊 Hogyan tudom biztosan megtudni, mi fogyaszt sokat nálam?

Dugaszolható készülékeknél fogyasztásmérővel. A hűtőt több napon át, a mosógépet több programmal, a számítógépet különböző terheléseken érdemes mérni. A fixen bekötött berendezéseknél, például bojlernél vagy klímánál, biztonságos mérési megoldást vagy szakembert válassz.

Megosztás
Hozzászólás

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük